Donald Trump 50%-os vámot vezetett be Brazíliára, míg Dél-Koreával egy átfogó kereskedelmi megállapodást alakított ki.
Az egyik indok a puccskísérlettel vádolt Jair Bolsonaro volt brazil elnök elleni büntetőeljárás. Az amerikai elnök továbbá a réz és rézáruk különvámjáról is aláírt egy rendeletet, megszüntetve a kis értékű küldemények vámmentességét.
Donald Trump augusztus 1-től 50 százalékos vámot vezetett be a Brazíliából származó árukra. Az amerikai elnök szerdán írta alá azt a rendeletet, amely e büntetőintézkedést hivatalossá tette, így megvalósítva a korábbi ígéreteit.
A közelmúltban a brazil kormány intézkedései és politikai lépései komoly aggodalmakat keltettek az Egyesült Államok nemzetbiztonsága, külpolitikája és gazdasága szempontjából. Trump rendeletében kifejezésre juttatta, hogy a brazil vezetés által hozott döntések nem csupán az amerikai gazdaságra gyakorolnak befolyást, hanem sértik az amerikai állampolgárok szólásszabadságát, valamint az emberi jogokat is. Ezen túlmenően, ezek az intézkedések aláássák az Egyesült Államok állampolgárainak és vállalkozásainak védelmét szolgáló érdekeit is.
Az Egyesült Államok elnöke a 50%-os vám bevezetését azzal indokolja, hogy megnevezi a brazil igazságszolgáltatás büntetőeljárását Jair Bolsonaro volt elnök ellen. Washington szerint ez a lépés "hozzájárul a jogállamiság tudatos leépítéséhez Brazíliában." Az elnöki rendelet bejelentésével egy időben Marco Rubio, az amerikai külügyminiszter, arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy az Egyesült Államok szankciókat fog bevezetni a brazil legfelsőbb bíróság egyik bírája ellen.
A volt brazil elnök, Jair Bolsonaro, nyomkövető készüléket kapott, miután a bíróság megállapította, hogy külföldi vezetőhöz fordult segítségért. Most bíróság elé kell állnia, ahol puccskísérlet vádjával kell szembenéznie.
A miniszteri közlemény alapján Alexander de Moraes emberi jogok súlyos megsértésével vádolták, ami miatt büntetőintézkedések alá esik. Az Egyesült Államok indoklása szerint a bíró hatalmát visszaélve használta, szándékosan és politikai motivációval - az általa hozott bírói döntéseken keresztül - hozzájárulva a "politikai kritikák elnyomásához". Ebben a folyamatban amerikai közösségi média platformok fiókjai is szerepet játszottak.
Ahogyan korábban említettük, Trump szerdán új vámintézkedéseket jelentett be: India vonatkozásában 25%-os behozatali vámot vezetett be, továbbá az indiai-orosz fegyver- és energiakereskedelem következményeként bizonyos "büntetőintézkedéseket" is bejelentett, amelyek augusztus 1-jén lépnek életbe.
Donald Trump 25%-os importvámot vezetett be Indiára.
Az Egyesült Államok és Dél-Korea között egy átfogó kereskedelmi megállapodás született, amely új lehetőségeket teremt a két ország gazdasági kapcsolatainak erősítésére. Ezen kívül Trump elnök aláírta azt a rendeletet, amely a rézárukra vonatkozó különvámot érinti, ezzel is befolyásolva a kereskedelmi viszonyokat.
Donald Trump szerdán saját közösségi platformján tette közzé az új megállapodást, amely nemcsak a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok jövőjére vonatkozik, hanem jelentős beruházási kötelezettségeket is magában foglal. Az elnök bejelentette, hogy Dél-Korea 350 milliárd dolláros befektetést vállal amerikai vállalkozásokba, amelyeket Trump személyesen fog kijelölni. Emellett a szöuli kormány 100 milliárd dollár értékű cseppfolyósított földgáz és egyéb energetikai termékek beszerzésére is készül az Egyesült Államoktól.
A megállapodás újabb kötelezettségeket is magában foglal a dél-koreai befektetésekre vonatkozóan, melyek pontos összegét két héten belül nyilvánosságra hozzák. Ezt a bejelentést a dél-koreai elnök személyes látogatása keretében teszi meg a Fehér Házban - tájékoztatott Trump.
A közelmúltban létrejött egy megállapodás, amely szerint Dél-Korea teljesen megnyitja kereskedelmét az Egyesült Államok előtt. Ez magában foglalja az amerikai termékek, például autók, kamionok és mezőgazdasági áruk fogadását is. Az elnök közleménye szerint a megállapodás értelmében Dél-Korea számára 15 százalékos vámot állapítottak meg, míg az Egyesült Államokat ez nem terheli.
Szerdán Trump aláírta azt a rendeletet, amely a réz és rézáruk különvámját érinti, ezzel megszüntetve a kis értékű küldemények vámmentességét. Az Egyesült Államokban augusztus 1-től a réz és réztermékek értékesítése után egységesen 50 százalékos vámot kell megfizetni.
Az indoklás szerint az Egyesült Államok külföldi rézforrásoktól való függősége komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelent, amelyet más országok kihasználhatnak. Ez a helyzet gyengíti az Egyesült Államok ipari ellenálló-képességét, sebezhetővé teszi az amerikai lakosságot az ellátási lánc akadozásaival szemben, és gazdasági instabilitást idézhet elő. Továbbá, ez egy stratégiai támadási pontot teremt, amely veszélyeztetheti az Egyesült Államok védelmi iparának alapjait.
Donald Trump egy érdekes szempontot emelt ki, amikor a 20. század során az Egyesült Államok dominálását hangsúlyozta a rézgyártás terén. Az évtizedek során azonban drámai változások történtek, és ma már egyetlen ország uralja a globális rézöntödei kapacitások jelentős részét. Bár az elnök nem nevezett meg konkrét országot, a piaci elemzések alapján egyértelmű, hogy Kína a legnagyobb szereplő, hiszen a világ finomítói kapacitásának több mint 50%-át irányítja.
Az amerikai elnök egy másik, szintén szerdán keltezett rendeletben megszüntette az Egyesült Államokba külföldről beszállított kisebb értékű árucikkek vámmentességét, az úgynevezett "de minimis" mentességet. A szabály, amely a 800 dolláros érték alatti küldemények vámmentességét biztosította, kiskapu volt az internetes kereskedők számára.
