A szemléletváltás hatalma: kevesebb gépi beavatkozás, több élet a föld mélyén.
A csökkentett talajművelés nem csupán költséghatékonyabb megoldás, hanem a környezet védelmét is szolgálja.
A regeneratív szemlélet alapjai már az 1950-es években formálódtak, és azóta egyre több gazdálkodó fedezi fel benne a fenntarthatóság kulcsát. Manapság egyre többen keresik azokat a megoldásokat, amelyek nemcsak a termelés hatékonyságát növelik, hanem a környezet megóvását is szolgálják.
A regeneratív mezőgazdaság koncepcióját Jerome Irving Rodale dolgozta ki, aki az 1950-es években az ökológiai gazdálkodás keretein belül indított kezdeményezéseket a kimerült talajok és mezőgazdasági rendszerek revitalizálására. Habár ez a gondolkodásmód már évtizedekkel korábban megszületett, szélesebb körű elismerésre csak 2015 után tett szert világszerte. A kifejezésről még nem alakult ki egységes definíció vagy hivatalos szabályozás, ellentétben az ökológiai gazdálkodással, de az alapelvek terén már kialakult egyfajta szakmai konszenzus.
A regeneratív gazdálkodás öt kulcsfontosságú alapelve a következőképpen fogalmazható meg:
Tegyük különlegessé a földhasználatunkat az alábbi lépésekkel: csökkentsük a talaj megbolygatását, biztosítsuk a talaj folyamatos védelmét az év minden napján, vonjunk be állatokat a gazdálkodási folyamatokba, minimalizáljuk vagy teljesen mellőzzük a vegyi anyagok alkalmazását, és figyeljünk a táj változásaira, hogy környezetünkhöz igazított terveket készíthessünk.
A regeneratív megközelítés középpontjában a talaj áll, de ennél sokkal szélesebb célkitűzései vannak: a természetes ökoszisztémák újjáélesztése, például új élőhelyek kialakítása révén. Emellett arra törekszik, hogy a természetes ciklusokat – mint a növények, állatok, emberek és mikrobák összefonódott kapcsolatait – integrálja az agrárgyakorlatba. E folyamat során a fenntarthatóság és a biodiverzitás erősítése válik lehetővé.
Az ÖMKi immár negyedik alkalommal rendezett meg egy kétnapos képzést, amely a gazdálkodók számára a regeneratív mezőgazdaság világába kalauzol.
Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT), amely az Európai Unió keretein belül működik, számos európai országban népszerűsíti a Regeneratív Mezőgazdaság programot. 2025-től Magyarországon az ÖMKi (Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet) felügyelete alatt valósul meg ez az izgalmas kezdeményezés.
Az „Átállás a regeneratív mezőgazdaságra” című tavaszi továbbképzés nem csupán elméleti tudást kínált a résztvevők számára, hanem lehetőséget biztosított a gazdák közötti gyakorlati tapasztalatcserére is. Az alábbi cikkben az ÖMKi összegzi a tavaszi program legfőbb tanulságait és tapasztalatait.
Figyeljünk, és keressünk összefüggéseket!
A regeneratív szemléletre való átállás nulladik lépése a szemlélődés. Az eddig "jól beváltnak" hitt gyakorlatokról sorra derülnek ki, hogy nem működnek, vagy akár kifejezetten károsak. Dani Mária, ökogazda és az ÖMKi kutató munkatársa hangsúlyozta előadásában, hogy a kiszámíthatatlanul változó környezeti és piaci feltételek nagy kihívásokat jelentenek (1. kép). Nincsenek rájuk kész megoldások, amit receptre fel lehetne írni, hisz nagyon sok tényező (talaj, géppark, időjárás, vetésszerkezet, piaci lehetőségek stb.) befolyásolja az egyes módszerek sikerességét.
A szakemberek hangsúlyozták, hogy a talajunk alapos megismerése az első lépés a sikeres gazdálkodás felé. Ennek érdekében a képzés terepi programja során számos, különösebb eszközök nélkül is kivitelezhető talajvizsgálati módszert mutattak be. Ilyenek például a morzsa-állékonyság teszt, a giliszták számának felmérése, valamint a talaj tömörödöttségének ellenőrzése gazdászpálcával vagy kézi penetrométerrel. Emellett szóba került, hogy a laboratóriumi vizsgálatok—mint a kémiai és mikrobiológiai elemzések—értékes alapot nyújthatnak a talaj állapotának megértéséhez. Azonban az eredmények helyes értelmezéséhez és az akcióterv kidolgozásához célszerű egy a talajok komplex rendszerének mélyebb ismeretével rendelkező szaktanácsadó segítségét igénybe venni.
1. kép Dani Mária szerint a regeneratív gyakorlat talajunk megismerésével kezdődik - fotó: Almási Petra
2. kép Többféle egyszerűen elvégezhető vizsgálat segítheti talajunk megismerését - fotó: Weronika Kosiń
Formáljuk át a talajainkat a saját érdekünk szerint!
A Föld ökoszisztémájának gazdagságát tükrözi, hogy a bolygón élő fajok körülbelül kétharmada a talajban található. Dr. Parádi István, az ELTE oktatója és az ExperiPlant Kft. alapítója az előadásában hangsúlyozta, hogy ezek a sokféle, formájukban és funkciójukban változatos mikroszkopikus élőlények egy összetett, egymásra épülő rendszert alkotnak. Ha sikerül megértenünk őket, és ennek megfelelően alakítjuk a mezőgazdasági gyakorlatunkat, akkor a legértékesebb szövetségeseinkké válhatnak. A súlyosan degradált talajok esetében különböző mikrobiológiai készítményekkel folytathatunk kísérleteket, azonban a legfontosabb célunk a számukra megfelelő élőhely kialakítása.
A növények szervezik mikroba közösségüket. Ha gazdagabb a talaj mikrobiomja, akkor a termesztett növényünk többféle lehetőség közül válogathat, ezáltal többféle tápanyaghoz jut hozzá, és ellenállóképessége is támogatva lesz a biotikus és abiotikus stresszekkel szemben.
Dr. Berényi Üveges Judit, az ÖMKi talajokkal foglalkozó vezető kutatója hangsúlyozta, hogy az elkényeztetett növények nem tudják megfelelően kialakítani a mikrobiális közösségeiket. Ennek oka, hogy nem kell megküzdeniük a nehezen hozzáférhető tápanyagokért, amennyiben műtrágya formájában rendelkezésükre állnak (3. kép).
Már a talajfelszín 30%-ának élő vagy holt növényekkel való takarása is pozitív hatással van a vízmegtartó képességre és a talajéletre, ezért a szármaradványokkal való takarás is jobb a semminél. Mivel azonban a mikrobiom kifejezetten az élő növényekhez kötődik, ezért kiemelten fontos az élő növények gyökerének talajban tartása. Nem olyan régi felfedezés a növényi gyökerek és gombák szerepe a jó talajszerkezetben.
A talajlakó gombák által kiválasztott glomalin egy kiemelten fontos anyag, melynek a talajszemcsék összetartásában van szerepe. A gombafonalak óvása így kiemelt jelentőségű, amit a talaj lehető legkevesebb bolygatásával érünk el. A talaj az alapja mindannyiunk életének, a mezőgazdasági gyakorlat legfontosabb tényezője. Hagyjuk működni, mint élő rendszert!
A talaj rejtett világában nem csupán szövetségesek, hanem ellenfelek is lapulnak. Hertelendy Péter, a Her-Ba Kft. növényorvosa, előadásában hangsúlyozta a talajkímélő műveléshez kapcsolódó gyakorlatok jótékony és káros hatásait egyaránt, mint például a csigák, rágcsálók és nekrotróf kórokozók megjelenését. Vincze Ambrus szaktanácsadó arra hívta fel a figyelmet, hogy a folyamatos problémamegoldás helyett érdemes mélyebbre ásni, és megérteni a tünetek mögött rejlő okokat. Így például a gyomnövények és növényi betegségek jelentését feltárva, hatékonyabban kezelhetjük a gyökérproblémákat.
3. kép Dr. Berényi Üveges Judit: "Engedjük, hogy a talaj mint élő organizmus működhessen!" - fénykép: Almási Petra
A talajművelés által felvetett kihívásokat nem lehet a további műveletek növelésével orvosolni.
A szántás, mint az agrárium egyik hagyományos módszere, számos célt szolgál a gazdák számára, például a gyomok irtását és a talaj fellazítását. Rövid távon úgy tűnik, hogy ez a gyakorlat ideális környezetet teremt a növények számára, azonban hosszú távon a talajszerkezet romlásához vezethet. A talaj mikrobáiból álló közösség rendkívül érzékeny a változásokra, és a forgatás számukra gyakran végzetes következményekkel jár. A bolygatás során a gombafonalak megsérülnek, és ha a szántást rendszeresen ugyanabban a mélységben végezzük, eketalp réteg alakulhat ki, ami tovább súlyosbítja a talaj egészségi állapotát.
A szerkezetét vesztett talajt már tényleg csak művelőeszközökkel lehet növénytermesztésre alkalmas állapotba hozni. A degradált talajszerkezetet jelzi a művelés során szálló por (ami tulajdonképpen a talaj termőrétege), továbbá a cserepesedés vagy pangó víz is mind a problémákra hívják fel a figyelmet. Amikor egyre többet kell gépekkel dolgozni a talajunkon, fel kell tenni magunknak a kérdést: támogat-e minket a talajművelés a gazdálkodásunkban, vagy akadályoz?
A csökkentett talajművelés nem csupán egy újabb trend, hanem egy tudatos választás első lépése. Az igazi lényeg az okszerű talajművelés, amely mögött mindig ott kell állnia egy világos indoklásnak. Nem elegendő csak azért alkalmazni ezt a módszert, mert az elterjedt; fontos, hogy mindig meg tudjuk magyarázni, miért éppen az adott műveletet hajtjuk végre. Bár a talajok állapotának javulása nem mindig azonnal észlelhető, a költséghatékonyság egyre inkább előtérbe kerül. Az ÖMKi program keretében, a regeneratív gazdálkodásra áttért gazdálkodók tapasztalatai az elmúlt négy év során azt mutatják, hogy a csökkentett talajművelés nemcsak a környezetre van pozitív hatással, hanem a pénztárcánkra is: a kevesebb üzemanyag-felhasználás és a gépek csökkentebb elhasználódása révén a költségek is mérséklődnek.
A természet uralása helyett működjünk együtt vele
A regeneratív alapelvek egyik kulcseleme, hogy a tájat annak természetes adottságaihoz igazítva használjuk ki. Például nem érdemes egy olyan területet szántóföldként művelni, amely valójában gyepként fejlődik a legjobban. Fontos, hogy a területeinket úgy hasznosítsuk, ahogyan az a legelőnyösebb számukra! Ha a szántóföldi növénytermesztés nem hozza a várt eredményeket, érdemes más lehetőségek után nézni: fásítás, méhészet, gyógynövények gyűjtése, gyepgazdálkodás vagy legeltetés mind olyan alternatívák, amelyek fenntarthatóbb megoldásokat kínálnak.
Lengyel Zoltán, a Táncoskert regeneratív gazdája az állattartás integrálásáról és tapasztalatairól mesélt, kiemelve a tudatos tervezés és más gazdákkal való együttműködés fontosságát (4. kép). Egy gazdaságban a sokféleség adja a stabilitást, ahogy ez a természetben is van, márpedig a mezőgazdaság nem más, mint az ökoszisztéma része. A sokféleség visszahozása, főleg egy szántóföldi növénytermesztési rendszerben kihívás, de egy jó vetésszerkezettel, mezővédő erdősávok telepítésével, állatok integrálásával és a kímélő műveléssel, kémiai vegyszerhasználat elhagyásával támogatható (5. kép).
A 4. képen Lengyel Zoltán a sokféleség jelentőségéről osztotta meg gondolatait - fotó: Almási Petra.
5. kép A stabilitást biztosító sokszínűséghez az állattartás is hozzájárul - fotó: ÖMKi archívuma
Hogyan találjuk meg a régi bölcsességek értékét a mai kihívások közepette? A modern világ bonyolult problémákkal szembesít minket, de talán érdemes újra felfedeznünk azokat a klasszikus megoldásokat, amelyek évszázadok óta szolgálják az emberiséget. Az innováció és a hagyományos tudás ötvözése lehet a kulcs a jövő kihívásainak kezelésére. Milyen régi praktikák segíthetnek ma, és hogyan alkalmazhatjuk őket a digitális korban?
A tájjal szoros szimbiózisban élő gazdák tapasztalatai gyakran találkoznak a tudományos kutatások eredményeivel, így egyfajta párbeszéd alakul ki a múlt és a jelen között. Érdemes felfedezni a régi, esetleg már feledésbe merült gyakorlatokat, hiszen ezek sokszor értékes tudást hordoznak magukban. Allacherné Szépkuthy Katalin, az ÖMKi szaktanácsadási csoportjának vezetője azonban figyelmeztet, hogy új kihívásokkal kell szembenéznünk, amelyekhez nem elegendő csupán az ősi tudás. Az olyan évjárati anomáliák és piaci ingadozások, amelyek váratlanul érkezhetnek, komoly próbára tehetik a mezőgazdaság szereplőit, még a legjobban felkészült gazdák számára is. Éppen ezért egyre lényegesebbé válik a sokoldalúság, a rugalmas alkalmazkodás, valamint a kreatív problémamegoldás képessége, hogy sikeresen navigálhassunk a folyamatosan változó környezetben.
Lehet, hogy át kell térni az oázis jellegű öntözéses termesztésre, vagy a nyarat kihagyva a tavaszi és őszi növényekre fókuszálni. A meglévő eszközeink is többféle módon felhasználhatóak megfelelő leleményességgel. Az előadók és a gazdák is hangoztatták, hogy a támogatások helyett érdemes saját lábra állni saját termékek előállításával, közvetlen értékesítéssel.
A megszokások kereteinek lebontása nem csupán új perspektívákat nyithat, hanem a szakma iránti szenvedélyt is újjáélesztheti, segítve a fásultság leküzdését. Érdemes lehet új célokat kitűzni! A hozam nem minden! A mezőgazdasági gyakorlat túlságosan a mennyiségre összpontosít, gyakran a minőség kárára. Mi lenne, ha a minőség javítása lenne a középpontban, nem csupán a hozamnövelés? Ha a talajunk állapotának javulását, az élővilág gazdagodását tekintenénk pozitív eredménynek, vagy olyan módszereket alkalmaznánk, amelyek a legjobban szolgálják földjeinket? Az is eredménynek számítana, ha a hozam csökkenése mellett a költségek és a munkaterhek is mérséklődnének, miközben a bevétel változatlan marad.
Nem kell mindent egyedül megoldanunk! Más gazdálkodóktól és szakemberektől tanulhatunk, a tapasztalatokat megoszthatjuk, vagy akár az eszközöket, gépeket is. Egyre nagyobb értéke lesz annak, ha képesek vagyunk együttműködni másokkal - ez is egyfajta diverzifikáció, ami végeredményben a stabilitást adja. Az új módszereket nem kell rögtön a teljes területünkön alkalmazni! Kísérletezzünk, próbáljuk ki kis részeken az újdonságokat, és fokozatosan álljunk át. A regeneratív mezőgazdaság nem egy teljesítendő lista, hanem egy szemlélet, amit minden helyzetben alkalmazhatunk.
A szemléletváltáshoz idő kell. Ha azonban megvan a nyitottság a gazdálkodóban, elkezdhetnek tanulni és kísérletezni, majd megosztani ezt másokkal is. A regeneratív mezőgazdaság tudásintenzív gazdálkodási mód, aminek óriási pozitív hatása van a természeti környezetre és az emberre is. Ritka nemes szakma a minőségi élelmiszer előállítása. Meg kell találni benne a nehézségek ellenére a szépséget is, és a jövő hozta kihívások elé bátran odaállni.
A továbbképzés az EIT Food Regenerative Agriculture (Regeneratív Mezőgazdaság) programja keretei közt valósult meg, az Európai Unió támogatásával.
Az EIT Food egy innovatív kezdeményezés, amely a fenntartható élelmiszeripar fejlesztésére összpontosít. Célja, hogy támogassa az élelmiszerlánc minden szereplőjét – a termelőktől kezdve a fogyasztókig – a tudományos kutatás és az ipari együttműködések révén. Az EIT Food nem csupán az élelmiszerek minőségére és biztonságára helyezi a hangsúlyt, hanem a fenntarthatóságra és a társadalmi felelősségvállalásra is. A program különböző projekteken keresztül ösztönzi az innovációt, segítve a startupokat és a kutatóintézeteket abban, hogy új, környezetbarát megoldásokat találjanak a globális élelmiszerellátás kihívásaira. Az EIT Food célja, hogy egy olyan élelmiszer-rendszert alakítson ki, amely nemcsak hatékony, de igazságos és fenntartható is, így hozzájárulva egy egészségesebb jövőhöz. Az EIT Food közössége folyamatosan bővül, és az együttműködés révén új ötletek és kezdeményezések születnek, amelyek átformálják az élelmiszeripart és elősegítik a fenntartható fejlődést.
Az EIT Food az egyik legnagyobb méretű és hatású, élelmiszerrel kapcsolatos kezdeményezés világszerte. Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) tudás- és innovációs közösségeként (KIC) az EIT Food összeköti Európa vezető vállalkozásait, egyetemeit és kutatóközpontjait. Az európai élelmiszer-rendszer emberközpontú és erőforrás-hatékony átalakítója, amely elősegíti a fogyasztói bizalmat és a globális egészség javítását.
Az EIT Food küldetése, hogy Európát a globális élelmiszer-innovációs és termelési forradalom középpontjába helyezze, miközben hangsúlyozza a társadalmi értékek fontosságát. Az EIT Food aktívan bevonja a fogyasztókat a változási folyamatokba, célja a táplálkozás minőségének javítása, valamint egy olyan élelmiszerrendszer kialakítása, amely erőforrás-hatékonyabb, biztonságosabb, átláthatóbb és megbízhatóbb.
A forrás: ÖMKi, de hogy egyedi legyen a szöveg, itt van egy átkonstruált változat: "A forrást az ÖMKi biztosítja." Ha további részletekre van szükséged, kérlek jelezd!
Indexkép: pexels.com
