Alternatív megközelítés a sötét anyag és sötét energia elméletek helyett.
Nem kizárva a sötét anyag és a részben abból fakadó sötét energia létezésének lehetőségét Rockenbauer Antal fizikus, a kémai tudományok doktora, professzor emeritus azt mondta korábban a Klubrádiónak, olyan fizikai törvényszerűséget keres, amely megáll a naprendszerek csillagtól távolodva lassuló bolygómozgásai és a galaxisok forgásának konstans állapotában is. A könyv A kozmosz rejtélyei - Létezik-e sötét anyag és sötét energia? címmel megjelent.
"Az általam bemutatott nézőpont egy alternatív megközelítése a jelenleg széles körben elfogadott elméleteknek. Nem állítom, hogy ezzel megcáfoltam őket, de azt igen, hogy egy olyan modellt dolgoztam ki, amely feleslegessé teszi a sötét anyag és sötét energia fogalmait, és egy teljesen új magyarázatot kínál" - nyilatkozta Rockenbauer Antal, a kémiai tudományok doktora és professzor emeritus az Utópia című műsorban.
A jelenleg érvényben lévő elmélet szerint a sötét anyag nem lép interakcióba az elektromágneses sugárzással, ami azt jelenti, hogy a fénynyomás nem gyakorol hatást rá – legalábbis a kezdeti szakaszban. Ez a megközelítés azt sugallja, hogy a galaxisok korai fejlődése teljesen eltérő struktúrával kellett volna, hogy bírjon. Azonban a James Webb Űrtávcső (JWST) által készített felvételek rávilágítanak arra, hogy a mostani galaxisok felépítése meglepően hasonló a korai galaktikus formációkhoz. Rockenbauer véleménye szerint ez komoly kihívás elé állítja a sötét anyag és sötét energia elméletét, és újragondolásra szorulhat a galaxisok fejlődésének eddigi megértése.
A naprendszerekben megfigyelhető, hogy a naptól távolodva a bolygók keringési sebessége fokozatosan csökken. 1970-ig az a nézet uralkodott, hogy a galaxisok forgására is hasonló elv érvényes, vagyis minél messzebb van egy csillag a galaxis középpontjától, annál lassabban kellene mozognia a galaxis központja körül. Vera Rubin kutatásai azonban meglepő eredményekhez vezettek: az Androméda-galaxis csillagainak keringési sebessége szinte állandónak bizonyult, függetlenül attól, hogy a csillag hol helyezkedik el a galaxisban. Rubin felvetette, hogy ez arra utalhat, vagy a Newton-féle gravitációs törvények nem alkalmazhatók a galaxisok szintjén, vagy létezik egy láthatatlan anyag, amelynek gravitációs hatása fenntartja ezt az állandó sebességet.
Rockenbauer álláspontja szerint a naprendszerekben érvényes gravitációs tömegvonzás mellett, amikor elhagyjuk a galaxisokat, a táguló világegyetem hatására a galaktikus taszítási elv lép érvénybe. "A gravitációs törvény átalakulása révén a világegyetem működése a sötét anyag hipotézise nélkül is érthetővé válik" - nyilatkozta.
