Az Egyesült Államok gazdasági helyzete súlyos kihívásokkal néz szembe, elsősorban Trump vámintézkedései következtében.

A korábbi hónapok zűrzavara után úgy tűnik, hogy a világkereskedelem új rendje fokozatosan stabilizálódik. Ez a fejlődés különösen az Amerikai Egyesült Államok vállalataira gyakorol jelentős hatást, amelyek mind inkább érzékelik Donald Trump elnök által bevezetett vámok következményeit. A legfrissebb makrogazdasági elemzések rámutatnak arra, hogy a legnagyobb kockázatot a kis- és középvállalatok hordozzák, amelyek működési és pénzügyi problémákkal egyaránt küzdenek. E cégek számára a fennmaradás kulcsa az árak megemelésében rejlik, ami viszont tovább fokozza az inflációs nyomást, és akár a régóta várt kamatcsökkentés elhalasztásához is vezethet.

Az utóbbi hónapok során az Egyesült Államok számos fontos kereskedelmi partnerével – köztük Kínával, az Európai Unióval és Japánnal – sikeresen megállapodott az egymás közötti kereskedelem feltételeiről, ezzel véglegesen lezárva a hetek-hónapok óta folyó tárgyalásokat. E fejleményekkel párhuzamosan Donald Trump elnök kabinetje július végén levélben tájékoztatta a többi érintett országot a jövőbeni vámterhekről. A vámok véglegesítése révén egy új világkereskedelmi rend körvonalazódik, amely lehetőséget biztosít a gazdasági hatások eddiginél pontosabb elemzésére. A vámterhek mértékéről és általános makrogazdasági következményeiről már korábban is szóltunk, ám érdemes megvizsgálni azt is, hogy mely vállalatok szenvedik el leginkább Trump vámpolitikájának következményeit.

A Bloomberg elemzése szerint a legnagyobb hatással az amerikai foglalkoztatás 50%-át és a bruttó hazai termék (GDP) 44%-át előállító kis- és középvállalkozásokra lesz a változás. Ezek a cégek, amelyek mindegyike 500-nál kevesebb munkavállalót foglalkoztat, már jelenleg is komoly kihívásokkal néznek szembe, hogy pénzügyi szempontból megfeleljenek Trump intézkedéseinek.

A július végén bejelentett vámemelések két lényeges szempontból sújtják az Egyesült Államok kis- és középvállalatait. Először is, a megemelkedett vámok közvetlenül növelik a cégek importköltségeit, ami végső soron az általuk előállított termékek árának emelkedéséhez vezet. Ez pedig rontja a vállalatok versenyképességét a hazai piacon. Mivel a helyi ellátási láncokra támaszkodó versenytársaknak nem szükséges árat emelniük, valószínű, hogy nagyobb piaci részesedésre tehetnek szert az Egyesült Államokban.

Fontos azonban megemlíteni egy kevésbé köztudott, de mégis fontos második hatást, amely pedig a növekvő finanszírozási igény és költség.

Az amerikai gazdaság dinamikájában a behozatal lebonyolításához elengedhetetlen a cégek által az állam felé tett kötelező garanciavállalás. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az importáló vállalatoknak a megrendeléseik leadásakor vámgaranciát kell beszerezniük egy erre szakosodott - jellemzően pénzügyi - intézménytől. A vámgarancia tulajdonképpen egy biztosíték, amely az importfolyamat során biztosítja, hogy az állam maradéktalanul megkapja az összes tranzakcióval kapcsolatos vámot, adót, illetéket és esetleges büntetéseket. Ha az importáló cég nem tudja időben rendezni az állam felé fennálló tartozását, a vámgaranciát nyújtó intézmény helyette elvégzi a kifizetést, majd később visszaigényli a pénzt a cégtől.

Ezeket a tényezőket figyelembe véve világos, hogy a folyamatosan növekvő vámok jelentős pénzügyi nyomást gyakorolnak a vállalatokra. A vámgaranciák elérhetőségéért az importőrök általában a behozatali tevékenységük folytatása mellett az államnak a teljes érték 0,5-1 százalékát kénytelenek kifizetni. A vámok hirtelen és drasztikus emelkedése pedig nem csupán a vállalatok költségvetését terheli meg, hanem az állam felé fennálló pénzügyi kötelezettségek összegét is jelentősen megnöveli, ami sokkal drágább vámgarancia-ügyleteket von maga után.

Összességében tehát a magas vámok nagyobb biztosítási kiadásokat és több lekötött tőkét követelnek a vállalatoktól, veszélyeztetve ezzel a nemcsak a profitabilitást, de a likviditást (fizetőképességet) is.

A megnövekedett vámok nemcsak a kereskedelmi szektorban, hanem a biztosítói piacon is jelentős kockázatokat hordoznak. Ez a kockázat általában a garanciák esetében magasabb felárként és emelkedett díjak formájában nyilvánul meg.

A nagyvállalatok általában rendelkeznek külön üzletággal, amely kifejezetten az adminisztratív és pénzügyi kihívások kezelésére specializálódott. Ezzel szemben a kisebb cégek gyakran éppen ezen a téren találják magukat a legnagyobb nehézségek közepette.

- jelentette ki Erin Williamson, a Levallois-Perret vállalat amerikai vámügynöki tevékenységéért felelős alelnöke.

Az amerikai Kereskedelmi Kamara augusztus elején közzétett elemzése rávilágított, hogy az Egyesült Államokban 236 000 kisvállalat szembesül évente körülbelül 202 milliárd dolláros többletterheléssel. Ennek hátterében az augusztus 7-én életbe lépő új vámrendszer áll. A becslés nemcsak a vámok közvetlen hatását veszi figyelembe, hanem a megnövekedett finanszírozási költségeket is, amelyek szintén jelentős terhet jelentenek a vállalkozások számára.

Ez egy vállalatnak átlagosan 856 000 dolláros többletköltséget jelent éves szinten.

A kis- és középvállalatok kihívásait a kis- és nagy kapitalizációval rendelkező cégek közötti arány indexe világosan tükrözi. Az utóbbi években tapasztalt jelentős csökkenés a kisvállalatok gyengébb teljesítményét jelzi, amely a korábban említett alapvető tényezők következtében várhatóan a következő hónapokban és években is továbbra is fennmarad.

A vállalati versenyképesség és a munkaerőpiaci hatások mellett a fogyasztói árak alakulása foglalkoztatja leginkább a közgazdászokat. A Goldman Sachs felmérése szerint júniusban a vámok okozta költségnövekedés 50 százalékát az importcégek nyelték le, a maradék rész pedig megoszlott az export partnerek (14 százalék), a végső fogyasztók (22 százalék) és egyéb szereplők (14 százalék) között. A Goldman szakértői szerint ugyanakkor ez az arány a közeljövőben jelentősen változik majd és

A vámok által generált költségek 67%-a végül az amerikai vásárlókra hárul.

A Goldman Sachs elemzésének megállapítása szerint a vámok legszembetűnőbb következménye a gyorsuló infláció. A bank nyilvános előrejelzései alapján az amerikai jegybank (Fed) által is figyelemmel kísért személyes fogyasztási kiadások indexe (core personal consumption expenditure index) várhatóan 2025-re 3,2%-kal emelkedik. E vámok hiányában ez a növekedés csupán 2,4%-ot tenne ki.

Ezzel párhuzamosan a Financial Times is arról számolt be, hogy a kisvállalatok jelentős, sok esetben akár 30 százalékos áremeléseket hajtanak végre. A Független Vállalkozások Országos Szövetsége által publikált kisvállalati bizalmi index frissített számai azt mutatják, hogy

a cégek 32 százaléka tervez áremelést a következő hónapokban.

Egy másik, hasonló felmérés során ez az arány 34 százalékra emelkedett. A kiskereskedők többsége mostanában küzd a tavasszal felhalmozott készletek kiapadásával, és a jelenlegi, jóval magasabb beszerzési költségek egy részét kénytelenek a végső fogyasztókra hárítani. Ez a jelenség magyarázatot ad a késlekedő árhatásra, amely Justin Weidner, a Deutsche Bank közgazdásza szerint összhangban áll a korábbi tapasztalatokkal.

A növekvő inflációs kockázatok különösen kedvezőtlen fejleményeként értelmezhetőek az amerikai gazdaság számára, mivel akár hosszabb hónapokkal is késleltethetik a vállalatok és az állami szektor által régóta áhított kamatcsökkentést.

Bár a Trump által bevezetett vámok inflációra gyakorolt hatása körül különböző vélemények fogalmazódnak meg a közgazdászok között – sokan csupán átmeneti sokként értékelik a vámok következtében bekövetkezett áremelkedéseket –, a szakértők többsége úgy véli, hogy a jegybanknak komolyan foglalkoznia kell a növekvő árnyomással. A Goldman Sachs által készített elemzés szerint Trump kereskedelempolitikája júniusban 0,2, júliusban pedig 0,16 százalékponttal növelte a fogyasztási kiadások indexének bővülési ütemét, és az év hátralévő részében az összesített hatás akár 0,5 százalékponttal is kiegészülhet. A Fehér Ház továbbra is ragaszkodik ahhoz a nézethez, hogy a vámoknak nem lesz jelentős hatása az árakra.

A Goldman Sachs elemzői úgy vélik, hogy az őszi hónapok során az Egyesült Államokba exportáló külföldi cégek terhei növekedni fognak. Prognózisuk szerint a költségek általuk viselt aránya a jelenlegi 14%-ról 25%-ra emelkedik a középtávú időszakban, főként az import csökkenése és a piaci struktúrák átalakulása következtében.

A közvéleményt egyelőre a kisvállalatok helyzete uralja, az Országos Kiskereskedelmi Szövetség (National Retail Federation, NFR) ugyanis rendszeresen tesz közzé a honlapján történeteket olyan cégekről, amelyek fennmaradását komolyan veszélyeztetik Trump vámjai. Ezzel összhangban van a szervezet amerikai társaságok importjára vonatkozó becslése is, amelynek volumene a tavaszi-nyári előrendelések után drasztikusan vissza fog esni, az őszi hónapokban pedig akár 20-30 százalékkal is elmaradhat a 2024-es értékektől.

A pénzügyi terhek mellett a cégeknek az ellátási láncban fellépő problémákkal és a működési bizonytalansággal is meg kell küzdeniük, mely még a kiterjedt gazdasági és jogi osztályokkal rendelkező nagyvállalatok számára is kihívást jelent

- hangsúlyozta John Denton, a Kamara főtitkára. A piaci szereplők számára komoly kihívást jelent a bonyolult vámrendeletek értelmezése, ami jól tükrözi, hogy még a legnagyobb vállalatok sem mindig tudják egyértelműen megállapítani, milyen vámok vonatkoznak külföldi megrendeléseikre. Erre remek példa az aranypiac, amelyet az utóbbi napokban váratlanul sújtott a leggyakrabban kereskedett tömbökre kivetett vámok bejelentése.

Justin Breckle, az Authorized Appliance cég vezérigazgatója, a beszállítók által végrehajtott áremelések mellett az óriási bizonytalanságot is a legfőbb kockázati tényezőként emelte ki.

Elmondása szerint csak a 2008-2009-es pénzügyi és a 2020-2021-es Covid-válság okozott olyan kiszámíthatatlan környezetet, mint Trump vámjai,

Az első két esemény valóban klasszikus világgazdasági sokk volt, míg a harmadik lényegében az Egyesült Államok saját döntéseinek következménye.

Denton hivatalosan kérvényt nyújtott be a Trump-adminisztrációhoz, hogy nyújtsanak részletesebb tájékoztatást a vámokkal és a bevezetés végrehajtásával kapcsolatban. E lépéssel a főtitkár célja a kisebb vállalkozásokat sújtó bizonytalanság és adminisztratív terhek mérséklése volt.

Bármit is válaszol a megkeresésre a Trump-vezette kabinet, egy dolog biztos:

a korábbi egyszerű, könnyen alkalmazható vámrendszernek huzamosabb ideig vége.

Paul Krugman, a New York-i Egyetem Nobel-díjas közgazdásza úgy fogalmazott, hogy

a korábbi évek kiszámítható és alacsony vámjaitól az amerikai kormányzat olyan átláthatatlan és bonyolult rendszer felé mozdult el, melynek bürokratikus következményeire talán ő maga sem volt felkészülve.