Csúcson a székelyföldi ingatlanárak - Vásároljunk vagy béreljünk? Manapság a székelyföldi ingatlanpiac izgalmas, de egyben kihívásokkal teli helyzetet mutat. Az árak folyamatos emelkedése sokakat arra ösztönöz, hogy elgondolkodjanak a vásárlás lehetőség

Székelyföldön az ingatlanpiac továbbra is rendkívüli magasságokban jár, hiszen a valaha mért legdrágább árakon cserélnek gazdát a lakások és házak. A szakértők véleménye szerint a közeljövőben nem számíthatunk árcsökkenésre, amíg a bankok folytatják aktív hitelezési tevékenységüket.

Szabó Lehel, a csíkszeredai Well Ingatlanügynökség vezetője a Maszol megkeresésére elmondta, a piac stabil, a kereslet még mindig meghaladja a kínálatot, és a megfelelően árazott ingatlanok gyorsan elkelnek - de befektetésként ma már kevesen mernek vásárolni.

Szabó Lehel véleménye szerint a székelyföldi ingatlanpiac most éppen fénykorát éli. Noha a vásárlók egyre körültekintőbben közelítik meg döntéseiket, az ingatlanárak továbbra is stabilak, nem mutatnak csökkenést. "A Székelyföldön bekövetkezett áfaemelés hatása a piacra inkább közvetett, mivel az adó elsősorban a vállalkozásokat érinti" – tette hozzá.

A térségben a lakóingatlanok piacát túlnyomórészt magáneladók dominálják, míg az új építésű ingatlanokat kínáló fejlesztők száma meglehetősen csekély. Szabó Lehel hangsúlyozta, hogy az általános áfaemelés kedvezőtlen hatással van a vásárlóerőre, és ennek következményei előbb-utóbb elérik az ingatlanpiacot is. Kiemelte, hogy ha az emberek jövedelme a megemelkedett árak és költségek miatt csökken, akkor hiteltörlesztésre és megtakarításra is kevesebb pénzük marad, ami megnehezíti az ingatlanvásárlást.

A kereslet-kínálat arányában egyelőre nem történt eltolódás, a piac nem fordult negatív irányba. "Továbbra is nagyobb a kereslet, mint a kínálat. Az emberek óvatosabbak, többet gondolkodnak, több ingatlant megnéznek, mielőtt döntenek, de a reálisan árazott lakásokra mindig akad vevő. A túlárazott ingatlanok viszont akár hónapokig is a piacon maradnak érdeklődő nélkül."

Szabó Lehel véleménye szerint a városi és falusi ingatlanok iránti kereslet között nem mutatkozik jelentős eltérés. „A piacon elérhető korrekt árú ingatlanokat könnyedén értékesítik – a mérleg egyensúlya stabil, egyik irányba sem hajlik” – nyilatkozta.

Az ingatlanpiac továbbra is magas árakkal bír: a városi új építésű tömbházlakások négyzetméterára 1 700-1 800 euró között alakul, de a pontos összeg a lokációtól és a minőségtől függően 1 500-tól akár 2 000 euróig is terjedhet. A vidéki új építésű házak esetén a négyzetméterenkénti ár 800-900 euró körül mozog, míg a régi ingatlanok, különösen a távolabbi településeken, 500-600 eurós áron érhetők el.

A telekpiacon pedig csak az iránt van érdeklődés, amelyikre kiadható az építkezési engedély - márpedig például Csíkszereda környékén sok helyen hiányzik a rendezési terv, így ezek a területek egyelőre nem kelendők.

Az albérletpiac jelenlegi helyzete viszonylag stabilnak mondható. Az egyetemisták beáramlásakor a kereslet általában megnövekszik, azonban a hosszú távú trendek azt mutatják, hogy a kereslet folyamatosan meghaladja a kínálatot, és így nem tapasztalható jelentős ingadozás a piacon.

A szakember szerint a pandémia idején is sokan hitték, hogy elérte a csúcsot a piac, de az árak azóta is emelkednek. "Amíg a bankok rugalmasak, és van jelzáloghitel a piacon, addig lesz kereslet is. Ha ezek a lehetőségek megszűnnek, a piac megtorpan, és visszafordul. Már most is tapasztalható, hogy kevesebben vásárolnak hitelből, mint készpénzzel. De amíg a bank adja a hitelt, addig a piac nem fordul vissza" - foglalta össze.

"A legtöbben ma is arra törekednek, hogy saját ingatlanuk legyen, és a telekkönyvben az ő nevük szerepeljen" - emeli ki Szabó Lehel. Az utóbbi időszakban azonban egyre többen választják a hitellehetőségeket ingatlanvásárláshoz. Míg még mindig találkozhatunk külföldről hazatérő fiatalokkal, akik saját megtakarításaikra támaszkodnak, a banki finanszírozás szerepe ma már elengedhetetlen.

"Észlelhetően megugrott a hiteles vásárlások száma. Az ügynökségen keresztül lebonyolított tranzakciók mostanra jelentősen nagyobb arányban tartalmaznak hitelből vásárlókat, mint egy évvel ezelőtt." – nyilatkozta.

A befektetők jelenleg inkább az eladás mellett döntenek, mintsem hogy új vásárlásokba kezdjenek. „Egy ilyen piaci csúcs idején nem igazán éri meg újabb tőkét befektetni. Csak néha, amikor igazán vonzó ajánlat bukkanna fel, hajlandók cselekedni. Mostanság kizárólag saját célokra érdemes vásárlásba fogni.”

Szabó Lehel konkrét példát is említ: "Ha valaki százezer eurós hitelt vesz fel, a havi törlesztése 500-550 euró, viszont egy ilyen ingatlant nem lehet ennyiért kiadni bérbe. Egyszerűen nem térül meg."

Amikor valaki a bérlés és a hitelfelvétel között mérlegel, a leglényegesebb tényező a saját pénzügyi helyzetének alapos felmérése - mutat rá Ramona Ursu ingatlanszakértő. Ha valaki lakáshitelt kíván igényelni, első lépésként érdemes biztosítania, hogy a jövedelme és az önerő elegendő legyen ahhoz, hogy a bank pozitívan bírálja el a kölcsönkérelmét, és hogy a későbbi törlesztések ne jelentsenek elviselhetetlen terhet. Ezt a megállapítást a Panorama idézi a szakértőtől.

Ursu megjegyzi, hogy sokan még abban az esetben is a bérlést preferálják, ha a jövedelmük lehetőséget adna arra, hogy hitel felvételével megszerezzék álmaik lakását.

Vannak olyanok, akik annak ellenére, hogy megengedhetnék maguknak a saját ingatlant, inkább a bérlést választják. Ennek fő oka, hogy a bérlés rugalmasságot biztosít, amit egy megvásárolt lakás esetében nehezebb fenntartani. Ha például egy drágább lakást bérelsz, és szükség esetén könnyedén átköltözhetsz egy olcsóbb, kisebb ingatlanba. Ezzel szemben, ha már megvásároltad a saját házadat, valószínűleg nem fogsz nekiállni bérbe adni, hogy aztán egy kisebb helyre költözhess.

Ursu véleménye szerint a vásárlás és a bérlés közötti választás leglényegesebb tényezői közé tartozik az, hogy milyen erőforrások állnak rendelkezésünkre, valamint az, hogy milyen jövőbeli elképzeléseink vannak. Fontos mérlegelni, hogy szükségünk van-e a rugalmasságra, amely lehetővé teszi a könnyebb alkalmazkodást, vagy inkább a stabilitást preferáljuk, amely biztonságot nyújt a következő években.

Bár nincsenek friss adatok, Daniel Crainic ingatlanszakértő szerint korábbi elemzések és szimulációk alapján - figyelembe véve az ingatlanok értéknövekedését, a piaci trendeket, a bérleti díjak és törlesztőrészletek emelkedését, illetve a tulajdon értékének hosszú távú növekedését - 30 éves időtávon a vásárlás általában előnyösebb, mint a bérlés.

A végső számítások alapján az tűnik előnyösebbnek, aki ingatlant vásárol, mint aki bérli azt, hiszen a futamidő letelte után egy saját tulajdonra tehet szert. Persze ez nem minden esetben igaz, hiszen ha a hitel törlesztése annyira megterheli az életszínvonaladat, hogy a bevételed szinte teljes egészében erre és a legszükségesebb kiadásokra megy el, akkor valószínűleg még nem állsz készen a hitelfelvételre. Ebben az esetben a bérlés sokkal inkább ajánlott, mivel biztonságosabb és rugalmasabb alternatívát kínál - foglalja össze Crainic gondolatait a Panorama.

Kiemeli, hogy a választás teljes mértékben az egyéni pénzügyi körülményektől és az élethelyzettől függ.

Ramona Ursu ehhez kapcsolódva elmondta, hogy gyakran tanácsolja ügyfeleinek, gondolják végig a jövőre vonatkozó forgatókönyveket, mielőtt hitelt vesznek fel. "A legbölcsebb, ha félreteszed legalább hat hónapnyi törlesztőrészlet árát, hogy ha elveszíted a munkahelyed, legyen miből átvészelni az időszakot. Emellett érdemes végiggondolni, mi a legrosszabb forgatókönyv, ami megtörténhet, és hogyan reagálnál rá - így nem érhet váratlanul semmi" - mondja Ursu.

Szerinte fontos előzetesen előminősíttetni a jelzáloghitelt, még mielőtt valaki ingatlanokat kezdene nézegetni, mert ez nagy biztonságot ad és reálisabb kereteket szab a döntésnek.

Az Eurostat legfrissebb statisztikái alapján Románia 2023-ban a lakástulajdonosok arányát tekintve az Európai Unió éllovasává vált, hiszen a lakástulajdonosok aránya elérte a 95,6%-ot. Ezt a figyelemre méltó arányt Szlovákia (93,6%) és Horvátország (93,2%) követi, így a romániai helyzet kiemelkedőnek számít a régióban. A tulajdon típusának részletezése alapján kiderül, hogy a tulajdonosok 63,7%-a házban él, míg 36,1%-uk lakásban, és mindössze 0,2%-uk rendelkezik egyéb ingatlanformával, mint például lakókocsival vagy nyaralóval.

Az Eurostat legújabb elemzése alapján az Európai Unióban az ingatlanárak 2010 és 2024 vége között 55,4%-os növekedést mutattak, és ez a tendencia továbbra is folytatódik. A bérleti díjak esetében is hasonló emelkedést tapasztalhatunk, ami a lakáspiaci helyzet folyamatos változását jelzi.

Romániában a bérleti díjak növekedése 2010 és 2025 első negyedéve között dinamikusabb volt, mint az ingatlanárak emelkedése. Az Országos Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Ügynökség (ANCPI) által közzétett statisztikák alapján az ingatlanpiac az előző évhez viszonyítva enyhe lassulást tapasztalt.

2025 első felében az ingatlanpiac aktivitása csökkent, hiszen összesen 7 543 ingatlannal kevesebb tranzakciót regisztráltak, mint az előző év hasonló időszakában. Ezzel párhuzamosan az ingatlanhitelek száma júniusra 27 235-re emelkedett az ország egész területén, ami 2 061-el magasabb értéket jelent, mint 2024 júniusában.

A legfrissebb statisztikai adatok alapján 2025 júniusában az országos ingatlanpiacon összesen 49 193 telek, ház és lakás cserélt gazdát. Ez a szám 1 541-tel alacsonyabb a májusi értékhez képest, viszont 3 475-tel meghaladja a tavalyi, 2024 júniusi adatokat.

Ez év júniusában Romániában a bérleti díjak szintje megőrizte stabilitását az előző hónaphoz viszonyítva.

A 2025 júniusi országos bérleti díjak átlagosan 5 százalékkal emelkedtek a 2024 júniusi szinthez képest.