Azt állította, hogy egy ház udvarában 800 gyermek maradványait helyezték végső nyugalomra - de senki sem vette komolyan a szavait.

796 titokban eltemetett gyermek sorsa végre napvilágra került. A régóta várt pillanat elérkezett: készen állnak a föld alá rejtett titkok feltárására és a kiásásukra.
Sokan őrültnek és megszállottnak titulálták, ám igazsága végig ott rejlett a szavai között. Catherine Corless, a helyi történész, aki az írországi Tuam városában él, évek hosszú során át kutatta a Bon Secours Anya- és Gyermekotthon halotti anyakönyvi kivonatait és egyházi iratait. Galway megyében végzett munkája nemcsak a múlt sötét titkait leplezte le, hanem a közösség emlékezetének egy fájó részét is felidézte.
2014 májusában az Irish Mail című lapban publikált kutatási eredményei révén világossá vált, hogy 1925 és 1961 között 796 gyermek életét vesztette az otthon falai között. Megdöbbentő, hogy közülük csupán kettő szerepelt a hivatalos temetkezési nyilvántartásokban. Ez a felfedezés olyan hátborzongató kérdéseket vetett fel, amelyek a társadalom morális felelősségét és a gyermekek védelmét érintik: hogyan történhetett meg, hogy ennyi gyermek sorsa feledésbe merült?
A halotti nyilvántartások adatai alapján a leggyakoribb halálokok között szerepeltek a légúti fertőzések, valamint a gyomor-bélhurut. Emellett olyan kóros állapotok is kiemelkedtek, mint a koraszülöttség, görcsrohamok, szamárköhögés, tuberkulózis, agyhártyagyulladás és diftéria. Érdekes módon az alultápláltság csak ritkán szerepelt a nyilvántartásokban. A helyzet súlyossága nem csupán abban rejlik, hogy ezek a gyermekek milyen okok miatt hunytak el, hanem abban is, hogy testüket sosem temették el tisztelettel, és hivatalosan nem ismerték el őket.
2017-ben a közvélemény nyomása és Corless elkötelezett munkája eredményeként a kormány egy próbafeltárást indított, amely megerősítette a gyanúját: a gyermekek maradványait a terület mélyén, egykor szennyvíztartályként funkcionáló helyen rejtették el.
A Bon Secours otthon egyike volt azoknak az intézményeknek Írországban, ahová hajadon, terhes nőket küldtek, hogy titokban szüljenek. Sokan közülük kényszermunkát végeztek fizetés nélkül, gyermekeik pedig gyakran haltak meg elhanyagolás, betegség vagy alultápláltság következtében. Az életben maradtakat gyakran örökbe adták - sokszor illegálisan.
Tuamban felfedezett maradványok - amelyeket később igazságügyi szakértők is alaposan megvizsgáltak - csecsemőké és kisgyermekeké voltak. Ezek a maradványok a magzati 35. héttől egészen hároméves korig terjedtek, számolt be róla a The Irish Times.
Corless felfedezéseit kezdetben széleskörű kételkedés övezte – nem csupán a katolikus egyház, hanem politikai vezetők és a társadalom egyes csoportjai is szkeptikusan álltak hozzá.
A sajtóban különféle címek megkérdőjelezték az áldozatok számát, míg olyan neves médiumok, mint a The Guardian vagy a Reuters, leértékelték Corless részletes kutatását, "amatőr történésznek" titulálva őt.
Corless saját költségén végezte a kutatást, és csendben, egyedül dolgozott, ahogy ő maga fogalmazott, az igazságérzete hajtotta:
- mondta a lapnak.
Idővel munkája nemzetközi figyelmet kapott, és végül állami vizsgálathoz, valamint hivatalos kormányzati bocsánatkéréshez vezetett 2021-ben.
Hétfőn az ír hatóságok megkezdték a helyszín biztosítását, előkészítve a teljes körű feltárást, amely akár két évig is eltarthat. A cél, hogy lehetőség szerint azonosítsák a maradványokat, és a családok végre méltó módon temethessék el szeretteiket.
A ma 69 éves Corless elmondta: "nagyon megkönnyebbült", hogy végre elindult a munka, és csak most kezdi felfogni a dolgot.