Az RMDSZ elkötelezett amellett, hogy visszahozza a józan észt a kormányzás színterére.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség az utóbbi 35 év során számos nehéz helyzetben vállalta magára a kormányzati felelősséget. Soha nem lépett hátra, amikor kihívásokat kellett kezelni, és most is elkötelezetten dolgozik azért, hogy a józan ész visszakerüljön a kormányzás színterére - hangsúlyozta Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke pénteken Marosvásárhelyen, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülésén.
Ami itt zajlott, az teljesen elfogadhatatlan - kezdte politikai nyilatkozatát a szövetségi elnök. Úgy véli, hogy megengedhetetlen, hogy Soós Zoltán polgármestert bilincsben mutatták be a nyilvánosság előtt, és hangsúlyozta, hogy nem sikerült bizonyítani, miért tekinthető közveszélyesnek. Kiemelte, hogy az RMDSZ teljes mértékben hisz Soós Zoltán ártatlanságában. Kelemen Hunor kifejezte nemtetszését az eljárás kapcsán. "Ilyen módon nem lehet bánni egy polgármesterrel, és egy egyszerű állampolgárral sem Romániában" - fogalmazott.
A szövetségi elnök a Kultúrpalotában tartott ülésen elmondott politikai beszámolójában úgy értékelt: az RMDSZ 35 év után is meg tudta őrizni politikai súlyát a romániai politikában, ami annak köszönhető, hogy az erdélyi magyarok nem akarják, hogy nélkülük szülessen döntés róluk. A politikai szervezet megalakulásának 35. évfordulója kapcsán kijelentette: "Boldog születésnapot, Romániai Magyar Demokrata Szövetség, hisz ez a 35 év nagy teljesítmény volt, sok eredményünk volt, és mindig tanultunk a hibáinkból!"
Ahogy azt hangsúlyozta, nem terveztek külön ünnepséget, de a közelgő évfordulót nem lehet figyelmen kívül hagyni. Hiszen 1989. december 25-én született meg az a döntés, amely szerint a romániai magyarság egy olyan szövetséget alapít, amely elkötelezi magát közössége érdekeinek képviselete és védelme mellett, valamint politikai reprezentációjának biztosításáért.
Az erdélyi magyar közösség az idei parlamenti, önkormányzati és európai parlamenti választások során világosan kifejezte elkötelezettségét. Rájöttek, hogy csak összefogva képesek irányítani a saját sorsukat, és Románia történelmi kereszteződéshez érkezett, ahonnan két választási lehetőség kínálkozik: vissza a múltba vagy előre a jövő felé, és ők az utóbbit választották. „Bár erős parlamenti képviseletünk van, tudatában vagyunk annak, hogy az ország iránya bármikor megváltozhat. Nem igaz az a felfogás, hogy amit az elmúlt 35 évben elértünk, az örökre biztosítva van. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a periféria nem mentes a veszélyektől” - hangsúlyozta Kelemen Hunor, Románia geopolitikai helyzetére és a szélsőséges eszmék térnyerésére utalva, különösen Călin Georgescu, a fasiszta ideológiával szimpatizáló államfőjelölt első fordulós győzelme kapcsán.
Kelemen Hunor arról nyilatkozott, hogy bár nem mindenki, aki szélsőségesekre szavazott, az magát is szélsőségesnek tartja, a román parlamentbe jutott képviselők között azonban vannak ilyen nézeteket vallók. "A magyarellenes tendenciák és a szélsőséges ideológiák képviselete a parlamenti üléseken 34 százalékos arányt képvisel, ami bőven egyharmadot jelent. Ilyen helyzet 34 éve nem fordult elő, és ez komoly kihívást jelent" - hangsúlyozta.
Kiemelte, hogy a parlamentben is van "egy bonyolult politikai képlet", a négy demokráciapárti politikai alakulatnak - Szociáldemokrata Párt (PSD), Nemzeti Liberális Párt (PNL), Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR), RMDSZ - és a nemzeti kisebbségek képviselőinek megvan a stabil, 64 százalékos többsége, és kormányra készül, de a kormányprogramot és a kormányzati gyakorlatot is nagyon nehéz lesz összehangolni.
Soha nem voltunk ilyen nehéz helyzetben - mondta az ország politikai helyzetére, a szélsőségesség előretörésére és a magas költségvetési hiányra utalva. A következő időszak legfontosabb feladatának egy működőképes koalíció létrehozását és a kormányprogram kidolgozását nevezte, valamint azt, hogy a demokráciapárti politikai szervezetek egy közös, a társadalom által elfogadott államfőjelöltet állítsanak.
Az RMDSZ-nek úgy kellene hozzáfognia a kormányzati munkához, hogy a számára kijelölt két tárcával aktívan támogassa a közösség fejlődését, hozzájáruljon az ország építéséhez, javítsa az életkörülményeket, és előmozdítsa a fiatalok itthon való boldogulását.
A beszélgetés során hangsúlyozta, hogy az ország komoly költségvetési kihívásokkal néz szembe, és a jelenlegi körülmények között a költségvetési hiányt, amely körülbelül 8 százalékra rúg, a következő években 3 százalékra kell csökkenteni. "Fontos, hogy erről nyíltan és őszintén beszéljünk. Nem szabad elhallgatni a tényeket, és nem lehet eltussolni a problémákat. A jelenlegi kormánynak is felelősségteljesen kell szembenéznie ezzel a helyzettel, és a jövőbeni kormányzatnak is úgy kell kezdenie a munkáját, hogy az ilyen számokkal transparens módon kommunikáljon a társadalom felé" - emelte ki.
Úgy véli, hogy az államfőválasztást sürgősen, márciusban meg kellene tartani, mivel a társadalmi feszültségek egyre fokozódnak. Ezen kívül hangsúlyozta, hogy Klaus Iohannis elnök, akinek mandátuma december 21-én ér véget, át kellene adja államfői jogkörét a megválasztott szenátus elnökének. Kiemelte, hogy kockázatos lenne azt a benyomást kelteni, miszerint az államfő akár fél évig is meghosszabbíthatja a mandátumát, mivel ez tovább növelné a feszültségeket az országban.
Ahogyan hangsúlyozta, a frissen létrejövő koalíciónak elengedhetetlen, hogy egy közös államfőjelöltet jelöljön, aki képes egyesíteni a társadalmat, és akinek üzenete eljut a polgárokhoz.
A Szövetségi Képviselők Tanácsa végül egyhangú döntéssel, kézfelemeléssel megszavazta, hogy az RMDSZ csatlakozzon a koalícióhoz. Ezzel felhatalmazták a Szövetségi Állandó Tanácsot, hogy folytassa a koalíciós tárgyalásokat, így új irányvonalat nyitva a politikai együttműködésben. (hírösszefoglaló)
