Egy figyelemre méltó jelenség következtében Magyarországon a jövőben gyakoribbá válhatnak a zivatarok.

A csendes-óceáni El Niño - Déli Oszcilláció (ENSO) erőteljes meleg fázisai után a Föld északi féltekéjén drámai mértékben megnövekedhet a villámtevékenység, amely hatással lehet a zivatarok kialakulására és gyakoriságára még Magyarország területén is. Ezt a megállapítást a soproni HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet szakemberei tették. Kutatásuk eredményeiről az Atmospheres című tudományos folyóirat is beszámolt.

A kutatóintézet professzor emeritusa az InfoRádióban kifejtette, hogy legújabb kutatásaik során érdekes összefüggéseket fedeztek fel az ENSO-jelenség és a közepes, valamint a magasabb szélességi régiók villámaktivitása között. Szavai szerint a villámok működése hasonlít a kis teljesítményű rádióadókéra, mivel rendkívül széles frekvenciatartományban képesek jeleket sugározni. Az alacsony frekvenciájú, de jelentős hullámhosszúságú hullámok akár többször is "körbeutazhatják" a Földet, és előfordulhat, hogy csapdába esnek a Föld felszíne és a 100-180 kilométeres magasságban lévő ionizált, vezető réteg között.

Itt kialakulhat egy különleges hullámvezető gömbüreg, és ha létezik olyan hullám, amelynek mérete és hullámhossza hasonlítható a Föld kerületére, akkor egy rezonancia jelenség léphet életbe.

Magyarországon az 1980-as évek óta kísérleteznek villámok által keltett, alacsony frekvenciás természetes rádiózaj észlelésével. 1993 óta egy gömbantennával detektálják az elektromos térben kialakuló úgynevezett Schumann-rezonanciákat. Sátori Gabriella elmondta: jelenleg is végeznek méréseket a Nagycenkhez közeli Széchenyi István Geofizikai Obszervatóriumban. Többek közt a frekvenciák időbeli változásait figyelik.

A kutató hozzátette: az említett frekvenciák némileg változhatnak attól függően, hogy a zivatargócok milyen távolságban helyezkednek el az obszervatóriumtól. Ez a távolság eltérő lehet a különböző időskálákon. Kiemelte, hogy a villámok erősen hőmérsékletfüggők, akár néhány tized Celsius-foknyi hőmérséklet-változás is nagy számban megnövelheti a villámaktivitást.

Mint mondta, az ENSO-jelenség a csendes-óceáni térség egy ismert, hőmérséklettel kapcsolatos nagy átrendeződése, amit a szakértők az Egyenlítővel párhuzamos oszcillációnak neveznek. A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet munkatársai egy észak-déli irányú oszcillációt fedeztek fel a villámaktivitásban, ami időben kvázi összeesik az átmeneti időszakokkal, amikor az ENSO-jelenség meleg fázisa átfordul hidegbe.

Ez a jelenség Sátori Gabriella tájékoztatása szerint általában április-május környékén figyelhető meg, vagyis az északi félteke nyári időszakát megelőzően. Hozzátette: nyaranta eleve többször láthatunk, tapasztalhatunk villámlást, mint az év más időszakaiban, és kutatások során arra lettek figyelmesek, hogy

Bizonyos időszakokban a villámtevékenység jelentősen fokozódik Európa vagy Szibéria területén, így a közepes szélességeken is.

A jelenség várhatóan a jövőben is világszerte hatással lesz a villámtevékenységre. Sátori Gabriella megjegyezte: az ENSO hideg-meleg időszakokkal váltakozik, és a szakemberek rendelkezésre áll egy index, amivel ezt skálázni lehet, illetve segítségével meg lehet tudni, éppen melyik időszak van. A mostani egy neutrális, enyhén hideg fázisba hajló időszak, hiszen idehaza is a napokban kezdődött a meteorológiai tél.

Sátori Gabriella véleménye szerint rendkívül nehéz megjósolni, hogy mi vár ránk a következő évben, mivel az ENSO-jelenség "meglehetősen rapszodikus" természete miatt sok a bizonytalanság. A jövő alakulása szorosan összefonódik azzal, hogy a meleg és a hideg fázisok mennyi ideig tartanak. Gabriella kiemelte, hogy a Csendes-óceán Egyenlítő közeli része karácsony környékén jelentős felmelegedésnek indul. Az El Niño jelenségre először a XIX. század végén figyeltek fel a perui és ecuadori tengerészek, akik tapasztalták, hogy ennek következtében aszályos, száraz időszakok lépnek fel. Különösen markánsan érzékelhető ez a jelenség az Egyenlítőtől délre, a trópusi területeken.

Az ENSO meleg fázisában a trópusokon felhalmozódó hőmennyiség a következő időszakban széleskörűen eloszlik, ami kissé megemeli a közepes szélességeken, főként az északi féltekén a felszíni hőmérsékletet. „Mivel a villámtevékenység rendkívül érzékenyen reagál a felszíni hőmérséklet változásaira, ez a viszonylag csekély hőmérséklet-növekedés jelentős ugrást idézett elő a villámok számában az elemzett esetekben" – mondta Sátori Gabriella.

A szakértők következő lépése az, hogy alaposan elemezzék az elmúlt három évtized magyar villámtevékenységeit, abból a célból, hogy feltérképezzék a csendes-óceáni jelenség esetleges hatásait. Az így nyert eredmények birtokában talán hatékonyabb felkészülés válik lehetővé a jelentős gazdasági károkat okozó zivatarokra, például a szupercellákra.