Anyák napja a mélyszegénység árnyékában: Valóságos hősök, akik nap mint nap varázsolnak a semmiből, hogy megteremtsék a szeretet és a remény pillanatait.

Nagymamák, édesanyák és gyermekek egy különleges műsort állítottak színpadra egy kis faluban, Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járás szívében. A község lakosainak száma mindössze 300 fő, és sokan közülük a létminimumot sem érik el. Az anyák napja alkalmából rendezett esemény nemcsak ünneplés volt, hanem a közösség összetartozásának és erejének megnyilvánulása is.

Itt nem az a legfőbb gond, hogy éppen melyik trendi ruhát válaszd a bolt polcáról, hanem az, hogy télen ne kelljen lyukas csizmában gyalogolnod az iskolába, ráadásul kabát nélkül. Ezen a helyen a gyerekek már annak is örülnek, ha évente egyszer lehetőségük nyílik kirándulni egy közeli faluba - ez hangzott el az ATV Heti Napló Sváby Andrással című műsorában készült riportban.

Mélyszegénységben élő édesanyák és lányaik gyűltek össze, hogy Török Rékával megosszák gondolataikat arról, mit jelent számukra az anyaság. Beszélgetésük során feltárták, mik a legnagyobb kihívások, amelyekkel szembesülnek, és miben találják a legnagyobb büszkeséget. Az élmények és érzések sokszínűsége egyedülálló betekintést nyújtott a mindennapi küzdelmekbe és örömökbe, amelyekkel ezek a családok szembenéznek.

Julianna 53 éves, 8 gyereke, 11 unokája van. Az egyik lánya Nikolett, ő 32 éves és 5 gyermeke van. Szalai Imrénének 3 lánya van és úton van a 10. unokája Kingától, akinek 4 lánya van és augusztusban születik az ötödik gyermeke, aki fiú lesz. Rózsi 60 évesen 6 gyermek édesanyja, köztük Gizelláé, akitől 3 unokája született.

"Azok az emberek, akik társadalmi leszakadásban élnek és itt a szülők generációjáról is beszélhetünk, nemcsak a gyerekekről, akiknek az oktatás már a szülőknél sem adott elég muníciót ahhoz, hogy életstratégiát tudjanak váltani, ők nagyon könnyen elfogadják azt a lehetőségskálát vagy életstratégiát, amit ők a családból átörökítve megkaptak" - fogalmazott a riportban L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány elnöke.

Mint említette, ő is a közelben, Berettyószentmártonban látta meg a napvilágot, ahol szülei a tanyavilág egyszerű, de gazdag életét élték. Nóra földrajz-rajzszakos diplomáját követően hivatásos képzőművészként és képgrafikusként valósította meg művészi ambícióit. 26 évvel ezelőtt megalapította az Igazgyöngy Alapítványt, amely kezdetben az oktatás területén kívánt új utakat keresni. Egy alapfokú művészeti iskola létrehozásával igyekezett hozzájárulni az esélykiegyenlítéshez, hogy minden gyermek számára elérhetővé váljon a kreatív tanulás lehetősége.

Úgy fogalmazott, hogy amikor elkezdtek itt dolgozni, akkor nagyon hamar ráéreztek arra, hogy a gyerekekhez az utat az anyákon keresztül tudják megtalálni, mivel az anyukák azok, akik kaput nyitnak a család felé és a legtöbb hatást a nőkön keresztül tudják bevinni a családokba.

Ez a település a generációs szegénység minden kihívását felvonultatja, ám Told mellett további 17 településen is aktívan folytatnak szociális munkát. Külön figyelmet érdemel egy társadalmi vállalkozásuk, amely szülőknek is biztosít munkalehetőséget. Ez a közösségfejlesztésre összpontosító szociális munka célja, hogy megerősítse a helyi közösséget, és elősegítse egy olyan közös értékrend kialakulását, amely lehetővé teszi számukra, hogy saját életüket hatékonyan megszervezzék.

"Amikor elkezdtük a munkát Toldon, és most a 16. évfordulónkat ünnepeljük, egy nagyon szétesett közösség várta az érkezésünket. Az emberek között nem volt semmi összetartás, mindenki szinte ellenségként tekintett a másikra. Fontos volt, hogy mélyebben megértsük a roma és nem roma közötti feszültségeket, illetve a romacsoportokon belüli eltéréseket, például a romungro és oláhcsoportok között, valamint a betelepülők és őslakosok viszonyát. Az újonnan érkező családok helyzete is sok kérdést felvetett. Mindezt nehéz volt értelmezni, különösen, amikor a közösség tagjai közül sokan a létminimum alatt éltek."

Aztán hosszú évek után elkezdett működni egy olyan közösségi mag, ami másképpen akarja, mint ahogyan eddig volt. Akik békésen akarnak együtt élni, akik közös élményt akarnak, akik a szeretetet szeretnék átadni. Öt éve például újra van falunap. Korábban be kellett szüntetni, mert részegségbe, verekedésbe fulladt, nem volt élménytartalma, de 5 évvel ezelőtt Nóráék úgy érezték, itt az idő újra megpróbálni. Alkohol nélkül, gyermekprogramokkal, focival, főzőprogramokkal.

Nóra kifejezte meglepetését, amikor felfedezte, hogy a családon belüli erőszak elnézése és természetesnek vétele mennyire elterjedt az idősebb generáció körében. "Sajnos ezen a helyzeten már nem tudunk változtatni, de van remény, hiszen megjelent egy új generáció: a fiatal anyukák. Néhányukat már a művészeti iskolában tanítottuk. Nem állíthatom, hogy teljesen eltérő utat választottak, hiszen mindannyian a főállású anyaság szerepét töltik be, ám közben aktívan jelen vannak a digitális világban is" - osztotta meg gondolatait a riport során.

A mai világban már szinte minden háztartásban találkozhatunk tojást tojó tyúkokkal, és sokan saját zöldségeket, gyümölcsöket termesztenek. Nóráék például egy különleges főzőtanfolyamot indítottak, ahol arra tanítják az érdeklődőket, hogyan lehet gazdaságosan, de mégis egészségesen táplálkozni. Emellett van egy innovatív fogamzásgátlási programjuk is, amely keretében ingyenesen biztosítják a nők számára a fogamzásgátló eszközöket és a nőgyógyászati ellátást. Tolladon mindössze 12 éves az utolsó kislány, aki egy 18 év alatti édesanyától született, ami jól tükrözi a közösség demográfiai kihívásait.

Angélának 18 éves korában érkezett meg az első lánya, de az élet furcsa iróniája, hogy soha egyetlen ember sem mesélt neki arról, milyen érzés anyának lenni. Soha nem tapasztalta meg azt az édes biztonságot, amikor odabújhat az édesanyjához, nem tudta, milyen az, amikor egy puszival kifejezi a szeretetét, és azt mondja: "szeretlek, anya". Az ő szívében mély vágy égett, hogy anyává váljon, és mindazt megadja gyermekének, amit ő sosem kapott meg: az őszinte, határtalan anyai szeretetet. Az ő álma az volt, hogy a lánya számára egy olyan otthont teremtsen, ahol a szeretet és a támasz minden pillanatban jelen van.

Jelenleg az Igazgyöngy alapítvány keretein belül dolgozik, ahol tornazsákokat készít, lekvárt főz, és szeretettel gondozza a kertjét. Otthon saját tyúkjai és egy kis veteményes várja, ahol megtanulta, hogy a meglevő kincsekből is lehet boldogan és tisztességesen élni. Emlékeiben élénken élnek azok az idők, amikor lányával, Kingával együtt az erdő mélyén fát gyűjtöttek, hogy átvészeljék a nehéz napokat.

Török Réka a riportban kiemelte, hogy a sokadik beszélgetés után feltűnt neki, hogy bármilyen szegénységben is élhetnek ezek az édesanyák, olyan emberfeletti erővel tartják össze a családot, mint senki más.

Sok szülő próbálta kimenteni gyermekeit a nehéz anyagi körülményekből, de az Igazgyöngy Alapítvány segítségével sikerült megoldaniuk a reménytelennek tűnő helyzeteket. Vannak napok, amikor az áram hiánya vagy az üres kenyér jelenti az esti étkezést, de a legfontosabb, ami minden este megadatik ezeknek az anyáknak és gyermekeiknek, az a szoros ölelés és a megkérdőjelezhetetlen szeretet, amely minden nehézség ellenére összeköti őket.