A Tisza irányába terelnék, ám a kémbotrány Moszkvába mutat.
Szerdán ül össze az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága, ahol a Fidesz a Tisza Párt és az ukrán titkosszolgálat állítólagos összefonódását is bemutatná - tudtuk meg Molnár Zsolttól, a bizottság szocialista tagjától. Molnár azt is elképzelhetőnek tartja, hogy ezen (vagy egy következő ülésen) Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség korábbi parancsnokának az ukrán kapcsolatairól is szó lesz.
A kormánypárt már tényként kezeli azt az általuk hangoztatott vádaskodást, amely szerint kapcsolat áll fenn a honvédelmi miniszterről május 8-án nyilvánosságra hozott titkos hangfelvétel és az ukrán kémelhárítás, az SZBU által május 9-én végrehajtott akció között. Kocsis Máté, a frakcióvezetőjük, vasárnap arról nyilatkozott, hogy a Tisza által képviselt cselekedetek, amelyek állítólag összefonódnak az ukrán féllel, komoly fenyegetést jelentenek a magyar szuverenitásra.
A Fidesz láthatóan sürgeti az eseményeket, hiszen minél előbb szeretnék eltüntetni a kémügyet a köztudatból, lehetőleg úgy, hogy a legnagyobb politikai riválisukra háríthassák a felelősséget. Rácz András, Oroszország szakértője azonban figyelmeztetett: ennek az átkeretezésnek valószínűleg nem állják meg a helyüket a tények. Facebook-bejegyzésében emlékeztetett arra, hogy az állítólagos, magyaroknak dolgozó kémek elfogása már május elején megtörténhetett, és az ukrán elhárításnak nem csupán a rajtaütés időzítése, hanem a nemzetközi tájékoztatás megtervezése is kulcsfontosságú volt. "Személy szerint valószínűbbnek tartom, hogy az ukránok, akik széles körben orosz ügynöknek tekintik az Orbán-kormányt – és természetesen Moszkvát is – egyfajta üzenetet akartak küldeni. Ezt a szándékot május 9-én, a Győzelem Napján tették nyilvánossá, ami nem véletlen egybeesés a TISZA-féle hangfelvétellel, hiszen ez a lépés már jóval korábban meg volt tervezve és egyeztetve a szövetségesekkel" – írta a szakértő.
Rácz András aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az ukrán hatóságok által elfogott kémek állítólag Kárpátalja légvédelmi rakétarendszereit és az ukrán haderő helyi harcjárműveit próbálták feltérképezni. Szerinte ez a tevékenység sokkal inkább orosz érdekeket szolgál, mintsem magyarokat. Ha a magyar hírszerzés Moszkva megbízásából gyűjtött információkat, az komoly veszélyt jelenthet a kárpátaljai magyarságra, ugyanakkor a NATO-n belül is jelentős károkat okozhat, és alááshatja hitelességünket. Rácz véleménye szerint a helyzet súlyosságát nem enyhítené, ha kiderülne, hogy az orosz hírszerzés ügynökei magyar identitást öltve szervezték be az elfogott kémeket.
Ez azt jelentené, hogy az orosz ügynökök Magyarországon, a magyar Katonai és Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (KBNSZ) figyelmének elkerülésével, zavartalanul végezhették tevékenységüket – vagy az, hogy a KNBSZ nem volt tudatában a tevékenységüknek. Ha pedig bármilyen igazság rejlik Ruszin-Szendi Romulusz ukrán kapcsolataiban, az komoly kérdéseket vetne fel a szakszolgálat megbízhatóságával kapcsolatban. A katonai vezetőt csak alapos átvilágítás után nevezhették ki a Magyar Honvédség élére, így az ukrán szálaknak is feltűnniük kellett volna a vizsgálatok során.
"Az ukránbarátsággal és hazaárulással vádolják a Magyar Péteréket, mivel ez az egyetlen hatékony eszköz a Fidesz táborán belül" - nyilatkozta Ember Zoltán, az Iránytű Intézet elemzője a Magyar Hangnak. "A Gyurcsány-féle vádaskodás, a volt DK-pártelnök lemondásával gyakorlatilag kifulladt, és az uniós támogatások évek óta tartó befagyasztása miatt nehéz lenne az egy éve létező Tiszát felelőssé tenni."
Az évek óta gondosan épített ukránellenes propaganda bevált a Fidesz választói között, és úgy tűnik, megéri ehhez kapcsolni a kormánypárt egyetlen érdemi kihívóját. Ember szerint a kormánypárt próbálják mobilizálni híveit, mert az utóbbi hónapokban a biztos pártválasztó fideszesek száma is megcsappant - erre az elmúlt 13 évben nem volt példa. Ezen változtatni kell, így Orbán Viktor is járja az országot és interjúkat ad, de ezért tartja Lázárinfók tucatjait a Menczer Tamásnál valamivel szalonképesebb Lázár János is.
A hagyományos kampányformák és az országjárás, ahogyan azt az Iránytű Intézet elemzője megjegyzi, arra enged következtetni, hogy a Fidesz jelenleg nem kíván drasztikus lépésekhez folyamodni a választói bizalom megszerzésére, a 2026-os választások megnyerése érdekében. Az, hogy a cikkünkben említett nemzetbiztonsági bizottsági ülés és számos egyéb intézkedés is napirendre került, azonban arra figyelmeztet, hogy a „pisztoly” már készen áll az asztalon. Ember Zoltán hangsúlyozta: „Az ukrán vád, vagy a szuverenitás fenyegetése potenciálisan alapot adhat arra, hogy jogi úton megszüntessenek egy politikai pártot. Nem véletlen, hogy korábban már szóba került előre hozott választások kiírása, a határon túli egyéni választókörzetek létrehozása, illetve az EP-képviselők vagyonnyilatkozataik kikényszerítése is.” Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy ez a „pisztoly” visszafelé is elsülhet, és végső soron a közvélemény ellenszenvét is kiválthatja a Fidesz irányába.
