Az oroszok már Németország területén is ott vannak a spájz mélyén.

A német politikai táj képét nemcsak a pártok kampányhajrája formálja a február 23-i előrehozott választások előtt, hanem az Olaf Scholz vezette kormánykoalíció felbomlása óta Oroszország is fokozta aktivitását Németországban. Titkosszolgálati forrásokra hivatkozva több német médium is arról számolt be, hogy Oroszország állhat a hónapok óta zajló szabotázsakciók mögött. A cél nem más, mint a választók befolyásolása, hogy elkerüljék a Moszkva számára nem kedvező pártok és jelöltek támogatását. Az elsődleges célpont a Zöldek kancellárjelöltje, Robert Habeck volt, aki kiáll Ukrajna mellett és igyekszik csökkenteni Oroszország gazdasági befolyását Németországban.

Az utóbbi hetekben és hónapokban több német tartományban az autótulajdonosok egy csoportja arra lett figyelmes, hogy járműveik megrongálódtak, így azok, ha csak rövid időre is, de használhatatlanná váltak.

A vandalizmus egy különös esete zajlott le, amely több mint 270 autót érintett. Az elkövetők a járművek kipufogóit purhabbal tömítették el, ezzel jelentős kárt okozva. A cselekményhez hozzátartozott, hogy az ökobaloldali Zöldek alkancellárja, Robert Habeck, aki jelenleg kancellárjelöltként is ismert, arcképét ragasztották az autókra. Az üzenet, amelyet mellé tettek, így szólt: "Sei grüner!", vagyis "Legyél zöldebb!" – ezzel egy figyelemfelkeltő kampányt indítva a környezettudatosság érdekében.

A legfrissebb adatok szerint a legtöbb autót Berlinben, valamint a környező Baden-Württemberg, Bajorország és Brandenburg területén érte ilyen jellegű kár. Ennek következtében a járművek tulajdonosainak a javítási költségek akár 500 euróra, ami körülbelül 203 ezer forintnak felel meg, is rúghatnak.

Az esetről legelőször a jobbközép bulvárlap, a Bild számolt be még december közepén azzal a címmel, hogy

Radikális klímaaktivisták egyre figyelemfelkeltőbb módszerekkel hívják fel a figyelmet a környezetvédelem sürgető szükségességére: az autókra purhabbal támadnak, ezzel is demonstrálva a fosszilis tüzelőanyagok használatának ellenállását. Céljuk, hogy Habeck minisztertől konkrétabb klímavédelmi intézkedéseket követeljenek, hangsúlyozva, hogy a sürgős lépések elengedhetetlenek a jövőnk védelmében.

A cikkben arról számolnak be, hogy már harmadik napja sorozatosan rongálják meg az autókat e különös módon, és a keletkezett kár már elérheti a 30 ezer eurót.

Egy idő után több német sajtóorgánum, köztük a Der Spiegel és a FAZ, német titkosszolgálatoktól származó információkra alapozva számolt be arról, hogy...

Az a cél, hogy a február 23-i parlamenti választáson a környezetbarát, ökobaloldali pártot és annak kancellárjelöltjét gyengítsük.

A Spiegel információi szerint az elkövető három fiatal lehetett, akik Bosznia-Hercegovinából, Németországból, valamint Oroszországból származnak. Azután kerültek a hatóságok figyelmébe, hogy még egy decemberi szabotázsakciónál szemtanúk látták őket, ami után a titkosszolgálat elkezdte vizsgálni őket.

A három gyanúsított otthonában házkutatást végeztek, amely során purhabot bukkantak fel. Ezen kívül a hatóságok több mobiltelefont és laptopot is elkoboztak a nyomozás érdekében.

Az ilyen módon megrongált járművekről készült fényképeket küldték el a megrendelőnek, aki ezt követően kifizette a munkát. A házkutatás során a hatóságok néhány ezer eurót is felfedeztek a gyanúsítottaknál.

A hatóságok jelenleg azt feltételezik, hogy a támadások mögött Oroszország állhat, miután az egyik gyanúsított a vallomása során bevallotta, hogy a megrendelő orosz volt, aki az instrukciókat Viberen keresztül küldte el a szabotőröknek.

A Spiegel több politikai pártot keresett meg, köztük a szabotázsokkal operáló Zöldeket, valamint a valószínűleg az előrehozott választások nyerőjeként emlegetett jobbközép CDU-t, továbbá a jelenlegi legnagyobb kormánypártot, a szociáldemokrata SPD-t is.

A Zöldek részéről a társelnök Franziska Brantner arról beszélt, hogy ezek az incidensek is mutatják Oroszország Európa elleni hibridháborúját, és szerinte nem véletlen, hogy a célpont az ökobaloldali párt, mivel szerinte pártjukban alapérték a demokrácia, a szabadság és a jog melletti kiállás, miközben az olyan autoriter országok, mint Oroszország, épp ezen ideák ellen harcol.

Roderich Kiesewtter, a CDU biztonsági szakértője úgy véli, hogy a legutóbbi szabotázsakció tökéletesen illeszkedik Oroszország működési mintázatába. Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy más országok is hasonló módszerekkel kerültek célkeresztbe, különösen a dezinformációs kampányok révén.

Abban a Zöldek, a CDU és az SPD megszólított politikusai is egyetértettek, hogy a titkosszolgálatok és a helyi hatóságok között szorosabb együttműködésre lenne szükség - az SPD-s Sebastian Hartmann szerint a mostani ügy is jól mutatja, hogy ami először egy helyi, lokális problémának tűnhet, egy szélesebb eseménysorozatnak lehet része.

A német titkosszolgálat már novemberben, majd januárban is figyelmeztetett arra, hogy 2023 óta jelentősen megnőtt az orosz aktivitás az ország területén. Ez nem csupán szabotázsakciókat jelent, hanem dezinformációs kampányokat és kémkedési tevékenységeket is magában foglalhat. Az ügynökök toborzása gyakran online módon történik, alacsony szintű operatív szerepbe helyezve őket. Ennek következtében a hatóságok a lakosság segítségét kérték a potenciális ügynökök azonosításában és felkutatásában.

A február 23-án esedékes parlamenti választások előtt várhatóan megszaporodnak az olyan jellegű támadások, amelyek célja a Moszkvának nem kedvező politikai jelöltek lejáratása, akár hamis, deepfake videók révén. E manipulációk mögött az a szándék rejlik, hogy bizonytalanságot keltsenek a német választók körében, tovább mélyítve a már meglévő társadalmi feszültségeket. Emellett arra is törekednek, hogy csökkentsék Ukrajna támogatására való hajlandóságot, ezzel befolyásolva a döntéshozókat. Az ilyen stratégiákat már az elmúlt évek német választásai során is alkalmazták, és sajnos a tapasztalatok azt mutatják, hogy hatékonyan képesek hatni a közvéleményre.

Az Ukrajna ellen indított invázió kezdete óta Oroszország tevékenysége nem csupán Németországra korlátozódik, hanem Európa szerte is érezhető. Számos szakértő orosz szabotázsnak tekinti a Balti-tenger mélyén található kábelek sérülését, valamint az orosz disszidenseket célzó akciókat, amelyek egyre inkább aggasztják a nemzetközi közösséget.

Oroszország határozottan elutasítja és tagadja az ellene felhozott vádakat. Mindazonáltal a nyugati államok képviselői ezeket a cselekményeket Moszkva hibrid hadviselési stratégiájának részének tekintik, amelynek célja a NATO-tagországok destabilizálása, az energiaellátás megszakítása, valamint Ukrajna támogatásának aláásása lehet. Erre válaszul a szövetségesek fokozzák a hírszerzési információk megosztását, reagálva a fokozódó fenyegetésekre.