Az erős forint most már hozzájárul az infláció csökkentéséhez - Elemzők véleménye a legújabb statisztikákról.

A monetáris politikák kilátásairól lesz szó a Portfolio következő befektetői klubján, október 21-én.

A szeptemberi inflációs adatokkal kapcsolatosan korábban már részletesen írtunk, most pedig az elemzők visszajelzéseit és véleményeit gyűjtöttük össze.

2025 szeptemberére az átlagos árszínvonal havi összehasonlításban nem mutatott változást, ami összhangban van a várakozásokkal. Ugyanakkor az éves inflációs ráta továbbra is eltér a 3%-os jegybanki árstabilitási célkitűzéstől, mivel az éves index 4,3%-on stagnál. Ez már a harmadik egymást követő hónap, hogy az áremelkedés üteme ezen a szinten rögzül.

Tehát, bármennyire is úgy tűnik, hogy...

A magyar gazdaság már három éve stagnál, és a kormány több intézkedést hozott az infláció mérséklésére. Ennek ellenére Magyarország továbbra is árstabilitási kihívásokkal néz szembe.

Az általános helyzetet nem segíti, hogy az éves bázisú maginfláció sem tudott csökkenni, hiszen szeptemberben is 3,9 százalékon stagnál, akárcsak augusztusban. Ez a kulcsfontosságú mutató továbbra sem tükrözi az MNB árstabilitási célkitűzéseinek megfelelő tendenciát.

A részletek alapos vizsgálata során kiemelkedő jelentőséggel bír, hogy az élelmiszerek árában havi szinten 0,2 százalékos csökkenést tapasztaltunk. Ez azt jelzi, hogy a forint erősödése érezhető hatással van a termékek átlagos árszínvonalára, miközben a globális élelmiszerár-trendek továbbra is felfelé nyomják az árakat. Emellett a forint stabilitása a tartós fogyasztási cikkek piacán is segít mérsékelni az áremelkedéseket.

Meglepő módon a ruházati termékek esetében a szezonális áremelkedés hónapjaiban a megszokottaknál erősebb drágulást tapasztaltunk. Az üzemanyagok terén is inflációt tápláló tendenciákkal szembesülhettünk szeptember folyamán. Ezzel szemben a szolgáltatások ára, a szokásos szezonális ingadozások következtében, havi szinten csökkent. Különösen az üdülési és közlekedési szolgáltatások ára esett vissza jelentősebben. Mindazonáltal, ezek a változások elmaradtak a korábbi előrejelzésektől.

Ami az éves bázisú mutatókat és az infláció szerkezetét illeti, az élelmiszerek éves áremelkedésének mérséklődése miatt ez a tényező már csak a második helyet foglalja el az inflációs hozzájárulók között. Az első helyet átadták a szolgáltatások, amelyeknél az éves bázisú mutató jelentős gyorsulást mutat, közelítve a 6%-os szinthez. E két tétel együttesen a 4,3%-os fő mutató kétharmadáért felelős. A háztartási energia terén továbbra is alacsony, de kétszámjegyű infláció tapasztalható, ami szintén hozzájárul az inflációs nyomás erősödéséhez, akárcsak a szeszes italok és dohánytermékek éves áremelkedése.

Továbbra is megállapítható, hogy az utóbbi hónapokban tapasztalt változások...

alacsony havi átárazás nem igazán írja át a lakosság inflációs várakozásaira vonatkozó képet.

A következő hónapokban az inflációs ráta felfelé ívelhet a bázishatások következtében. Az, hogy pontosan hol érhet el a csúcsot, nagymértékben függ az árrésstop intézkedések jövőbeli alakulásától. Jelenlegi 4,6 százalékos inflációs előrejelzésünket, amely a kormányzati intézkedések november végi eltörlésére épít, nem módosítottuk. A következő két évre vonatkozóan úgy vélik, hogy az inflációs mutató átlagosan 4 százalék körül alakulhat. 2026-ban várhatóan ennél valamivel magasabb szintet érhet el, míg az azt követő évben már a 4 százalék alatti áremelkedés is valószínű.

Mindezek tükrében rövid távon valószínű, hogy a monetáris politika szigorú irányvonala és az alapkamat változatlansága megmarad. Ugyanakkor egyre inkább valószínűnek tűnik, hogy 2026 nagy részében vagy akár teljes egészében is 6,50 százalékon stagnál majd az irányadó kamat. Ennek hátterében az áll, hogy a következő egy-két évben olyan jellegű sokkok érhetik a magyar gazdaságot, amelyek nyilvánvalóan inflációs kockázatokat rejtenek magukban. Ilyenek lehetnek például a lakosság pénzügyi helyzetét befolyásoló kormányzati intézkedések, az árrésstopok eltörlése, valamint a kétszámjegyű minimálbér-emelés.

Szeptemberben az infláció az előző havi 4,3 százalékon stagnált. Ez mindenképpen kellemes meglepetés, hiszen a bázishatások miatt növekedésre lehetett számítani. Havi alapon az árszínvonal nem változott.

Szokatlan módon több termékcsoportnál is árcsökkenés következett be havi alapon: az élelmiszerek ára havi összevetésben 0,2 százalékkal mérséklődött - ebben nemcsak az idényáras élelmiszerek csökkentése játszott szerepet, de például egy kisebb mértékű árcsökkenés volt a pékáruknál és a kenyérnél is - ez mindenképpen jelentős meglepetést jelent. Éves alapon így az élelmiszerek drágulása éves alapon 5,9 százalékról 4,7 százalékra lassult, ami különösen is meglepő a gyenge idei termés fényében.

A kedvezőbb adatban szerepet játszhatott a forint erősödése,

bár ez például a pékáruknál nem bír túl nagy magyarázóerővel.

Érdekes fordulat, hogy a szolgáltatások árai havi szinten 0,4 százalékkal csökkentek. E mögött főként a szezonális hatások állnak, különösen az utazási szolgáltatások esetében.

Éves szinten továbbra is figyelemre méltó, 10,6%-os emelkedés tapasztalható a háztartási energia áraiban. Ennek hátterében elsősorban a felfokozott fogyasztás áll, amelynek következtében a felhasznált energia jelentősebb része került a magasabb árkategóriába, így az átlagos ár is növekedett.

Fontos megemlíteni, hogy az élelmiszerárak növekedésének mérséklődése következtében a nyugdíjasok inflációs rátája is csökkent, 4,5%-ról 4,3%-ra.

Az infláció, amely jelenleg a jegybanki célérték felett mozog, meglepően kedvező fordulatot mutatott, különösen az élelmiszerek havi áresése révén. E folyamat mögött részben az importált infláció, másrészt a forint erősödése áll, amely mérsékli az áremelkedések ütemét. Az árrésstopok bevezetése körülbelül 1,5 százalékponttal csökkentette az inflációt, ami azt jelenti, hogy a gazdaságban egyfajta elnyomott infláció alakult ki. Az árrésstopok várható jövő évi feloldása viszont drámai emelkedést generálhat az inflációs mutatókban. Ennek következtében...

Jelenleg nem valószínű, hogy a monetáris politika enyhítésére sor kerül, még akkor sem, ha az infláció várhatóan az év végére a jegybank által meghatározott célsávba érkezik. Sőt, az év elején akár átmeneti stagnálás is megfigyelhető a cél körüli szinten.

Tekintettel azonban a tegnapi miniszteri szóbeli intervencióra és a kedvező mai inflációs adatra, a piac elkezdheti árazni a kamatcsökkentést, ami gyengébb forintárfolyamot eredményez, ez viszont távolabb tolja a kamatcsökkentést. A mai adat alapján viszont nőtt az esélye annak, hogy jövőre a jegybank lazítani tudjon.