A MOME szenátusi ülése felfüggesztésre került, miközben a diákok határozottan a rektor lemondásának követelésével léptek fel.
![](/images/content/8530346694/bfa348869aa09a5f213d8bedb17fb203.jpg)
"Elérkeztünk a bizalom végéhez" és "BN game over" feliratú poszter a MOME falán - Fotó: Nádor András / Telex
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatói megzavarták az egyetem szenátusának február 3-án tartott ülését, amelyen Koós Pál rektor is részt vett. Az egyetem szervezeti átalakítását és a rektor ezzel kapcsolatban hozott, nagy felháborodást kiváltott személyi döntéseit is tárgyaló ülésen a hallgatók tapsolással zavarták meg a rektort, amikor szóhoz próbált jutni. Emellett olyan szórólapokat osztogattak, amelyben az általuk illegitimnek tekintett rektor és helyetteseinek lemondását, a szenátus autonómiájának helyreállítását és a Böszörményi-Nagy Gergely vezette kuratórium hatalmának csorbítását követelték. Információink szerint miután azt a diákok többször is megzavarták, be is rekesztették a hétfői szenátusi ülést.
A diákok tiltakozása és a szenátusi ülés izgalma a rektor decemberi személyi döntéseinek következményeként robbant ki. Röviden összefoglalva: a MOME új szervezeti egységeinek, az úgynevezett tudásközpontoknak a vezetői posztjaira pályázatokat írtak ki, azonban Koós Pál rektor három alkalommal elutasította a szenátus által javasolt jelölteket, míg két esetben olyan vezetőket jelölt ki, akiket a szenátus határozottan nem támogatott. Ez a lépés különösen felháborító volt, mivel a rektor döntése ellentmondott az egyetem legfőbb választott szervének állásfoglalásának, amely az egyetemi autonómia védelmét hivatott képviselni. Emellett a vezetők elutasítása tovább súlyosbította a szervezeti átalakítás körüli zűrzavart, mindössze néhány héttel a tavaszi félév kezdetét megelőzően.
De milyen átalakítás zajlik éppen az egyetemen? A MOME vezetése, élén Böszörményi-Nagy Gergely kuratóriumi elnökkel, két évvel ezelőtt meghirdette az egyetem teljes szervezeti átalakítását, a projekt Jövő Egyeteme néven lett ismert az egyetemen. A projekt az egyetem működésének teljes újragondolását tűzte ki célul, a szervezeti átalakításon át új tantervek kidolgozásával, hogy a MOME egy jobban a jövő felé orientált, innovatívabb felsőoktatási intézménnyé válhasson. Ezt részben a nemzetközi felsőoktatási versenyben való jobb szerepléssel indokolta a kuratórium, de úgy hallottuk, belső fórumokon az az indoklás is felmerült, hogy az átalakítások után a MOME több forrást tud majd kilobbizni az államnál a következő öt éves finanszírozási szerződés tárgyalásakor. A modellváltó egyetemek ugyanis öt éves finanszírozási szerződés keretében kapnak forrásokat az államtól, a MOME első öt éve pedig jövőre lejár, és egyesek szerint ezért bizonyítani akarja a vezetés, hogy az első öt évet az egyetem teljes és sikeres újraszervezésével töltötte.
A Jövő Egyeteme projekt első lépése a szervezeti struktúra átalakítása volt, amely során megszűntek a hagyományos intézeti és tanszéki keretek. Ezeket egy innovatív kettős struktúra váltotta fel. Az új rendszerben három "iskola" felelős az oktatás irányításáért: az egyik az alapképzéseket, a másik a mesterképzéseket, míg a harmadik a doktori programokat felügyeli, és mindegyikben a szakfelelősök végzik a munkájukat. A kutatási és alkotási tevékenységek koordinálására pedig hét "tudásközpontot" alakítottak ki, amelyek az eddigi tanszékek és intézetek munkatársait egyesítik. Fontos megjegyezni, hogy ezek a központok kizárólag a kutató- és alkotómunkát szervezik, az oktatás szervezésével nem foglalkoznak.
A szétválasztást a vezetés azzal indokolta, hogy a tanszékek és intézetek túlságosan zárt rendszerek voltak, a tudásközpontokban viszont jobban ki lehet majd használni a szinergiákat, új impulzusok érik majd a kutatókat és alkotókat. A gyakorlatban a rendszer egyelőre elég káoszos, úgy tudjuk, hogy az egyetemen oktató kutatók és művészek egyelőre a legbanálisabb oktatásszervezési kérdésekre sem kapják meg a választ, sőt, azt sem igazán tudják, kihez forduljanak, hiszen a tudásközpontok nem foglalkoznak az oktatással, az iskolák pedig nagyon laza szervezeti egységek. Vannak, akik azt gondolják, hogy az oktatás és kutatás/alkotás ilyen szervezeti szétválasztásába kódolva volt a fejetlenség, hiszen ez lényegében egy ember két identitását helyezi két külön struktúrába, amit az eddigi, klasszikus tanszéki/intézeti modell együtt tudott kezelni.
A káoszt pedig csak fokozza, hogy jelen állás szerint három tudásközpontnak nincs is vezetője, miután a rektor a szenátus által támogatott vezetők pályázatát nem fogadta el.
Koós Pál december 23-án, tehát a karácsonyi szünetben bejelentett döntés sokan értetlenül fogadták az egyetemen, mert a rektor állítólag szóban biztatta a pályázókat, hogy jelentkezzenek, és momés pletykák szerint volt olyan pályázó, akinek személyesen azt mondta, nem kell aggódnia a pályázata miatt. Egy hét múlva aztán mégis úgy döntött, hogy nem támogatja a pályázatokat. Pedig úgy tudjuk, egyik vezető sem volt amolyan "forradalmár", aki felszólalt volna a modellváltás vagy az egyetem nagyszabású reformja ellen, sőt, együttműködtek a Jövő Egyeteme koncepció kidolgozásában. Ráadásul nem volt másik pályázó, így most a vezetőkeresés a nulladik pontról indul, miközben februárban már az új struktúrában kezdődne a tavaszi félév. Szeptembertől pedig már, a Jövő Egyeteme projekt második szakaszában új tanrendben kellene, hogy induljon az oktatás, azonban ezeket még nem dolgozták ki.
És miközben Koós Pál rektor nem fogadta el például az ország egyik legelismertebb építészének számító építészének számító Kovács Csaba pályázatát az "Épített Környezet tudásközpont" vezetői posztjára, a Digitális Környezet és Média Tudásközpont élére Szauer Dávidot nevezte ki, akinek pályázatát a szenátus nem támogatta, ugyanis mint kiderült Szauernek nincs diplomája. Ahogy korábban a 444 is megírta, Koós a kinevezést azzal magyarázta, hogy "az emberi és szakmai kvalitás fontosabb a papíroknál", ami meglehetősen furcsa hozzáállás egy diplomák kiadásával foglalkozó intézménynél.
A diákság tiltakozásának első jelei a múlt héten robbantak be az egyetem életébe, amikor különös matricák lepték el a falakat. Ezek a matricák Böszörményi-Nagy Gergely kuratóriumi elnököt ábrázolják, méghozzá Koós Pál rektor maszkjában, és szellemesen kifigurázzák a kuratóriumi elnök jól ismert szlogenjeit. Bár senki sem tudja pontosan, hogy a rektor döntései mögött valóban a kuratóriumi elnök befolyása áll-e, egy dolog biztos: a diákság hangja egyre erősebben hallatszik, és a feszültség fokozódik az egyetem falai között.
Koós a kuratórium támogatásának köszönhetően, a szenátus döntésével ellentétben, jutott a rektori pozícióhoz.
Miután ugyanis az egyetem szenátusa több körben többkörös szavazással, abszolút többséggel kiválasztotta a rektori posztra pályázók közül Vargha Balázst, a MOME Média Intézetének igazgatóját, a kuratórium az utolsó utáni pillanatban, 2023 december 20-án mégsem őt, hanem Koós Pált kérte fel a rektori posztra.
A kuratóriumnak természetesen megvolt a joga a döntések meghozatalára, hiszen az alapítványi modellváltás következtében az egyetemek szenátusainak jogkörének jelentős része a kuratóriumokhoz került. Ez azt jelenti, hogy a kuratórium határozza meg, mennyi hatáskört tart meg a szenátus számára, illetve mennyit von el tőle. Ennek ellenére sokan úgy érezték, hogy a Böszörményi-Nagy Gergely vezette kuratórium félrevezette az egyetem közösségét, mivel látszólag lehetőséget biztosított a szenátusnak a beleszólásra, majd később mégis beavatkozott a folyamatokba. Koós Pál hasonlóképpen járt el, amikor vezetői kinevezéseket hajtott végre, ezzel folytatva az egyetemen nem éppen kedvező népszerűségnek örvendő gyakorlatot, melyet saját kinevezése is megkezdett.
Egyetemi forrásaink szerint a Koós Pál kinevezésével kezdődő, majd most személyi döntéseivel folytatódó átalakulási folyamat eredménye, hogy olyan emberek kerülnek vezetői pozícióba az egyetemen, akik nem kötődnek olyan szorosan a MOME-hoz. Az iskolák vezetésére is olyanokat kértek fel, akik legfeljebb pár éve vannak az egyetemen, és a tudásközpontok élére sem azokat a pályázókat nevezték ki, akik mélyen be vannak ágyazva az egyetem szövetébe. Hogy ez a fajta vezetőcsere célja-e az átalakításnak, azt forrásaink nem tudták megmondani, de mindenképpen ilyen eredménnyel jár.