A britek és a franciák közötti évszázados viszály végül egy meglepő fordulatot hozott, amikor az Egyesült Államok a konfliktus zűrzavarából egy új világuralmi hatalomként emelkedett ki.

A történészek szerint az amerikai függetlenségi háború, amely 250 éve kezdődött, csupán egy állomás volt egy világméretű, több mint száz éven át zajló konfliktussorozatban. A csaták mögött nem csupán a szabadság iránti vágy, hanem a globális hatalomért és a kereskedelmi haszonért folytatott küzdelem állt.

A történelem ködében homályosan lebeg az a kérdés, hogy kik voltak azok, akik először húzták meg a ravaszt 1775. április 19-én, a mai Massachusetts állambeli Lexington határában. A hajnali lövöldözés során a gyarmati milícia nyolc bátor tagja életét vesztette. A brit reguláris csapatok, akiknek tervei szerint a közeli város fegyver- és lőszerraktárának elfoglalása volt a céljuk, nem számítottak arra, hogy a helyi telepesek tömegesen fognak csatlakozni a harcba. A csetepaté során a vöröskabátosok súlyos veszteségeket szenvedtek el, mintegy háromszáz emberük esett el, mire sikerült visszavonulniuk Boston irányába. Az események így nem csupán egy fegyveres összecsapásként vonultak be a történelembe, hanem a függetlenségi háború kezdetének is szimbolikus pillanataivá váltak.

Ezzel az összecsapással indult el 250 évvel ezelőtt az amerikai függetlenségi háború, amelynek első lövéseinek zaja – ahogy egy angol közmondás is rögzíti – "meghallotta az egész világ". A konfliktus olyan hamar kiterjedt, hogy a nyolc évig tartó harcok során több nagyhatalom is részt vett a küzdelemben, és a csaták nemcsak Észak-Amerikában zajlottak, hanem számos más helyszínen is, Európától Indiáig.