A tanügyi dolgozók elégedetlensége egyre fokozódik, és ezért tiltakozó akciókat terveznek.
A tanügyi szakszervezet június 18-án tiltakozó akciót hirdetett. A résztvevők a munkavégzés zavartalanságát szem előtt tartva, karszalagokkal és kitűzőkkel fejezik ki nemtetszésüket a tervezett deficitcsökkentő intézkedések ellen. Emellett arra is felhívják a figyelmet, hogy a politikai vezetők két évvel ezelőtt tett ígéreteiket nem tartották be.
Tiltakozó akciót hirdetett jövő szerdára a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI), a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség és az Alma Mater Szakszervezeti Szövetség.
Pénteki közleményükben az érdekvédelmi szövetségek tagjai, akik közoktatásban, felsőoktatásban, egyetemi könyvtárakban és kutatóintézetekben tevékenykednek, karszalagok vagy kitűzők viselésével fejezik ki ellenállásukat a kiadások csökkentésére irányuló, kiszivárgott tervekkel szemben. A tervezett intézkedések "súlyosan érintenék" a tanügyben dolgozókat, ami végső soron az oktatás színvonalát is veszélyeztetné - emelték ki a nyilatkozatban.
A kötelező óraszám emelése komoly negatív következményekkel járhat az oktatás színvonalára nézve. Ez nemcsak a pedagógusok kiégéséhez vezetne, hanem a fiatalokat is elriasztaná attól, hogy a tanári hivatást válasszák.
Sokan ellenezzák a vakációs és élelmiszer-utalványok odaítélésénél alkalmazott fizetési küszöbérték csökkentését, mivel úgy vélik, hogy ezáltal számos tanügyi dolgozó elveszíthetne fontos juttatásokat. Ez pedig a vásárlóerejük drámai csökkenéséhez vezethet, ami komoly hatással bírna a mindennapi életükre.
A pedagógusokat aggasztják a hagyományos tanári állásokra vonatkozó tervezett módosítások, valamint azok a kijelentések is, amelyek szerint napi 8 órát kötelezően az iskolai környezetben kellene eltölteniük - olvasható a közleményben.
A szakszervezeti szövetségek képviselői emlékeztettek arra, hogy két évvel ezelőtt, éppen ezekben a napokban zárult le a tanügyi dolgozók általános sztrájkja. „Ez alkalomból szeretnénk felhívni a politikai döntéshozók figyelmét arra, hogy még mindig számos be nem tartott ígéret terheli a közszolgáltatásokat. A munka értékéhez képest alacsony bérszint továbbra is távol tartja a fiatalokat az oktatási rendszerből. Reméljük, hogy eleget tesznek a korábbi ígéreteknek, amelyek mind a 2023-as, mind a tavalyi és idei választási kampányok során elhangzottak” - hangsúlyozták az Agerpres beszámolója szerint.
