A kullancs igazi járványforrássá vált, komoly fenyegetéseket hordozva magában, amelyekre mindannyiunknak érdemes odafigyelnie.
A kullancsok számos súlyos betegség forrásai lehetnek – figyelmeztetett Kapiller Zoltán, a Magyar Kullancsszövetség elnöke. Kiemelte, hogy ha valakit kullancs csíp meg, az egyik leglényegesebb teendő a csípés időpontjának pontos rögzítése.
A paraziták világában számos egysejtű élősködő található, mint például a babéziák és anaplazmák, amelyek képesek behatolni a megcsípett két- vagy négylábú áldozatok szervezetébe. Ezen kívül, a bakteriális fertőzések is jelentős fenyegetést jelentenek, például a tularémia és a Lyme-kórt okozó hatféle baktérium, valamint számos egyéb kórokozó. Ne feledkezzünk meg a vírusos ágensekről sem, mint az agyvelő- és agyhártyagyulladást kiváltó vírusok, amelyek szintén megfertőzhetik az áldozatokat. E kórokozók sokszínűsége és változatossága folyamatos kihívást jelent az egészségügy számára - tudtuk meg Kapiller Zoltántól, a Magyar Kullancsszövetség elnökétől az InfoRádióban.
Mint rámutatott, szerteágazó a veszély, a kullancsok pedig ezek közül is olyan "tökéletes járványgócok", hogy nemcsak a csípésükkel tudnak kórokozót átadni az embernek vagy a társállatoknak, hanem még egy fél tucat egyéb fertőzési módon is tovább tudják adni a bennük lévő kórokozókat.
A Q-láz egy különös betegség, amelynek kórokozója, a Coxiella burnettii, meglepő módon terjed. A fertőzés forrása a legelőn legelésző haszonállatok, ahol a fertőzött kullancsok táplálkoznak. Ezek a kullancsok, miután vért szívnak, lehullanak az istállóban vagy a környező karámokban. Amikor a Coxiella burnettii bejut az állatokba – mint például tehenek, kecskék vagy birkák – a nyers tejük fogyasztása révén az emberek is megfertőződhetnek ezzel a kórokozóval. A fertőzés következménye lehet a Q-láz okozta tüdőgyulladás, amelyről Kapiller Zoltán megjegyzi, hogy „igencsak súlyos betegség, amit érdemes elkerülni”.
Kijelentette, lineárisan, évről évre nő a kullancscsípés okozta megbetegedések száma, ezen a ponton pedig újabb példát említett: "A közelmúltban volt az Őrségben egy 40 fős kirándulócsapat, amely fertőző kecsketejet ivott és Q-lázas tüdőgyulladásban betegedtek meg ők, így kerültek kórházba."
A járványtan véleménye szerint nem csupán a statisztikák és a nagy számok világa, hanem egy mélyebb megértést is igényel, amely a betegségek terjedésének és hatásainak komplex dinamikáját vizsgálja.
"A fertőző betegségek tekintetében sürgős szükség van a gondolkodásmódunk megváltoztatására, hiszen a téma közvetlenül érint minket. De mit is jelent valójában az egoizmus, ha a fertőző betegségekről van szó? Gondoljunk csak Karinthyra, aki halálos ágyán feküdt, amikor egy barátja megkérdezte, hogy érzi magát. Ő azt válaszolta, hogy a járvány már lecsengőben van, és ma már csak ő az, aki meghal... Fontos, hogy ne bagatellizáljuk a fertőző betegségekkel kapcsolatos számokat, mert mindig tartsuk szem előtt, hogy a kórokozók minket céloznak meg. Ha azonban szakszerűen védekezünk, és például kullancseltávolító kanállal távolítjuk el a vérszívókat, elkerülhetjük a fertőzéseket" – hangsúlyozta Kapiller Zoltán.
Fontos, hogy figyeljünk a kullancscsípés lehetséges jeleire. Amikor egy kullancs megcsíp bennünket, érdemes azonnal feljegyezni, hogy mikor és hol történt az eset. Ez segíthet nyomon követni az esetleges tünetek megjelenését, amelyek összefüggésbe hozhatók a csípéssel. Ne feledjük, hogy a pontos időpont és a testtáj rögzítése kulcsfontosságú lehet a későbbi diagnózis szempontjából.
"A csípés helyét érdemes egy hónapig figyelemmel kísérni, hogy észleljük, van-e bármilyen látható eltérés. Amennyiben a csípést követő napokban vagy hetekben láz, illetve általános rossz közérzet lép fel, fontos, hogy azonnal felkeressük háziorvosunkat, vagy kedvencünkkel együtt az állatorvost. Ne felejtsük el megemlíteni, mikor és hol történt a kullancsípés, hiszen ez az információ kulcsfontosságú lehet a megfelelő ellátás szempontjából." - figyelmeztetett az elnök.
