Az autóipar válsága Magyarországot sem kerüli el - nézzük, mi zajlott a 7. héten!

A magyar autóipar nehéz helyzetbe került: elbocsátások, bérviták és bizonytalan jövő vár a beszállítókra. Eközben az elektromos átállás lassul, és a nagy autógyártók, köztük a VW, az Audi és a Porsche, újraértékelik stratégiájukat, míg Magyarország egyre nagyobb szerepet kap az akkumulátorgyártásban a BYD és a CATL beruházásainak köszönhetően. Összefoglaltuk, mi történt a héten a járműiparban, a kiemelésekre kattintva bővebben olvashat a témákról.

A magyar autóipar nehéz időszakon megy keresztül, amit az elmaradó megrendelések, leépítések és bérviták egyre inkább felerősítenek. Az iparági problémák az egri ZF Hungáriát, a Lear Corporation Hungary Kft.-t és a WKW Hungáriát is érintik, ahol elbocsátások, sztrájkkészültség és tüntetések jelzik a dolgozók elégedetlenségét.

A ZF Hungária Kft., amely neves autómárkák, mint a BMW, Mercedes és Opel beszállítójaként ismert, sajnos kénytelen több mint 100 munkavállalót elbocsátani az európai autóipar által tapasztalt visszaesés következtében. Tavaly már 60 főt érintett a leépítés, és idén újabb 50 dolgozó kerül nehéz helyzetbe, főként az összeszerelő és logisztikai pozíciókban. Bár a cég árbevétele 2023-ban még emelkedett, a jövő évre már jelentős csökkenés prognosztizálható.

A Lear Corporation Hungary Kft., mely az Audi egyik kulcsfontosságú beszállítója, komoly bérvita közepette találta magát a munkavállalóival. A szakszervezet 6%-os alapbér-emelést és egy egyszeri 200 ezer forintos juttatást követelt, amit a cég kezdetben elutasított. A dolgozók körében széleskörű támogatottságot nyert a sztrájk ötlete, amely akár az Audi gyártási folyamataira is kihatással lehetett volna. Végül sikerült kompromisszumot kötni, így a felek 175 ezer forintos egyszeri kifizetésben és 2,5%-os reálbér-emelésben állapodtak meg, elkerülve ezzel a sztrájkot.

A WKW Hungária Kft. munkatársai február 13-án demonstrációt tartottak Győrben a bérek csökkentése és a munkaszerződések egyoldalú módosítása ellen. A vállalat a jelenléti bónuszt integrálta a teljesítményalapú bónuszrendszerbe, amely a cég idei veszteségei következtében nem lesz kifizetve, így a munkavállalók havi 30 ezer forintos jövedelemkieséssel kell szembenézzenek. Továbbá, a cég 90 napos felmondási idő bevezetését tervezi, ami a szakszervezet véleménye szerint jelentősen csökkenti a munkavállalók mozgásterét.

A Foxconn és a Nissan stratégiai együttműködésre készül az elektromos autóiparban, miután a Nissan és a Honda fúziós tárgyalásai meghiúsultak. A tajvani vállalat nem felvásárlást tervez, hanem közös fejlesztésekben venne részt, és egyik lehetőségként megvizsgálja a Nissanban lévő Renault-részesedés megvásárlását, amelyet a francia cég eladásra kínál.

A Nissan az utóbbi években komoly értékesítési nehézségekkel néz szembe, hiszen az éves eladások hárommillió autóra estek vissza, ami jelentősen megnehezíti a független működését. A vállalat korábban egyesülési tárgyalásokat folytatott a Hondával, azonban a két cég eltérő víziói miatt nem tudtak közös nevezőre jutni. Míg a Honda azt javasolta, hogy a Nissan integrálódjon leányvállalatként, addig a Nissan inkább egy közös holding felállítását preferálta. Ennek ellenére a Honda és a Nissan továbbra is együttműködik az elektromos és intelligens járművek fejlesztésében, különös figyelmet fordítva az akkumulátortechnológiára és az elektromos hajtásláncokra.

Bár a Volkswagen és az Audi eredetileg azt tervezték, hogy 2033-ra teljes mértékben áttérnek az elektromos járművekre Európában, most úgy tűnik, hogy bizonyos modellek akár 2035-ig is a gyártásban maradhatnak. A Volkswagen különösen figyelmet fordít a népszerűbb modellekre, mint a Golf, T-Roc és Tiguan, míg az Audi esetleg hosszabbítja az A3 gyártási idejét. A Porsche is mérsékli az elektromobilitási beruházásait, és visszatér a hagyományos, valamint plug-in hibrid modellek népszerűsítésére. Az eredetileg kizárólag elektromos kivitelben tervezett autók most belső égésű motorral is elérhetőek lehetnek a piacon.

A döntések hátterében az áll, hogy az elektromos autók iránti kereslet nem fejlődik olyan ütemben, ahogyan azt a szakma egyes képviselői korábban prognosztizálták. Az Európai Unió által 2035-re tervezett belső égésű motoros járművek betiltása továbbra is napirenden szerepel, azonban ha Brüsszel módosít a szabályozásokon, az autógyártók számára lehetőség nyílhat arra, hogy tovább halogassák az átállást az elektromos technológiákra.

Az Audi jelenleg 11,8 százalékos globális értékesítési visszaeséssel néz szembe, és ennek következtében valószínű, hogy a költségcsökkentés részeként leállítja az A7 modellt. Ez a jármű eredetileg sportos alternatívaként indult, de gyenge eladásai miatt a kínálatból való eltávolítása vált szükségessé, funkcióit pedig az A6 Sportback fogja átvenni. Hasonló sorsra jutott a Volvo egyik legszebb és legkeresettebb modellje is.

A Stellantis ambiciózus terveket dédelget, hiszen célja, hogy a kis elektromos autók árát 20.000 euróra csökkentse. Ennek érdekében a vállalat a kínai BYD lítium-vas-foszfát (LFP) akkumulátorait kívánja alkalmazni. Jelenleg a Citroën ë-C3 és a Fiat Grande Panda modellek ára 23.300 és 24.990 euró között mozog, de a vállalat már a 2025-ös évre egy új, kedvezőbb árú verziót is tervez, amely kisebb akkumulátorral és 200-250 kilométeres hatótávval rendelkezik.

Közben a BYD is egyre nagyobb szerepet vállal az európai autógyártásban. A kínai vállalat olasz beszállítókkal tárgyal, hogy ellássa két új, Európában épülő gyárát. A magyarországi üzem várhatóan 2025 októberében kezdi meg működését, míg a törökországi gyár 2026 márciusában indulhat el. A két létesítmény teljes kapacitáson évente akár 500.000 autót is gyárthat, ami komoly lehetőségeket jelent az európai beszállítók számára. A BYD óvatosan építi ki európai jelenlétét, és egyre inkább a helyi ellátási láncokra támaszkodik.

A világ legnagyobb akkumulátorgyártója, a CATL, most legalább 5 milliárd dolláros tőkebevonásra készül a hongkongi tőzsdén, hogy támogassa a Debrecenben létesülő gyárának első és második ütemét. A kínai vállalat 2022-ben jelentette be ambiciózus magyarországi beruházását, amely célja, hogy ellássa a Mercedes-Benz német és magyarországi gyárait akkumulátorokkal. A CATL már jelenleg is a globális piac éllovasa, és legújabb beruházásai révén tovább növelheti versenyelőnyét a piacon.