Az Otthon Start program forradalmasította a lakáspiacot: a tét drámaian megnövekedett, és ezt a helyzetet a mai napig kevesen tudták előre látni - Pénzcentrum.

2025 harmadik negyedévében a ingatlanpiaci érdeklődés megduplázódott az előző év hasonló időszakához képest. Ezen kívül, az idei második negyedévhez viszonyítva is közel 40 százalékos növekedést tapasztaltunk - állapítja meg a zenga.hu aktív hirdetésállományának elemzése. A fokozódó kereslet hatása az árakban is érezhető volt: a július és szeptember közötti időszakban az éves árnövekedés üteme tovább gyorsult, ami a különböző települések árainak rangsorában is jelentős változásokat eredményezett.

Hosszú ideig úgy tűnt, hogy az év első három hónapjában tapasztalt ingatlanpiaci fellendülés nehezen lesz túlszárnyalható, de 2025 harmadik negyedéve új magasságokba emelte a kihívásokat. A nyáron bevezetett Otthon Start program – amely lehetővé teszi, hogy 3 százalékos kamatozású hitelt igényeljenek az érdeklődők legfeljebb 100 millió forintos lakások és 150 millió forintos házak vásárlására, amennyiben a négyzetméterár nem haladja meg az 1,5 millió forintot – teljesen átírta a korábbi elképzeléseket.

A program hatására az ingatlanérdeklődések száma nagyot emelkedett a júliustól szeptember végéig terjedő időszakban, a zenga.hu ingatlanhirdetési oldal több mint kétszer annyi ingatlanérdeklődést mért az egy évvel ezelőtti hasonló időszakhoz képest, míg az idei év második negyedévével összevetve is közel 40 százalékos volt az emelkedés.

"A kereslet növekedése világosan tükröződik az árak alakulásában, hiszen az éves drágulás üteme tovább gyorsult. Az idei első negyedévben 7, a második negyedévben pedig már 13 százalékos volt az országos áremelkedés, míg a harmadik negyedévben ez a szám 18 százalékra nőtt. Budapesten ennél is jelentősebb volt a felfutás: a fővárosban jelenleg 24 százalékkal magasabbak az árak, mint a tavalyi év azonos időszakában" – nyilatkozta Futó Péter, a zenga.hu elemzési vezetője.

A zenga.hu adatbázisa alapján Baranya vármegyében rendkívüli áremelkedés figyelhető meg, amelyet Futó Péter az alacsonyabb bázisérték és az összetételhatás következményeként magyaráz. A második helyezett Budapestet szorosan követi Veszprém vármegye, ahol szintén 20 százalékot meghaladó drágulás tapasztalható. Itt azonban a kisebb települések voltak a legnagyobb nyertesei, mivel Veszprém városában csupán 9 százalékos áremelkedés történt az elmúlt évben.

Budapesten a július, augusztus és szeptember hónapokban az ingatlanok négyzetméterárának átlagos szintje 1,43 millió forint körül alakult, ezzel a főváros továbbra is vezető szerepet játszik az ingatlanpiacon. A második helyezett Somogy vármegye és a harmadik Veszprém vármegye szintén átlépték az 1 millió forintos négyzetméterárat, köszönhetően a Balaton-part vonzerejének. Ezzel szemben Somogy vármegye székhelyén, Kaposváron, az átlagos négyzetméterár mindössze 500 ezer forint volt. A legkevésbé drága területek ezúttal Békés és Nógrád vármegyék lettek, ahol az átlagos hirdetési négyzetméterár 310-320 ezer forint között mozog.

Budapestet kerületekre bontva azonnal látszik, hogy a VII. kerületben kiugró ütemben, egy év alatt több mint 35 százalékkal mentek feljebb az árak. "Ez részben köszönhető annak, hogy Erzsébetváros a befektetők és a saját célra vásárlók körében is népszerű, de nem kizárt, hogy a VI. kerületben a rövidtávú, turisztikai célú lakáskiadás teljes betiltásának tavalyi belengetése - még a két évre szóló fővárosi moratórium kezdete előtt - is a VII. kerületbe terelte a befektetési céllal vásárlókat. A szomszédos VI. kerületben egyébként a budapesti átlagnál kisebb mértékű, 19 százalékos volt az éves drágulás" - mondta Futó Péter.

2025 harmadik negyedévében Budapest két kerülete emelkedik ki a hirdetési négyzetméterárakkal: az V. kerületben az átlagos ár 2,19 millió forintra rúg, míg a XII. kerületben 2,12 millió forintos átlagot mértek. Az I. kerület is a közelben van, de itt az átlagos négyzetméterár 1,99 millió forint, így egy hajszállal elmarad a 2 millió forinttól. A legolcsóbb kerület továbbra is Soroksár, ahol az átlagos lakás négyzetmétere mindössze 866 ezer forintot ér.

"Jelenleg nem tapasztalható az olcsóbb ingatlanok felzárkózása, ami nem meglepő, hiszen az elmúlt évben tapasztalt drágulásban jelentős szerepet játszott a fokozódó befektetői érdeklődés, amely elsősorban Budapest belső, prémium kerületeit érintette" - nyilatkozta Futó Péter.

Debrecen lett a legdrágább vármegyeszékhely Magyarországon, megelőzve öt budapesti kerületet. A városban nemrégiben hivatalosan is megkezdte működését az évek óta várva várt BMW-gyár. Az ország második legnagyobb városában az átlagos hirdetési négyzetméterár 996 ezer forintot ér el.

Hajdú-Bihar vármegyeszékhelyét követően Szeged, Győr és Veszprém állnak, mindannyian 900-930 ezer forintos átlagos lakásárakkal. "A hírek szerint az autógyárak telepítése már a bejelentés pillanatában is jelentős hatással van a helyi ingatlanpiacra. Szegeden például a kínai BYD-gyár bejelentése óta drámai mértékben megugrottak a lakásárak, és ez a tendencia az utolsó egy évben is folytatódott. Ennek eredményeként Szeged mára megelőzte az összes dunántúli vármegyeszékhelyet a lakásárak alapján kialakított rangsorban" - mutatott rá a zenga.hu elemzési vezetője.