Eladó egy különleges, védett gyárépület Angyalföld szívében. Kérdés, milyen jövő várhat erre a történelmi helyszínre, és milyen lehetőségeket rejt magában.
Közel hatszázmilliót kérnek az épületért, ami az első és második világháborúban is segítette a magyar katonákat, a békeidőszakban pedig malomipari termékeket, kombájnokat, illetve mezőgazdasági eszközöket is gyártott.
Meglepő ingatlanhirdetést sodort szerkesztőségünk felé az internet pénteken délután: postaládánkban az elmúlt években egyre masszívabb kormányközeli szálakkal rendelkező, az év elején adócsalás miatt negyedmilliárdos pénzbírsággal sújtott Jellinek Dániel kezében lévő Indotek Group egy tagjának oldalán a korábban a Csodák Palotájának is otthont adó Váci út menti épületegyüttes hirdetése tűnt fel.
A terület, amely 1665 négyzetmétert foglal magában, valamint az azon álló egyemeletes épület, a cég információi szerint 1,5 millió euróért, vagyis a jelenlegi árfolyamon körülbelül 583 millió forintért kerülne értékesítésre.
Az oldalon kiemelik: a jelenleg is üzleteknek és raktáraknak otthont adó ingatlan a befektetők számára igen vonzó lehet, hiszen a sokoldalúsága és a befektetési potenciálja magas.
Ez az ingatlan több mint egyszerű épület – ez egy teljes üzleti ökoszisztéma. A dinamikusan fejlődő környezet, a könnyű megközelíthetőség és a sokoldalú kialakítás mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a CSOPA Komplexum tartósan vonzó választás legyen a bérlők számára.
- írják, a szövegben arról azonban nem esik szó, hogy az épület utcavonal menti szakasza 2019 óta fővárosi védettséget élvez, hiszen az az 1881-ben alapított Grossmann-Rausenbach Gazdasági Gépgyár egykori otthonának utolsó maradványa, a magyar ipari örökség egyik kevésszer emlegetett, de mégis fontos darabja.
A Grossmann Gyula svájci gépgyáros és partnere által alapított üzem 1889-ben alakult részvénytársasággá, köszönhetően annak, hogy a Pannónia Gőzmalom tulajdonosai átvették az irányítást, és az új vállalatot Első Magyar Gazdasági Gépgyár (EMAG) néven kezdték működtetni. Az épület, amely ma is áll, ezt követően készült el, és a következő évtizedek során folyamatosan bővült a gyártási struktúrák száma.
A századfordulón az EMAG már nyolcszáz alkalmazottat foglalkoztatott, és a világháború alatt széleskörű termelésbe kezdett. Vasúti kocsik, lövegtalpak, különféle vasszerkezetek és pontonok gyártásával foglalkoztak, de 1916-ban új irányt vettek: beléptek a malomipar világába, ezzel bővítve termékpalettájukat.
Az 1929-es világgazdasági válságot követően a cég a legfőbb riválisával, valamint a MÁVAG-gal és a Ganz ipari vállalattal összefogva intenzívebb exporttevékenységbe kezdett. Azonban ez az erőfeszítés nem bizonyult elegendőnek a nyereség eléréséhez. 1939-ben a Vadásztöltény-, Gyutacs- és Fémárugyárba olvadt, ami lehetővé tette, hogy Albertfalván egy új EMAG-telep jöjjön létre. A második világháború alatt a gyár folyamatosan gyártotta a hadieszközöket, hozzájárulva a háborús erőfeszítésekhez.
A kommunista hatalomátvételt követően a régi arculatát visszanyerő vállalat életében az államosítások hozták el az utolsó jelentős átalakulást. 1950-ben itt látta meg a napvilágot az első magyar gyártású kombájn, amelyből mindössze egy évtized alatt tízezer példány gördült le a gyártósorról. Ezek az eszközök tizennégy országba, köztük Brazíliába és Kínába is eljutottak, azonban 1963 után már nem készült több, mivel a céget felszámolták, és a telephelyét a Csepel Híradástechnikai Gépgyár vette át.
A Váci út menti tömb arca az elmúlt hatvan évben igencsak átalakult, az egykori huszonkét tengelyes főhomlokzatból mára már csak tizenöt tengely maradt állva (egy irodaház, illetve egy benzinkút költözött mellé), az utcafronti épület mögött pedig nagy átalakítások, bontások és átépítések folytak.
