Az Európai Parlament igazságügyi szakbizottsága továbbra is nyitott a lehetőségre, hogy meghallgassa Pintért és Tuzsont.
Az Európai Parlament (EP) jogi szakbizottságában ülő képviselők továbbra is várják az eszmecserét a magyar kormány tagjaival, erősítette meg csütörtökön a testület elnöke, Javier Zarzalejos.
Az Európai Parlament általában a tagállami miniszterek Tanácsával együttműködve hoz döntéseket az uniós jogszabályok ügyében. Ennek keretében a Tanács félévente váltja elnökét, aki mindig bemutatja a saját programját a parlamenti munkát támogató szakbizottságokban, egy-egy kijelölt téma köré építve. Jelenleg a soros elnökséget a magyar kormány látja el, és ez az időszak év végéig tart.
Bóka János viszont csütörtökön arra panaszkodott, hogy az igazságügyi szakbizottság "érdemi munka helyett szabotálta" a bemutatót. Az EU-ügyi miniszter szerint októberben azért csúszott az esemény, mert "a napirend megtartását egy nem kapcsolódó, politikai feltételhez kötötte, mégpedig egy a magyarországi jogállamiság helyzetéről szóló vita megtartásához". Erre Tuzson Bence igazságügyi és Pintér Sándor belügyminisztert is meghívták, de csak Bóka ment volna rá.
Az EU-ügyi miniszter csütörtökön levelet küldött Javier Zarzalejos bizottsági elnöknek, amit a bejegyzéséhez is csatolt. Ebben a tárcavezető egy november 15-i levélre hivatkozott Zarzalejostól Pintér és Tuzson "meghívásának törléséről", és sajnálta a szakbizottság döntését.
Zarzalejos a csütörtöki közleményhez mellékelte saját, november 15-i keltezésű levelét is, amelyben részletesen kifejtette, hogy miután kiderült, a magyar kormány Bókát kívánja delegálni, de az októberi időpontban nem tudott részt venni, csütörtökre mindhárom minisztert újra meghívták. Az ülés előkészítése során világossá vált, hogy a magyar kormány álláspontja szerint csupán a magyar Európa-ügyi miniszter lenne jelen a jogállamisági vitán, mivel ő "jogállamisági téren horizontális felhatalmazással" rendelkezik. Zarzalejos kifejezte sajnálkozását e döntés miatt, amelyet a frakciók munkáját az adott szakbizottságban összehangoló koordinátorok elé is tárt, azonban nem tudtak konszenzusra jutni arról, hogy egy ilyen fókuszált véleménycsere megtartása lehetséges legyen az igazság- és belügyekért felelős miniszterek részvétele nélkül. Hozzátette, ha a magyar kormány mégis reconsiderálja a döntését, és a két miniszter – Pintér és Tuzson – részt venne a napirendi pontoknál, a szakbizottság kész lenne meghallgatni őket egy jövőbeli találkozón.
A levél szerint a két miniszternél kifejezetten arra lennének kíváncsiak, hogy az ő portfóliójukba tartozó ügyek hogyan befolyásolják a magyar jogállamiságot, nem a tanácsi elnökséget akarják meghallgatni a "hetes cikkes" eljárásról (amit 2018-ban az EP kezdeményezett a magyar hatóságokkal szemben, és aminél alapesetben Bóka szokta képviselni a kormányt a Tanácsban). A szakbizottság szerint erre nem is lenne jó alkalom a magyar elnökség ideje, hiszen épp Magyarország érintett (ennek ellenére a Tanácsban egy tagállami kormány kérésére épp pár napja volt egy helyzetértékelés).
Az igazságügyi szakbizottság a tervei szerint idén még kétszer ül össze, de már a téli szünettel együtt is csak alig több mint egy hónap maradt, ha az elnökség vége előtt be akarják pótolni a kétszer elmaradt meghallgatást. Két másik testületnél addig húzódott Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter meghallgatása, hogy végül úgy döntöttek, a kevés hátralévő idő miatt inkább nem tartják meg.
Nyolc másik jelölt esetében az Európai Parlament közleményének értelmében már lezajlottak a meghallgatások. Az alkalmat Bóka nyitotta meg az alkotmányügyi szakbizottság ülésén, amelyről részletesebben itt olvashatsz.
