Digitális délibáb: A magyar IT-munkaerőpiac és a mesterséges intelligencia találkozása A digitális kor vívódásaiban, ahol a technológiai fejlődés és a kreativitás határvonalán egyensúlyozunk, a mesterséges intelligencia (MI) egyre inkább középpontba kerü
Az elmúlt két évben a magyar informatikai munkaerőpiac olyan hullámvasútra került, aminek a pályaívét meglehetősen nehéz megjósolni. Bár a statisztikák szerint a magyar IT-szektorban több ezer a betöltetlen álláshely, a probléma nem a szakemberek hiányában gyökeredzik. Milyen trendek vezérlik a magyar piacot, hogy érzékelik a helyzetet a vállalatok, és mennyire tartják hatékony problémamegoldónak a mesterséges intelligenciát?
A magyar informatikai munkaerőpiac helyzete tavaly igencsak megváltozott az előző évekhez képest. Az informatikai szegmens eddig stabil növekedést mutatott, de az elmúlt évben a gazdasági lassulás és a bizonytalanabb nemzetközi környezet átrendezte az erőviszonyokat. Az IT-szakemberek iránti kereslet továbbra is jelentős, de a piac már nem kínálja azt a "mindenkit felszívó" lendületet, amit korábban tapasztalhattunk.
A legújabb munkaerőpiaci statisztikák alapján Magyarországon a tavalyi év első negyedévében az IT-szektor munkanélküliségi rátája körülbelül 2 százalékra tehető, míg az országos átlag 4,5 százalék. Ez világosan jelzi, hogy az informatikai ágazat továbbra is az egyik leggyorsabban fejlődő és legkeresettebb terület, még akkor is, ha a cégek ma már sokkal körültekintőbben és fokozatosabban közelítik meg a bővítést.
Bár a statisztikák azt jelzik, hogy a magyar IT-szektorban több ezer üres álláshely vár betöltésre, a valóság egészen más képet fest.
Az IT- és telekommunikációs iparban nem annyira munkaerőhiányról van szó, hanem inkább toborzási kihívásokról. A passzív munkaerőpiac, amely a potenciális jelöltek 80%-át teszi ki, gyakran elérhetetlen a klasszikus álláshirdetésekkel, így sok tehetség ki sem kerül a látókörünkből. A "munkaerőhiány" tehát valójában a megfelelő, tapasztalt és illeszkedő jelöltek hiányát tükrözi. Az igazán kiemelkedő szakemberek nem keresgélnek, hanem éppen aktívan dolgoznak. Ha csupán hirdetésekkel próbálkozunk, csak a piac 20%-át érjük el. A többi potenciális jelölt megszólításához pedig stratégia, hatékony módszerek és egy profi partner szükséges.
„Tedd különlegessé a szövegedet!” – hangsúlyozta Zelei Bogáta, a BetterMore Consulting toborzási üzletágának vezetője.
A junior fejlesztők helyzete manapság igencsak bonyolultabbá vált. A vállalatok többsége inkább tapasztalt, azonnal munkába állítható szakembereket keres, így a pályakezdők számára egyre kevesebb lehetőség adódik a belépésre. A fizetések is jól tükrözik ezt a piaci egyensúlytalanságot: míg egy junior fejlesztő havi bruttó átlagkeresete 700-850 ezer forint körül mozog, addig egy szenior szakember bére elérheti vagy akár meg is haladhatja az 1,5 millió forintot. Régiós viszonylatban a magyar informatikai szakemberek bérezése a lengyel és cseh szinthez hasonlítható, azonban lemaradásban vannak az osztrák és német kollégák fizetéseihez képest. Ez a helyzet pedig jelentős hatással van a nemzetközi cégek magyarországi toborzási stratégiáira.
A legtöbb betöltetlen pozíció pedig a szoftverfejlesztés, az adatbiztonság és a rendszer üzemeltetés területén jelenik meg, miközben a mesterségesintelligencia- és felhőalapú megoldások iránti igény tovább nő.
A mesterséges intelligencia és az automatizálás napjainkban kulcsszereplővé váltak a munkaerőhiány leküzdésében. Az MI-alapú technológiák, például a toborzási előszűrés és az ügyfélszolgálati chatbotok, nem csupán a hatékonyságot növelik, hanem jelentős mértékben csökkentik az emberi munkaerőre nehezedő terheket is. Ezek az innovatív megoldások lehetővé teszik, hogy a vállalatok gyorsabban és eredményesebben találjanak megfelelő munkatársakat, miközben a rutinfeladatok automatizálása révén a dolgozók figyelme a kreatívabb és értékesebb tevékenységekre irányulhat.
"A mesterséges intelligencia és az automatizálás ma már nem extra, hanem alap - különösen ott, ahol kevés a szakember. A cégek főként adminisztratív feladatokat automatizálnak: számlázás, ügyfélszolgálat, toborzás-előszűrés - ahol az MI segít kiszűrni a releváns jelölteket. Fontos: ezek az eszközök nem váltják ki az embert, inkább támogatják. Egy jól bevezetett MI-megoldás, például egy toborzási automatizációs platform napi órákat spórolhat a HR-nek, gyorsítja a döntéshozatalt és növeli az objektivitást. Az ember így arra fókuszálhat, amiben igazán jó: kapcsolatot építeni, dönteni, bevonni"
„Kérlek, tedd különlegessé a mondandódat” – kérte Zelei Bogáta.
Erdélyi Emőke, a Cetin HR-vezetője, hasonlóan gondolkodik, amikor kifejti, hogy a mesterséges intelligencia és az automatizálás elsősorban a monoton, adminisztratív jellegű feladatok elvégzésében nyújthat jelentős támogatást. Ezzel nemcsak a munkavállalók terheit csökkentheti, hanem a meglévő erőforrások hatékonyabb kihasználását is elősegíti. Így a hangsúly nem annyira az új pozíciók betöltésén van, hanem inkább a már működő kapacitások optimalizálásán.
Ezek a megoldások valóban csak akkor bontakoznak ki teljes potenciáljukban, ha a vállalati kultúra és a vezetőség elkötelezett az adatvezérelt gondolkodás iránt, valamint a folyamatos fejlődés irányába. A technológia önmagában nem elegendő – elengedhetetlen, hogy a megfelelő szemlélet és stratégiai megközelítés is jelen legyen.
"Mi a digitalizációt nem túlélési, hanem fejlődési stratégiaként értelmezzük.
Az utóbbi években a vállalatok számára a digitális transzformáció nem csupán a működés folyamatosságát biztosította, hanem a versenyképesség fokozását is célozta. Ugyanakkor a HR területén a teljes automatizációt nem tartom meghatározónak. Bizonyos funkciókban, mint például a bérszámfejtés, a munkaügyi adminisztráció és a HR-kontrolling, már most is hatékonyan működnek a strukturált adatkezelő rendszerek. Néhány folyamatban mi is arra törekszünk, hogy minimalizáljuk a monoton feladatokat, automatizáljuk azok jelentős részét, és digitális megoldásokkal gazdagítsuk a munkafolyamatokat.
„Legyél egyedi a szavaiddal!” – javasolta Erdélyi Emőke.
A digitalizáció nem csupán a múlt vagy a jelen lenyomata, hanem egy folyamatosan fejlődő, mindent átfogó jelenség, amely alapjaiban alakítja át a jövőt. De miként alkalmazkodik ehhez a HR szektor? Milyen mértékben várható a HR-folyamatok automatizálása a magyar cégeknél a következő 3-5 évben?
Erdélyi Emőke véleménye szerint a jövőben is elengedhetetlen az emberi interakció, különösen a stratégiai és fejlesztési területeken. Ugyanakkor a rutinszerű, szabályok alapján végzett feladatok – mint például a riportálás, dokumentumkezelés vagy a belső kommunikációs sablonok előkészítése – jelentős mértékben automatizálhatóak a közeljövőben. Ezáltal a HR szektorban is nagyobb teret nyerhetnek a stratégiai és fejlesztési jellegű feladatok, lehetővé téve, hogy a szakemberek kreatívabb és innovatívabb tevékenységekre összpontosítsanak.
E párhuzamos folyamat során a jelenlegi szerepkörökben új készségek kerülnek előtérbe. A jövő HR-szakembereinek mindinkább szükségük lesz mesterséges intelligencia és adatértelmezési tudásra, hogy hatékonyan tudják értékelni és integrálni a mesterséges intelligencia által előállított ajánlásokat a döntéshozatali folyamatokba. E szakemberek felelősségteljesen tudják majd felhasználni ezeket az innovatív eszközöket, hozzájárulva ezzel a szervezetek fejlődéséhez.
Természetesen! Itt van egy egyedi változat: - folytatta a mondandóját, miközben a szemei csillogtak az izgalomtól.
Az integrációs folyamatok során érdemes a bottom-up és top-down megközelítéseket egyaránt alkalmazni. Lényeges, hogy a vezetők támogassák ezt a folyamatot, de a munkatársak bevonása is elengedhetetlen. A tudatos és fokozatos bevezetés, a pilotprojektek elindítása, valamint a képzések és a változásmenedzsment megfelelő biztosítása kulcsfontosságú. A Cetin Hungary ennek szellemében jár el: transzformációs programunk révén a munkavállalóink módszerei is megújultak. Kollégáink rendkívül nyitottak az új megoldásokra, és aktívan igénylik azokat, mi pedig biztosítjuk számukra a szükséges támogatást. Nem csupán a műszaki és mérnöki területen dolgozó munkatársaink, hanem gyakorlatilag minden osztály, így a HR is, egyre inkább kihasználja a mesterséges intelligencia előnyeit. Az MI nem önálló cél, hanem egy eszköz - a siker kulcsa a helyes alkalmazás és a bizalom kiépítése. - Erdélyi Emőke
Ugyanakkor nem dughatjuk homokba a fejünket. Habár a HR számos területén nélkülözhetetlen az emberi tényező, bizonyos munkaköröket az automatizáció már rövid távon is teljesen kiválthat. Ilyenek például a szabályalapú adminisztratív feladatok, a tömeges adatfeldolgozás vagy a beléptetési rendszerek kezelése. Konkrét példa erre a bérszámfejtés és az önéletrajzok előszűrése, amelyeket egyre gyakrabban automatizált szoftverek végeznek el, szinte teljesen emberi közreműködés nélkül.
Az emberi munkaerő csökkenése és a mesterséges intelligencia eszközök hatékonyságának fokozása között feszülő ellentét komoly kérdéseket vet fel.
Zelei Bogáta véleménye szerint a felelős vállalatok a mesterséges intelligenciát lehetőségként értelmezik. Itt nem arról van szó, hogy az embereket helyettesítsék, hanem arról, hogy lehetőséget biztosítsanak számukra, hogy értékesebb és stratégiai szintű feladatokra összpontosíthassanak, míg az automatizálás átveszi a monoton, ismétlődő munkafolyamatokat. Ehhez elengedhetetlen a tudatos átállás, a készségfejlesztés és a vezetői támogatás. Azok a cégek, akik csupán a költségek csökkentésére összpontosítanak, hosszú távon hátrányba kerülnek. A versenyképes szervezetek az MI-t kiegészítő eszközként alkalmazzák, amely nem csökkenti az emberi értéket, hanem új lehetőségeket nyit meg.
"A legnagyobb tévedés, ha azt gondoljuk, hogy az emberi értékek pótolhatóak. Bármennyire fejlett is a mesterséges intelligencia, az empátia, a bizalom és az értékítélet olyan aspektusok, amelyeket nem képes reprodukálni – pedig ezek elengedhetetlenek a vezetéshez, a HR-hez és minden olyan területhez, ami emberek közötti kapcsolatokat érint. Az automatizálás valóban hasznos eszköz lehet, de ha teljes mértékben rábízzuk magunkat, elveszíthetjük a kontrollt – és ezzel együtt a lényeget is. Nem az a lényeg, hogy automatizáljunk-e, hanem hogy hogyan és milyen elvek alapján tesszük ezt. A technológia igazi értéke abban rejlik, hogy nem kiszorítja az embert, hanem éppen ellenkezőleg, lehetőséget biztosít arra, hogy az emberi, kreatív feladatokra összpontosíthassunk."
Természetesen! Itt van egy egyedi változat: - folytatta a mondandóját, miközben a szemei csillogtak az izgalomtól.
Zelei Bogáta a Magyarországra érkező új trendekről osztotta meg gondolatait. Kiemelte, hogy a nemzetközi IT-HR innovációk egyre nagyobb szerepet kapnak a hazai piacon, különösen a nagyvállalatok körében. Az egyik legelterjedtebb újítás a mesterséges intelligencia alkalmazása a pre-screening folyamatban: az MI a kulcskompetenciák alapján végzi a CV-k szűrését, ezáltal a kiválasztás első körét gyorsabbá és objektívebbé teszi. Emellett terjed a belső talent marketplace koncepció is, amelynek keretében a cégek házon belül keresik az új feladatokra legmegfelelőbb munkatársakat. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a technológia valódi hatékonysága csak akkor valósulhat meg, ha mögötte egy támogató kultúra, a vezetői nyitottság és az adatvezérelt gondolkodás áll. Itt még jelentős fejlődési lehetőségeink vannak.
A magyar IT-munkaerőpiac előtt számos összetett kihívás áll, amelyek ugyanakkor nem leküzdhetetlenek. A vállalatoknak rugalmasan kell reagálniuk a folyamatosan változó környezetre, és olyan stratégiákat kell kidolgozniuk, amelyek figyelembe veszik a munkaerőpiac dinamikus jellegét, a technológiai fejlődés ütemét, valamint az emberi tényező kiemelt jelentőségét. Azok a cégek, amelyek sikeresen ötvözik az innovációt a humán értékekkel, hosszú távon képesek lehetnek versenyelőnyre szert tenni.
A siker titka abban rejlik, hogy proaktív toborzási megközelítéseket alkalmazunk, a legújabb technológiai újításokat integráljuk, és közben megőrizzük az emberi értékeket. Ezzel a hármas kombinációval biztosítható a szektor tartós fejlődése és versenyképessége a jövő kihívásaival szemben.
