Sopronban bemutatásra került a 20. század közepén eltűnt Hűségserleg, amely történelmi jelentőséggel bír. Az esemény különleges alkalom volt, hiszen a serleg visszanyeri méltó helyét a város kulturális örökségében.

Róbert Fiziker, a Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Vármegye Soproni Levéltárának főlevéltárosa a serleg bemutatására rendezett sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy 1922-ben, a Nemzeti Kaszinó falai között gróf Széchényi Emil kijelentette: az 1921-es soproni és környékbeli népszavazás megóvta Széchenyi István hamvait Magyarország számára, így azok továbbra is a magyar föld ölelésében nyugodhatnak.

1925-ben született meg a döntés, hogy Hűségserleget alkotnak Sopron városának. Az ünnepélyes átadásra 1926. november 3-án került sor, amikor is az ezüstből készült, vertarany borítással díszített serleget gróf Széchényi Márton, a helyi bencés gimnázium hetedik osztályos diákja adta át Thurner Mihály polgármesternek.

A serleget végül 1928-ban avatták fel a Hűség kapuval egyidejűleg, Bethlen István miniszterelnök jelenlétében, az alapítók szándéka szerint egy serleglakomával egybekötve, amit hétévente rendeztek később.

Kelemen Dávid levéltáros információi alapján az első írásos emlék a serlegről 1926-ból származik, míg a második serleglakomát 1935. december 14-én rendezték meg. A következő megemlékezés 1942-ben zajlott, ám ekkor a Hűségserleg már nem játszott szerepet az ünnepségen, és ez a tendencia a későbbi megemlékezések során is megmaradt.

Elmondta, hogy 1950 nyarán Steiner Jenő hivatalsegéd egy polgármesteri megbízólevéllel kereste fel a levéltárat, de Házi Jenő főlevéltáros megtagadta tőle, hogy kíséret nélkül legyen a levéltárban. A városi pártbizottság elnöke telefonon utasította a főlevéltárost, hogy engedje be a levéltárba a hivatalsegédet, aminek július 11-én eleget tett. A serleg további életéről csak feltételezések vannak - tette hozzá.

Farkas Ciprián, Sopron polgármestere (Fidesz-KDNP) azt emelte ki, hogy a népszavazáshoz kapcsolódó serleg a város egyik "szakrális" kincse, amit bizonyára "gondos kezek rejtettek el" az 1950-es években.

Fizikus Róbert a Magyar Távirati Irodának nyilatkozva kifejtette:

A serleg felfedezése egy különleges esemény volt: május elején egy budapesti gimnázium osztálya érdeklődött a történelmi iratbemutató iránt, amely az 1921. évi népszavazással foglalkozott. Ekkor Kelemen Dávid levéltárosnak az volt a feladata, hogy alaposabban átnézze a rendelkezésre álló forrásokat, hátha rejtett kincsekre bukkannak. A kutatás során bukkant rá egy régi dobozra, amelyben a serleg pihent, készen arra, hogy restaurálás után újra a figyelem középpontjába kerüljön.

A serlegen három különböző felirat található, amelyek mindegyike gazdag jelentéssel bír. A testén olvasható szöveg így szól: "A Civitas Fidelissimának a Széchényi nemzetség hálája jeléül", amely a hűség és a megbecsülés szellemét tükrözi. A talapzaton gróf Széchenyi István egy elgondolkodtató idézete található: "Hol fognak az én hamvaim pihenni, kérdem gyakran magamtól, a hazában e vagy a külföldön", amely a hazaszeretet és a haza kérdéseire reflektál. Végül, a serleg belsejében a következő felirat olvasható: "Felajánlotta Sopron városának az 1921. december 14-iki népszavazás emlékéül gróf Széchényi Bertalan", amely a város történetének fontos eseményére emlékeztet. E feliratok együttesen egy különleges történelmi és kulturális örökséget képviselnek.

A három felirat közül ez utóbbi van a legjobb állapotban.

Fiziker Róbert szerint a serleget szeretnék restauráltatni, amennyiben lehetséges, helyben.