Akkor és Most - Az ÁNTSZ Épülete Az ÁNTSZ, vagyis az Országos Tisztifőorvosi Hivatal épülete mindig is a közegészségügy szimbóluma volt hazánkban. Régi, impozáns falai között számos történet, emlék és kihívás rejlik, amelyek tükrözik az idő múlását és a
Az 1950-es években a magyar egészségügy jelentős átalakulásokon ment keresztül, amelyek a közegészségügyi ellátás fejlődésére is kiterjedtek. E folyamat egyik mérföldköve a KÖJÁL intézményhálózat létrehozása volt, amely később az ÁNTSZ elődjének számított. Fejér megyei egysége nem csupán szakmai szempontból emelkedett ki, hanem sport- és közösségi tevékenységeivel is széles körben ismertté vált.
Az 1950-es évek Magyarországán az egészségügyi rendszer átalakulása figyelemre méltó események sorát hozta magával. E változások egyik kiemelkedő állomása volt 1951-ben a megyei Községi-Járványügyi Állomások létrehozása, amelyet közismert nevén KÖJÁL-ként emlegetünk. Székesfehérváron a megyei tanács épületében működött az intézmény, dr. Lehrner Lóránt igazgató főorvos irányítása alatt. Az ott dolgozó szakemberek nem csupán elhivatottságukkal és szakszerű munkájukkal vívták ki a helyi közvélemény elismerését, hanem sportsikereiknek köszönhetően is gyakran szerepeltek a megyei médiában.
1960 júliusában a Hírlap figyelme Gróf Ilona, a megyei magasugró bajnok köré összpontosult. A cikk hangsúlyozta, hogy a sportoló nem csupán tehetséges, de felettesei is nagyra értékelik munkáját, hiszen nemrégiben fizetésemelésben részesült. Az intézmény dolgozói körében népszerűek voltak a tömegsportok, és a kórház munkatársaival közösen működött egy természetbarát osztály is, mely Lendület néven vált ismertté, és rendszeres túrákat szervezett, amelyekre mindig nagy számban érkeztek a tagok. Lehrner doktor, aki maga is szenvedélyes természetjáró és kiváló túravezető hírében állt, aktívan részt vett ezekben az eseményekben. 1961-re a járványügy terén már jelentős előrelépések voltak tapasztalhatók, ennek érdekében pedig a felsőbb vezetés a 15 éves távlati terv keretein belül döntött egy gyógyszer-raktár és a KÖJÁL központ megépítéséről, amely akkor a Szabadságharcos útnak ismert Mátyás király körúton kapott helyet.
A beruházás a II. ötéves terv keretében valósult meg, a Fejér Megyei Állami Építőipari Vállalat (FÁÉV) kivitelezésében, mintegy 8 és félmillió forintból. Ebben az időszakban sürgető igény mutatkozott az új központ létrehozására, hiszen a főorvos szavaival élve "a jelenlegi székhelyünk annyira szűk és rosszul felszerelt, hogy a munkavégzéshez komoly erőfeszítések szükségesek." A kivitelezést tovább nehezítette a szakemberhiány, amely miatt a Fehérvárra irányított orvosok és közegészségügyi ellenőrök, amint lehetőségük adódott, másutt kerestek jobb körülményeket. A munkálatok befejezését eredetileg 1964-re tervezték, azonban 1963-ban a kivitelezés üteme lelassult, így a határidőt 1965-re módosították. A korszerű berendezésekkel ellátott épület műszaki átadására végül 1966 januárjában került sor. A beköltözést követően, március 31-én ünnepélyesen átadták az új központot, megkezdődött a munka az irodahelyiségekben és laboratóriumokban. A székházat körülvevő park is elkészült, de a jellegzetes díszét, Robert Koch Nobel-díjas bakteriológus mellszobrát csak 2000-ben helyezték el az utcafronti részen.
