A csernobili atomreaktor romjai között egy különös élőlény bontogatta szárnyait, amely a halálos sugárzásból merítette erejét. Ez a furcsa lény, a sugárzás árnyékában, nem csupán túlélte a megpróbáltatásokat, hanem egyfajta szimbiózisba lépett a környezet
A gombák rendkívül alkalmazkodóképes élőlények, amelyek szinte mindenhol képesek megtelepedni. Míg otthonainkban nem szívesen látjuk őket, a természetben nélkülözhetetlen szerepet játszanak. Érdekes módon, a gombák valóban ott bukkannak fel, ahol csak tudnak; például a csernobili atomreaktor falain egy különleges mutáns gombafajta tűnt fel, amely nemcsak hogy képes elviselni a halálos sugárzást, hanem kifejezetten abból nyeri táplálékát. Ez a jelenség jól mutatja, mennyire lenyűgöző és titokzatos a gombák világa.
A Cladosporium sphaerospermum, egy különleges fekete gomba, felfedezésre került a Csernobili katasztrofális 4-es számú reaktor falán. Ez a hely a Föld egyik legveszélyesebb területének számít, ahol a múlt sötét árnyai még mindig ott lebegnek. A reaktor 1986-os robbanása következtében Pripjaty városának lakói sürgősen elhagyták otthonaikat, és azóta is szigorúan tilos az embereknek belépni a csernobili tilalmi zónába, amely a tragédia emlékét őrzi.
Közvetlenül a közel 40 évvel ezelőtti robbanás után a sugárzás szintje megdöbbentő, 20 000 röntgen/óra értéket ért el. Összehasonlításképpen, csupán 50-100 röntgen elegendő ahhoz, hogy valakin sugárbetegség lépjen fel. Ezen túlmenően, mindössze 500 röntgennek való kitettség öt órán keresztül már halálos kimenetelű is lehet.
Az évek során a radioaktív sugárzás szintje jelentős csökkenésen ment keresztül, azonban a területen való tartózkodás továbbra is kockázatos. A sugárzás csökkenésének fő oka a légkörben szétszóródó és idővel lebomló radioaktív anyagok, de a Cladosporium sphaerospermum és más, "radiotróf gombáknak" nevezett gombák is szerepet játszhattak ebben a folyamatban - számol be róla a Metro Online. E gombákat először az 1990-es években azonosították, és különleges képességük, hogy az anyagcsere-folyamataikhoz felhasználják a sugárzást; így minél több sugárzást képesek elnyelni, annál intenzívebb növekedésnek indulnak.
A tudósok abban reménykednek, hogy ezek a különleges gombák hozzájárulhatnak a mélyűri küldetéseken dolgozó űrhajósok védelméhez a kozmikus sugárzással szemben. Korábban a kutatók radioaktív gombamintákat gyűjtöttek Csernobilból, amelyeket a Nemzetközi Űrállomásra juttattak el további vizsgálatok céljából.
A 30 napos megfigyelési időszak után a kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a vizsgált minták 2%-kal alacsonyabb sugárzás szintet mutatnak a nem radioaktív mintákhoz viszonyítva.
A Cladosporium sphaerospermumról és annak számos előnyéről áradozva Nils JH Averesch, aki egy tanulmány társszerzője volt a híres gombáról, még 2020-ban azt mondta a SyFy-nek: "A C. sphaerospermum felülmúlja a többi szervezetet ezen a nem természetes élőhelyen a sugárzás közepette az ellenállása miatt.
"Van arra is utaló jel, hogy a gomba képes felhasználni a nagy energiájú ionizáló és nem ionizáló sugárzás bizonyos formáit anyagcsere-támogató funkcióként, ami hatékonyan lehetővé teszi a normálisnál gyorsabb növekedést. Valószínűleg ez vezetett oda, hogy a gomba benépesíti a radioaktív helyeket."
Beszámoltunk róla, hogy Csernobil elhagyatott erdeiben új életformák bontogatták szárnyaikat. Azonban néhány állatfaj, köztük a farkasok, mutáción mentek keresztül, hogy alkalmazkodjanak az atomkatasztrófa által sújtott területhez. A kutatások szerint a Csernobil körüli farkasok naponta átlagosan 11,28 milligramm sugárzásnak vannak kitéve, ami több mint hatszorosan meghaladja az emberi biztonsági határértékeket. Bár a tudomány jelenleg még nem tudja pontosan, hogy ezek a farkasok miként képesek túlélni a sugárzással terhelt környezetben, feltételezések szerint akklimatizálódtak. Immunrendszerük eltér a normál farkasokétól, hasonlóan ahhoz, ahogyan a sugárkezelésen átesett rákbetegeknél is megfigyelhetőek bizonyos változások. A tudósok által gyűjtött minták rendkívül fontos szerepet játszhatnak abban, hogy megértsük, miként befolyásolják az emberekben előforduló génmutációk a rák túlélési esélyeit – így egy új perspektívát nyújtva a BRCA-hoz hasonló, rákot okozó ismert génmutációk mellett.
Egy másik tanulmány szerint a csernobili tilalmi zónában élő levelibékák sokkal sötétebbek, mint a kint élők. Ez a különleges alkalmazkodás csökkenthette a sugárzás negatív hatásait azáltal, hogy a sötétebb színű békákat magasabb melaninszinttel látta el.
