A vízzel teli hurkák meglepően megnehezítették válogatott hölgypólósaink lábának mozgását.

Április 18-án Szecsuán tartomány szívében, Csengtuban veszi kezdetét a női vízilabda világkupa nyolcas döntője. A legjobban felkészült csapatunk az olimpiai ezüstérmes Ausztráliával mérkőzik meg a négy közé jutásért. Amennyiben sikerül túljutniuk ezen a megpróbáltatáson, az elődöntőben az olimpiai aranyérmes Spanyolország vár majd Cseh Sándor szövetségi kapitány lányaira. A 18 fős keret kedden kezdte meg a felkészülés utolsó szakaszát a Duna Arénában, ahol mindenki a legjobb formáját szeretné hozni a megmérettetésre.

A Duna Aréna nagy medencéjénél kedd délelőtt egy meglepő jelenet bontakozott ki, amelyre az újságíró nem számított. A vízben a női válogatott játékosai éppen a védekezés, blokkolás és lábtempó fortélyait gyakorolták, amikor három pár vízben küzdött egymással. Az egyik fél a víz mélyén taposott, míg a másik a magasba emelt, átlátszó műanyag "hurkáját" tartotta, mintha ezzel próbálta volna megvédeni magát a víz alatti támadásoktól. Közben a mozdulatai olyanok voltak, mint egy jegenyefa, amit a szél játszadozik: jobbra-balra hajladozott, mintha a víz és a levegő határvonalán táncolna, miközben a küzdelem folytatódott körülötte. A látvány egyszerre volt szórakoztató és lenyűgöző, ahogy a sportolók a sportáguk iránti szenvedélyüket és elkötelezettségüket mutatták be.

Ahhoz, hogy a feladat még izgalmasabbá váljon, a műanyag hurka negyedét vízzel töltöttük meg. Amikor a pólós hölgy jobbra döntötte magát, a víz a hurka jobb sarkába csúszott. Innen kellett ügyesen visszaállítani vízszintes helyzetbe, majd balra terelni, mindeközben a mozgó víz súlyát is figyelembe véve. Az ügyesség és a precizitás igazi próbája várt ránk!

És közben természetesen taposni...

Zseniális kihívás. Olyan újszerű, hogy még Csurka Gergő, a szövetség tapasztalt sajtófőnöke is meglepődött. Csongár Istvántól, aki a válogatott mellett dolgozik, és operatőrként is helytáll, tudtuk meg, hogy ő hozta be Hollandiából ezt a különleges és rendkívül hatékony eszközt.

Íme, egy egyedi változat a szövegedből: Így alakul a tizennyolcas magyar női keret felkészülése a világkupa nyolcas döntőjére, amely április 18-tól Csengtuban zajlik. Az első komoly kihívás az olimpiai ezüstérmes Ausztrália lesz, és ha Faragó Kamilla és csapata sikeresen túljut ezen az akadályon, akkor az elődöntőben az olimpiai aranyérmes Spanyolország vár rájuk.

A megújult stáb élén Cseh Sándor áll, akinek a segítői között ott van a gerincműtétje után visszatérő Tóth László, valamint Ács Bertalan és Dávid Zoltán. Az edzés végén Cseh Sándor készségesen válaszolt az újságírók kérdéseire.

Már senkinek sem tűnik különösnek, hogy az év elején, a bajnoki rájátszás időszakában a nemzetközi szövetség világversenyt hirdetett. Az ilyen helyzetek nem ismeretlenek, hiszen nem olyan régen januárban is zajlott világbajnokság. A mai gyorsan változó világban ez már nem számít problémának; ráadásul rendelkezésünkre áll egy hét a felkészülésre.

A kapitány a szakmai aspektusokat is érintette a beszélgetés során.

"Néhány hónappal ezelőtt 20-22 játékossal volt alkalmunk hosszabb ideig készülni a világkupa-selejtezőre, és akik ott kiharcolták a részvételt a nyolcas döntőben, elsősorban most is azokra számítok. Megérdemlik, hogy a döntőben is ők szerepeljenek. Garda Kriszta és Vályi Vanda visszahozatalát mindig is terveztem, most kipróbálom őket ebben a fiatal csapatban."

A szakvezető, mint mondta, most csak a világkupa-negyeddöntővel foglalkozik, egyelőre nem töri a fejét azon, hogy mi legyen a mostani hiányzókkal. Majd rátért az esetleges eredménykényszerre.

Hosszú távon nem foglalkozom a csengtui eredménnyel. Azonban rövid távon minden energiánkat arra összpontosítjuk, hogy legyőzzük az ausztrál csapatot. Papíron ők tűnnek a favoritnak, de ez jelenleg nem foglalkoztat.

A kerettagok közül először Hajdú Katát, az UVSE gólzsákját szólaltattuk meg, aki két hete töltötte be a tizenkilencet.

"Fantasztikus érzés része lenni ennek a válogatottnak, és nagyszerű együtt pólózni a hozzám hasonló korúakkal - osztotta meg a korosztályos világbajnok átlövő. - Sokan érkezünk az UVSE-ből, egyfajta közösséget alkotunk, egy húron pendülünk, ami lelkileg is rengeteget jelent számomra. Persze, az izgalom mindig ott van, hiszen ez a felnőtt válogatott, és amíg nem jelentik be a Csengtuba utazó csapatot, addig mindig ott motoszkál bennem a szorongás, hogy vajon az én nevemet is felolvassák-e. Ezért minden edzésen arra törekszem, hogy a legjobb formámat hozzam. Remélem, hogy a csapathirdetésnél örömteli pillanatokat élhetek át."

Hajdu megemlítette a szokatlan kínzóeszközt, a vízzel töltött műanyag "hurkát" is, amely különös módon bővíti a kínzás módszereinek palettáját.

Ezt a különleges eszközt bójának nevezzük, és most volt a második alkalom, hogy beépítettük az edzésünkbe. Igazán megpróbáló kihívás, hiszen most, hogy kijutottam a vízből, úgy érzem, mintha a lábam teljesen leblokkolt volna. Annyira megterhelő, amikor a fejünk fölé emelve próbáljuk taposni, hogy az már-már kegyetlennek tűnik!

Ha valakinek sokat kell taposnia a vízben, akkor az a kapus. A 19 éves Golopencza Szonja, az UVSE játékosa élete első nagy felnőtt válogatott erőpróbájára készül. Miközben be kell tölteni az anyai örömök előtt álló klubtárs, a párizsi olimpián védő Magyari Alda helyét.

Komoly kihívás, ez vitathatatlan - mondta a fiatal kapus, aki nem éppen egy óriás a maga 176 centiméteres magasságával. - Alda átmeneti kiesése után nem én vagyok az egyetlen, aki a kapusposztért küzd. Itt van még Neszmély Bogi és Torma Luca, akikkel sokat játszottunk együtt a különböző utánpótlás korosztályokban. Szerencsére most a felnőttek között is megmérettethetjük egymást. Bogi és én egyaránt U20-as világbajnokok vagyunk, ami még inkább feldobja a hangulatot a felkészülés során. Jelenleg még nem alakult ki közöttünk a hierarchia, ami szerintem jót tesz a csapatdinamikának. Ez lesz az első komoly felnőtt világversenyem, ha sikerül bekerülnöm az utazó csapatba, amiben nagyon bízom. A világkupa-selejtezőn sajnos egy ujjsérülés miatt nem tudtam pályára lépni.

Van egy olyan nézet, miszerint a kapus feladata, hogy teljes mértékben betöltse a kapu kereteit. Azonban Golopencza Szonja esetében ez a megállapítás egyértelműen megkérdőjelezhető.

A véleményem szerint a lábtempóm kiváló, és ez segít ellensúlyozni a méretbeli hátrányaimat. Korábban szinkronúszó voltam, ahol olyan alapokat és lábtempót sajátítottam el, amelyek most nagy haszonnal szolgálnak a válogatott keretében. Csengtuban azt szeretném, hogy minden mérkőzésen a legjobbat hozzuk ki magunkból. Az olimpiai ötödik helyezés nem örvendeztette meg a szurkolóinkat, ezért azon dolgozunk, hogy ezt javítsuk. Egyébként a nyáron még utoljára részt veszek egy korosztályos világversenyen, de utána már csak a felnőtt válogatott keretében folytathatom a pályafutásomat.

A magyar válogatott összetétele: