Az Európai Unió Bírósága már két éve kedvező ítéletet hozott a vasúti dolgozók pihenőidejével kapcsolatban, ám e jogszabály hivatalos bevezetése csupán mostanában várható.

Nem a Lázár János irányítása alatt álló szakminisztérium cselekedett, hanem az országgyűlés Gazdasági Bizottsága észlelte a mulasztást.

Egy mozdonyvezető jogi lépéseket tett a MÁV-Start ellen, mivel úgy érezte, hogy a pihenőidő, ami járt volna neki, nem volt elegendő. A Miskolci Törvényszék észrevette, hogy az uniós irányelv magyar fordítása eltér a többi nyelvű verziótól, így értelmezést kért az Európai Unió luxemburgi bíróságától. Az ítélet szerint a magyar joggyakorlat eddigi értelmezése helytelen: a napi pihenőidő nem a huszonnégy órás pihenőidőhöz adódik hozzá, hogy egy legalább harmincöt órás heti pihenőidőt alkosson, hanem az önálló, elkülönült heti pihenőidőhöz. Ha a nemzeti törvények harmincöt óránál hosszabb pihenőidőt írnak elő, akkor ezen felül a napi pihenőidőt is biztosítani kell. Amikor a munkavállalónak heti pihenőidőt adnak, jogosult arra, hogy ezt megelőzően napi pihenőidőben részesüljön.

Ez az ítélet jelentős fordulatot hozott, hiszen egy munkaügyi szakértő egy cikkben úgy fogalmazott, hogy "megrázta a magyar munkajogot". A törvény azonban továbbra is változatlan maradt, és az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) még mindig nem lépett, két év elteltével sem, pedig áprilisban egy sokrétű témákat felölelő törvényjavaslatot nyújtottak be "a közlekedési ágazat egyes kérdéseinek rendezéséről". A Gazdasági Bizottságban csupán a részletes vita során merült fel, hogy ezen a téren még mindig nincs előrelépés (vagy esetleg a bizottság szakértői nem is tartották fontosnak a kérdést, mivel a hvg.hu értesülései szerint egy kiosztott javaslatot vita nélkül fogadtak el). A bizottság végül módosító indítványként benyújtotta az uniós bíróság ítéletének megfelelő szöveget, azzal az indoklással, hogy a vasúttörvény napi és heti pihenőidőre vonatkozó rendelkezései a jelenlegi formájukban nem felelnek meg az uniós jogszabályoknak. Ezen kívül megemlítették, hogy "a szabályoktól kollektív szerződés vagy munkaszerződés keretein belül a munkavállaló javára eltérhetnek".

A szakbizottság javaslatát a Törvényalkotási Bizottság (TAB) csütörtöki ülésén Nagy Bálint, az ÉKM államtitkára támogatta. Arra nem tért ki, hogy ezt miért nem a minisztérium nyújtotta be. Nem kérdezték ezt meg az ellenzéki képviselők sem, a testület az indítványt 25:3 arányban megszavazta. Az ülésterv szerint az országgyűlés a június 10-i héten dönthet.

Az ülést Salacz László alelnök (Fidesz) vezette, mert Hende Csaba eddigi bizottsági elnök vasárnaptól alkotmánybíró, ezért képviselői mandátumáról is le kell mondania, bár ez az országgyűlés honlapján még nem látszik.

A törvényalkotási bizottság vezetése az egyik legfontosabb parlamenti tisztség, de az utódról egyelőre nincs információ.