Fedezzük fel a Hold rejtett oldalának vulkanikus világát! A National Geographic segítségével bepillantást nyerhetünk a Föld legközelebbi égitestének titokzatos vulkáni tevékenységeibe. Képzeljük el, milyen lenyűgöző formációk és geológiai folyamatok rejle

A Csang'o-6 űrszonda közel két kilogrammnyi holdkőzetet szállított vissza a Földre, a minták 2024 nyarán érkeztek meg. A vulkáni eredetű, bazaltos összetételű kőzetek vizsgálatáról nemrégiben a Nature tudományos folyóiratban számoltak be a Kínai Tudományos Akadémia kutatói. Li Csiuli professzor, aki a laboratóriumi mérésekért felelt, hangsúlyozta, hogy a Hold két oldala közötti eltérések megértéséhez elengedhetetlen a túloldali vulkanizmus részletes tanulmányozása.

A Hold felénk néző, mindannyiunk számára ismerős "arca" néhány hatalmas, sötét, tenger elnevezésű bazaltlapályból áll. A tőlünk nem látható oldalán ilyen óriási kiterjedésű, sötét lapályok nincsenek, helyettük rengeteg kráter tarkítja a felszínt. Az eltérés olyan nagy, mintha két különböző égitestet látnánk.

Amióta felfedezhettük égi kísérőnk rejtett oldalát, azóta folyamatosan azon töprengünk, mi állhat a különbségek hátterében. A Csang'o-6 küldetés által hozott kőzetminták, melyek az első példányok a Hold távolabbi részéről, jelentős lépést jelentenek a rejtély megfejtésében.

A kínai kutatók 108 bazaltszemcse kormeghatározását végezték el, és az egyik szemcse különösen figyelemre méltó. Ez a bazaltdarab, amely gazdag alumíniumban, káliumban, foszforban és ritkaföldfémekben (KREEP), 4,2 milliárd éves, így ez a legidősebb ismert holdi kőzetszemcse. A kutatók megjegyezték, hogy ennek az ősi szemcsének az eredete valószínűleg a Csang'o-6 leszállóhelyétől délre található, a felszínen már nem látható, rejtett bazaltlapályból származik.

A vizsgált 107 szemcse egy 2,8 milliárd évvel ezelőtti aktív vulkáni időszakból származik, amikor a bazaltok a Csang'o-6 leszállásának helyszínén kerültek a felszínre. Érdekes módon, a Hold felénk néző oldalán ebben az időszakban, a hazahozott kőzetminták tanúsága szerint, nem mutatkozott vulkanikus tevékenység. A későbbiekben azonban újabb vulkanikus események zajlottak, amelyek olyan bazaltokat hoztak a felszínre, amelyek KREEP összetevőkben szegénynek bizonyultak.

A vizsgált minták alapján megállapítható, hogy a túloldali vulkanizmus körülbelül 4,2 milliárd éve vette kezdetét és egészen 2,8 milliárd évvel ezelőttig aktív maradt, ami azt jelenti, hogy legalább 1,4 milliárd éven keresztül zajlott. Érdekes módon, ebben az időszakban a bazaltok összetétele jelentős változásokon ment keresztül: a korai fázisban a KREEP-gazdag kőzetolvadék forrásai helyett olyan források léptek előtérbe, amelyek szegényebbek ezekben az elemekben.

Olyan alapvető összetevőkből áll, amelyek általában távolságot tartanak egymástól a mindennapi életben, de a különleges születési körülmények lehetővé tették, hogy együtt létezzenek.

A kutatók egy újabb fontos megállapítást tettek: a felszín korának meghatározására alkalmazott kráterszámlálásos technika a Hold elrejtett oldalán is hatékonyan működik, tehát megbízható eredményeket nyújt. Mindazonáltal, a bazaltok pontos kormeghatározása révén még tovább finomítható a kráterszámlálásos eljárás, lehetővé téve ezzel a még részletesebb és precízebb adatok nyerését.

A kráterszámlálással bármely szilárd felszínű égitest felszínének hozzávetőleges korát meg lehet állapítani. Ha a felszín ősidők óta változatlan, akkor rengeteg kráter látható, ha viszont valamilyen felszínt átalakító folyamat - akár tektonikai, akár vulkáni - zajlott, akkor a kráterek száma ennek megfelelően kissé alacsonyabb lesz. Természetesen e módszer nem képes olyan pontos adatokat nyújtani, mint a most is részletezett kőzetminták izotópelemzése, azonban jó becslést jelent az (egyelőre) elérhetetlen felszíneket illetően.

Egy másik friss kutatás, amely a Science folyóiratban jelent meg, szintén a korábban említett mintákra épít, de eltérő szemszögből közelíti meg a témát. Ebben a vizsgálatban 35 különböző szemcse került górcső alá, melyek ásványi és elemi összetételét alaposan elemezték. A kutatók kormeghatározási eredményei meglepően közel álltak a másik kutatócsoport által elért adatokhoz. Az összetétel részletes vizsgálatával pedig sikerült kideríteniük, hogy milyen vulkanikus tevékenység kapcsolódik a Csang'o-6 leszállóhelyhez.