Az Egyesült Államok oroszországi különmegbízottjának sikerült Brüsszelben néhány fontos ígéretet megszereznie.

Kellogg tábornokot arról igyekeznek az uniós vezetők meggyőzni, hogy számíthat az USA az EU-ra, ha fegyverkezni kell.

Kedden Brüsszelben találkozott Keith Kellogg tábornok, az Egyesült Államok ukrajnai és oroszországi különmegbízottja. A tábornok Antonio Costával, az Európai Tanács elnökével, valamint Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság vezetőjével egyeztetett a régió aktuális helyzetéről és a lehetséges együttműködési formákról.

Nagyszerű megbeszélések ma délelőtt Brüsszelben Costa EU-elnökkel

- írta közösségi oldalán Kellog, részleteket azonban nem árult el. Costa szerint döntő pillanatban találkoztak, amelyen felhívta a tárgyalópartnere figyelmét, hogy

A béke nem csupán egy átmeneti tűzszünet lehetősége – olyan átfogó megoldásra van szükség, amely igazságos és tartós békét teremt Ukrajnában, egyben biztosítja Európa jövőbeli biztonságát is.

Kiemelte, hogy az Európai Unió továbbra is elkötelezett a konstruktív együttműködés mellett az Egyesült Államokkal, a béke és a biztonság fenntartása érdekében.

Ursula von der Leyen a Kelloggal folytatott megbeszélés során hangsúlyozta, hogy az Európai Unió kulcsszerepet vállal Ukrajna pénzügyi stabilitásának és védelmének megteremtésében, összesen 135 milliárd eurós (145 milliárd dolláros) kötelezettségvállalással. Kiemelte, hogy ez a támogatási összeg meghaladja bármely más szövetséges hozzájárulását, és 52 milliárd dollárnyi katonai segélyt is magában foglal, amely pontosan megegyezik az Egyesült Államok által nyújtott támogatással.

Von der Leyen tábornoknak bemutatta Európa jövőbeli elképzeléseit a védelmi ipar fejlesztésére és a katonai költségvetések bővítésére. Kiemelte, hogy a cél a kontinentális és ukrán katonai erőforrások megerősítése, valamint hangsúlyozta, hogy az EU elkötelezetten támogatja Ukrajnát a katonai segítségnyújtás terén, és kész további lépéseket tenni ennek érdekében.

Az EUrologus forrásaiból kiderült, hogy a hétfő este Párizsban lezajlott tanácskozáson, amelyet Emmanuel Macron francia elnök hívott össze, a házigazda Franciaország mellett több ország, köztük Dánia, Nagy-Britannia, Hollandia, Lengyelország, Spanyolország, Olaszország és Németország is képviseltette magát a legfelsőbb szinten. Emellett az Európai Tanács, az Európai Bizottság és a NATO is jelen volt, jelezve a találkozó fontosságát és a résztvevők közötti együttműködés szándékát.

Itt többek között egyetértettek a vezetők abban, hogy készek biztonsági garanciákat adni egy esetleges békemegállapodás szavatolásához, függően az amerikai támogatás mértékétől. Abban is megegyeztek, hogy úgy tagállami, mint uniós szinten az országok készen állnak a védelmi költségvetésünk szintjének emelésére, hogy "jobban megosszuk a terheket az Egyesült Államokkal" - mondta egy diplomata.

Lengyelország elsősorban a védelmi kiadások növelését sürgeti, és úgy tűnik, hogy az Európai Unió is hasonló irányba tart. Az Egyesült Államok azt várja el, hogy a tagállamok védelmi költségvetéseik legalább a bruttó hazai termékük (GDP) 2%-át elérje. Az EU kommunikációja szerint az unió átlagosan már teljesíti ezt a célt, de a tagállamok egyharmada még mindig elmarad. Érdekes módon az EU hajlandó lenne túllépni ezen a küszöbön: Donald Trump már 5%-os védelmi kiadást említett, míg a NATO főtitkára nemrég 3,6-3,7%-ot jelölt meg új célként. Az új célok körüli tárgyalások valószínűleg hónapokig elhúzódnak, és a júniusi hágai NATO-csúcs lehet az a fórum, ahol véglegesen döntés születhet.

Addig is az Európai Bizottság részéről konkrét javaslatokra lehet számítani "nagyon hamar". Ennek egy elemét már ismerjük: a tagállami kormányok felmentést fognak kapni a szigorú költségvetési és állami támogatást tiltó szabályok alól, amennyiben a hadiiparra kívánnak állami pénzeket fordítani.