A mesterséges intelligencia fejlődése során könnyen előfordulhat, hogy a nők által végzett munkák nagyobb arányban kerülnek veszélybe. Az automatizálás és a gépi tanulás egyre inkább átalakítja a munkaerőpiacot, és ez különösen hatással lehet azokra a ter

Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete arra figyelmeztet, hogy az MI-alapú automatizálás hatásai már most is éles kontrasztot mutatnak az egyes álláshelyek védettsége között.

A mesterséges intelligencia, ami a vállalatvezetők számára jellemzően a termelékenység növeléséről és a bérköltségek leszorításáról szól, már látható hatással van a munkaerőpiacra. Bár a technológia tömegpiaci elérhetősége mindössze néhány éve biztosított, 2024-ben az 5 ezer fősnél nagyobb amerikai vállalatoknak például már több mint fele használta valamilyen módon, a munkavállalók pedig világszerte egyre aggasztóbbnak tartják a néhány hatalmas techmonopólium versenyét az MI erőltetett ütemű bevezetéséért - kezdi az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének (ILO) jelentéséről szóló beszámolóját a Futurism.

A munkaerőpiacot érintő problémák között a különböző források egyre inkább kiemelik a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalók számának csökkenését, a teljes munkaidős állások átalakulását a haknigazdaság irányába, valamint az önéletrajzokban szereplő hamis információk elterjedését. Eközben a technológiai befektetők a mesterséges intelligencia csodálatos és felszabadító lehetőségeiről értekeznek, ám a cikk figyelmeztet arra, hogy olyan neves gondolkodók, mint Albert Einstein és Stephen Hawking már jóval az MI kereskedelmi alkalmazása előtt is rámutattak arra, hogy a technológiai fejlődés gyakran csak fokozza a meglévő társadalmi egyenlőtlenségeket.

A mesterséges intelligencia által vezérelt munkaszervezés közvetett módon is torzíthatja az elfogulatlan megközelítéseket.

A közelmúltban a nemi, faji és egyéb elfogultságok számos példájával szembesültünk az új szoftverek bevezetésekor. Ez a globális szintű elterjedés nem csupán technológiai fejlődést, hanem a kizsákmányolás egy új formáját is magával hozza. Az ILO legfrissebb elemzése a munkahelyek automatizálási kockázatait vizsgálva azt találta, hogy a magas jövedelmű országokban, például az Egyesült Államokban, a nők háromszor nagyobb veszélynek vannak kitéve ezen a téren. Az utóbbi években mindkét nem esetében nőtt azoknak az állásoknak az aránya, amelyek magas automatizálási potenciállal bírnak, ami jelenleg 9,6, illetve 3,5 százalékon áll.

A nők esetében természetesen nagyban befolyásolja az arányokat, hogy milyen munkaköröket töltenek be a férfiaknál nagyobb arányban. A tanulmányból az is kiderül, hogy a gazdag országokban már minden harmadik munkavállaló "bizonyos mértékű kitettséggel" él az automatizálással szemben, miközben a globális átlag minden negyedik dolgozót sorol ebbe a kategóriába. Bár az MI nem mindenki szerint alkalmas a munkavégzés forradalmasítására, a megszorítások tömegeket érinthetnek majd, így az ILO szerint már csak emiatt is jelentős változásokra lenne szükség a munkakörnyezetben a sebezhető csoportok védelmére.