Az INA szíriai olajmezői most Hernádi Zsolték kezébe kerülhetnek.

A magyar olajvállalat horvát leányvállalata, az INA, a polgárháború kitörése előtt számos kiemelkedő olaj- és gázmezővel büszkélkedhetett Horvátország szívében.

Szíria polgárháborúja, amely immár 13 éve húzódik, gyökeresen átalakította az ország energiaszektorát. De mi várható Bassár el-Aszad rezsimjének esetleges összeomlása után? Az ország 2011 végén, a nemzetközi szankciók bevezetésével gyakorlatilag leállította olajexportját, és az energiaellátás biztosítása érdekében kénytelen volt Iránból importálni üzemanyagot – számolt be erről a Reuters.

A Szíriai Demokratikus Erők (SDF), melyet kurd és arab milíciák alkotnak, az Egyesült Államok és szövetségeseinek támogatásával működik. Ez a koalíció ellenőrzi Szíria Eufrátesztől keletre eső területeinek jelentős részét, beleértve az Iszlám Állam egykori központját, Rakkát. Ezen kívül birtokukban van az ország legnagyobb olajmezőinek egy része, valamint néhány terület is, amelyek a folyótól nyugatra helyezkednek el.

A 26-os blokk, amelyet a brit székhelyű GulfSands Petroleum üzemeltet Szíria északkeleti területén, jelenleg nem folytat termelést az Egyesült Királyság által bevezetett szankciók következtében. A GulfSands hangsúlyozta, hogy az érintett eszközök "kiváló állapotban vannak és működőképesek", emellett azt is megjegyezték, hogy "jelentős előrehaladást értek el a visszatérési tervek kidolgozásában, arra az esetre, ha a szankciók feloldása lehetővé tenné a tevékenységek újraindítását".

A kanadai Suncor Energy Inc. 2011-ben függesztette fel szíriai tevékenységét. Fő befektetése a közép-szíriai gázmedencében található Ebla fejlesztés, amely több mint 300 ezer hektáron (körülbelül 1251 négyzetkilométeren) található. A gázmező napi 80 millió köbláb földgázt termelt. Ebla olajmező pedig, amely 2010 decemberében kezdete meg termelését hozzávetőleg 1000 hordónyi olajat hozott felszínre.

Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma 2018-ban szankciókat alkalmazott az orosz Evro Polis Ltd. vállalattal szemben, amely a szíriai kormánnyal állapodott meg a szíriai olajmezők védelméről. A megállapodás értelmében a vállalat 25%-os részesedést kapott a mezők olaj- és gáztermeléséből. Egy, a helyzetet ismerő közel-keleti forrás a Reutersnek nyilatkozva elmondta, hogy az Ebla-mezők továbbra is orosz katonai felügyelet alatt állnak. Az Evro Polis irányítását Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-zsoldoscsoport elhunyt vezetője látta el, aki a Szíriában és Ukrajnában folytatott harcok során játszott jelentős szerepet. A forrás szerint az orosz hadsereg vette át a mezők irányítását, miután a Wagner-csoport kivonult Szíriából.

Érdekes fejlemények zajlanak a Mol horvátországi érdekeltsége, az INA körül, hiszen korábban jelentős mezőkkel rendelkeztek Szíriában. Az utóbbi időszakban felmerült a kérdés, hogy ezeknek a mezőknek a visszaszerzése és a termelés újraindítása milyen lehetőségeket kínálhat a közeljövőben, különösen az Aszad-rendszer esetleges megbukása után. E témát a horvát sajtó is alaposan körüljárta a napokban, felvetve a gazdasági hasznot és a stratégiai jelentőséget.

Az INA szíriai mezőinek összterülete körülbelül 4500 négyzetkilométert ölel fel Szíria középső sivatagos vidékén, mintegy 250 kilométerre Damaszkusztól. A cég által üzemeltetett Hajan blokk hat különböző olaj- és gázmezőt tartalmaz. Az INA teljes körű infrastruktúrát alakított ki, beleértve a csővezetékeket, olaj- és gázállomásokat, valamint minden egyéb szükséges létesítményt a termelési folyamatokhoz. Továbbá, a Jihar központi gáztisztító állomás is próbaüzem alatt áll, amelyhez egy cseppfolyósított kőolajgáz-üzem (LPG-üzem) is kapcsolódik – számolt be róla a horvát Tportal.

Az 1990-es években a Mol és az amerikai olajvállalatok hiába próbálkoztak olajlelőhelyek felfedezésével ezeken a területeken, ám az INA szakemberei 1998-ban jelentős eredményeket könyvelhettek el – számol be róla a Novi list.

Az első olaj-gáz-kondenzátum mezőt, a Jazalt 2006-ban fedezték fel, ahol a termelést egy évvel később indították el, míg a hasonló tulajdonságokkal rendelkező Mazrur mezőt 2008-ban fedezték fel. Az INA naponta mintegy 350 ezer hordó olajat szivattyúzott a szíriai mezőkről, és 2009-ben a gáztermelés is megkezdődött - teszi hozzá a Tportal.

A szíriai polgárháború kitörése után az INA 2012. február 27-én vis maiort hirdetett, és kivonult az országból. Ennek ellenére helyi partnere továbbra is folytatja a termelést, amit Tatai József, a Mol nemzetközi vállalkozásokért felelős vezetője szerint "illegálisnak tartunk". Ezt 2012. szeptember 10-én, Genfben nyilatkozta, ahogy azt a Mees olajipari portál is megörökítette.

A szíriai termelésből származó bevétel az üzleti tevékenység megszakítása előtt havi 65 millió dollárt, azaz évente körülbelül 780 millió dollárt tett ki.

"Ez egy gazdag lelőhely, különösen kondenzátumokban, mint például a nagyon könnyű olaj, amelyet gyakorlatilag közvetlenül a lelőhelyről lehetett gépekbe, sőt akár tankokba is tölteni - amit néhány katonai erő valóban használt is. Sajnos ma nem tudjuk, milyen állapotban van ez a komplexum" - mondja most Davor Štern, az INA korábbi vezérigazgatója a Tportalnak.

Az INA távozását követően a létesítmények irányítása a szíriai hadsereg kezébe került, majd 2016-ban az Iszlám Állam harcosai foglalták el őket.

"Az INA felügyelőbizottságának elnökeként határozottan elleneztem a szíriai gyors kivonulást. Úgy gondoltam, hogy a háború kitörésével indokolt volt, hogy az ötven körüli munkást leváltsuk a terepről, de a mezőket akkoriban ideiglenesen átadhattuk volna az oroszoknak, a kínaiaknak, vagy egy harmadik félnek. Emellett fontos megjegyezni, hogy Horvátország kizárólag az Európai Unió ajánlására hagyta el Szíriát, még mielőtt hivatalos szankciókat fogadtak volna el. Akkoriban azonban, mivel az uniós tagságért folytatott harcunkban szerettük volna jó fényben feltüntetni magunkat, nem akartuk megzavarni a meglévő rendet" -- osztotta meg Štern a Tportalnak.

„Ma igazán fontos lenne, ha a horvát diplomácia felhívná Izrael figyelmét arra, hogy tartózkodjon az INA szíriai olajmezőinek támadásától, miközben fő katonai célpontokat határoz meg. Ezek olyan lelőhelyek, amelyekbe a horvát olajvállalat jelentős összegeket fektetett be, és tervei szerint a jövőben is szeretné hasznosítani őket” – emelte ki Štern, utalva ezzel a szoros horvát-izraeli kapcsolatokra.

Most az INA azt állítja, hogy nincs tudomásuk a 13 éve nem kezelt olaj- és gázmezők állapotáról, de úgy vélik, hogy "a nyilvánosan elérhető adatokból kitűnik, a kutak és a termelő létesítmények a háború alatt megsérültek. Ezenkívül a szír nemzeti vállalat idővel részben kimerítette a készleteket". Az INA létesítményeit először a szíriai hadsereg, majd 2016-ban az Iszlám Állam lázadói szállták meg.

Štern elmondta, hogy noha a Mol tudott a szíriai mezőkről, amikor bevásárolt az INA-ba, de ezek értékét nem vették figyelembe a 2003-as részvényvásárlás során -- írta a Balkan Insight még 2017 januárjában.

Ma, véleménye szerint, a mezők visszaszerzésére vonatkozó követelések előterjesztésének abszolút nemzeti prioritásnak kell lennie, és vissza kell térni, amint Szíriában helyreáll egy olyan normális kormányzati struktúra, amely garantálja a munkavállalók biztonságát. Előtte azonban - ismétli Štern - az állami ügyészségnek sürgősen tisztáznia kell a tulajdonjog kérdését.

Štern a Novi listnek adott interjújában emlékeztetett arra, hogy a mezők tulajdonjoga továbbra sincs tisztázva, mivel ezek a mezők úgy tűnik, nem a horvát állam, hanem az INA tulajdonában vannak. Emellett rámutatott, hogy az értéküket nem becsülték fel, amikor az INA-t eladták a Molnak, bár a lelőhelyek szerepeltek az INA mérlegében. Ezért felszólítja az állami ügyészséget, hogy állapítsa meg a szíriai mezők tényleges tulajdonjogát.