Akár drámai következményekkel is járhat: Magyarországot fenyegeti egy veszélyes víztömeg.
Jelenleg a Maros vízének sótartalma még nem éri el a kritikus szintet, azonban a szakértők folyamatosan monitorozzák a helyzet alakulását.
A parajdi sóbánya összeomlása következtében kialakult ökológiai válság miatt a magyar hatóságok fokozottan figyelemmel kísérik a Maros folyó vízminőségét – tájékoztatta az Indexet Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője.
Az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (ATIVIZIG) 2025. június 5-én I. fokú, majd június 13-án II. fokú vízminőségi kárelhárítási készültséget hirdetett a Korond-patak mentén észlelt szennyezés következtében. Ez a probléma jelentős mennyiségű sót juttatott a Kis-Küküllőn keresztül a Maros folyóba.
Siklós Gabriella szerint a Maros vízének sótartalma jelenleg a megengedett határérték alatti, így egyelőre nincs ok aggodalomra. A mért értékek - a legmagasabb 506 µS/cm Apátfalvánál - messze elmaradnak a közepes és nagyobb folyókra vonatkozó 900 µS/cm hazai határértéktől, és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói szerint a halállományra káros szint tíz-tizenötszöröse lenne a jelenleginek.
Elmondta, az öntözőrendszereket maximális kapacitásra töltötték, de ha a sótartalom emelkedne, korlátozhatják az öntözővíz-szolgáltatást, amiről a gazdálkodókat előre értesítenék.
- árulta el. A Maros torkolata feletti háttérmintákhoz képest a folyóban másfélszeres sókoncentrációt mértek, ám ez csökkenő tendenciát mutat.
A Mandiner tudósítása szerint a parajdi sóbánya katasztrófája komoly ökológiai és gazdasági válságot idézett elő, nemcsak Romániában, hanem Magyarországon is, ami hazánk ivóvízkészleteit és ökoszisztémáit is veszélyezteti. A Kis-Küküllő sótartalma 1900 mg/liter, míg a Nagy-Küküllőé 867 mg/liter, a Marosé pedig 403 mg/liter volt, mindez pedig jóval meghaladja a megengedett határértékeket. A Kis-Küküllőben már megkezdődött a tömeges halpusztulás, amely súlyosan veszélyezteti a folyó teljes ökoszisztémáját, és akár védett fajok eltűnéséhez is vezethet. A román vízügyi hatóságok szivattyúk és víztározók alkalmazásával próbálnak intézkedni a sókoncentráció csökkentése érdekében.
