Az NKA egyre fokozottabb figyelmet fordít a támogatásokra, ami aggasztó következményekkel járhat, hiszen újabb jelentős kulturális intézmények tűnhetnek el a térképről.

Nem elegendő csupán az érdem és a közönség szeretete ahhoz, hogy lehetőségük nyíljon a megélhetéshez szükséges támogatások elnyerésére.

A Nestroy-díj, amely az osztrák színházi élet egyik legkiemelkedőbb elismerése, eddig sosem jutalmazott meg külföldi, tehát nem német nyelvű produkciót. Azonban Mundruczó Kornél Parallax című darabja tavaly novemberben áttörte ezt a hagyományt, és elnyerte a rangos díjat. Sajnos a rendező által vezetett Proton Színház társulata nem tudja bemutatni az előadást Magyarországon, mivel a weboldalukon közölt információk szerint a szükséges támogatások hiánya miatt ez lehetetlenné vált. Továbbá, Büki Dóra ügyvezető igazgató június 9-én közzétett Facebook-bejegyzése alapján a színház fennmaradása is veszélybe került, mivel a Budapest fővárosi színház- és táncművészeti pályázatokon 2024 után már második éve nem kaptak támogatást.

A Proton Színház mellett más kulturális intézmények is a megszűnés határán állnak: a Bánkitó fesztivál szervezői is utolsó rendezvényükre készülnek a forráshiány miatt. Közben Bús Balázs, a volt fideszes óbudai polgármester és a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnöke, arról beszél, hogy a támogatási rendszer kollégiumi struktúrájának átalakítása azok érdekeit szolgálja majd, akiknek programjai "más források hiányában nem valósulhatnának meg". Az NKA támogatási rendszere már korábban is sok kritikát kapott, hiszen a Proton Színház évek óta nem pályázik, mivel a beadott pályázataik túlnyomó része elutasításra került. Így a befizetett nevezési díj és az esetlegesen elnyert támogatás aránytalansága miatt a pályázás nem volt érdemes számukra. A mostani átalakítás célja, ahogyan az NKA weboldalán is olvasható, a források "koncentráltabb" elosztása. Ennek részeként a korábbi 18 helyett 7 állandó kollégium hoz létre egységes pályázati nevezési díjat, amely az igényelt összeg 1%-a, de minimum 10 ezer forint, plusz 27%-os áfa. Ez sok esetben a korábbi nevezési díj megduplázódását jelenti; például az "Alkotói támogatás: Új fotóművészeti alkotások létrehozása" pályázatnál a nevezési díj 127%-kal nőtt az előző évhez képest, míg a maximálisan elnyerhető támogatás körülbelül 36%-kal csökkent. Az NKA pályázati munkatársa megkeresésünkre elmondta, hogy "alapvetően kevesebb pénzből gazdálkodnak a kollégiumok az átalakítással, de még várják a jogdíjból származó forrásokat."

Rangos osztrák színházi díjat kapott Mundruczó Kornél darabja

Az NKA ugyanis támogatásainak egy harmadát szerzői jogdíjakból fedezi, míg egy másik részét 2010 óta az ötöslottó szerencsejáték játékadójának 90 százalékából. Az NKA átalakítására az intézmény honlapján található információk szerint az átláthatóság mellett azért is volt szükség, hogy a különböző ágak közötti együttműködést is segítsék. Ezzel nemcsak a kollégiumi tagok fele cserélődött le, vagy lett 116 kurátorból mindössze 72, hanem 2024-ben új bizottsági tagokkal is bővült az intézmény, a többi között Vidnyánszky Attilával, a Nemzeti Színház vezérigazgatójával, Demeter Szilárddal, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) elnökével, Baán Lászlóval, a Szépművészeti Múzeum főigazgatójával és Both Miklóssal, a Hagyományok Háza főigazgatójával is. A bizottság vezető és döntéshozói szerepet lát el, többek között a támogatási irányokkal kapcsolatban. Ezen kívül dönt az állandó 7 kollégiumot támogató összegek felosztási arányáról, amelyről a kulturális miniszter és Magyar Művészeti Akadémia elnökével közösen egyeznek meg a kollégiumok javaslatai alapján.

Bús Balázs nemrégiben egy interjú keretében osztotta meg gondolatait az Index olvasóival, ahol arról beszélt, hogy a jövőbeni terveik között szerepel egy 9 milliárd forintos keret szétosztása. A hangsúly most inkább a kisebb fesztiválokra, könyvekre és művészeti alkotásokra helyeződik, nem pedig a nagyszabású rendezvényekre. Az alelnök kiemelte, hogy ő maga kezdeményezte, hogy a fesztiválok támogatásának előterjesztése már az év elején megtörténjen, így a résztvevő szervezetek már korán számíthatnak a támogatásra. A 2024 végére tervezett keretösszeg 700 millió forintot jelentett, amelyre kizárólag meghívott pályázók jelentkezhettek, és csak azok, akik a korábbi években már 4 millió forintnál nagyobb támogatást kaptak. Ez a megközelítés sajnos a kisebb fesztiválok számára zárta le a lehetőségeket, ezért Bús most egy 200 millió forintos támogatás bevezetését sürgeti, hogy e programok is részesülhessenek a támogatásból.

Bús Balázs ismételten lehetőséget kapott arra, hogy az NKA alelnöki posztját betöltse.

Az interjú a májusi hónapban zajlott, és június 18-án a Bánkitó fesztivál hivatalosan is bejelentette a közösségi médiában, hogy megszünteti működését, ezzel véget vetve az ország egyik legkedveltebb kulturális eseményének. Schönberg Ádám, a főszervező, egy Telexnek adott interjúban kifejtette, hogy a fesztivál fenntartása immár lehetetlenné vált, részben azért, mert idén nem részesültek támogatásban az NKA-tól. Ez a helyzet az utóbbi években folyamatosan, ha kisebb mértékben is, de fokozatosan csökkent, ami hozzájárult a döntéshez.

Schönberg Ádám szerint a kieső támogatások egyértelműen összefüggenek a jelenlegi gazdasági és politikai környezettel, a Bánkitó ugyanis megalapítása óta kritikusan szólalt meg,

több ízben kiállt például az LMBTQ+ csoportok, a nők jogai, szabadságjogok és a pedagógusok mellett is.

A történethez hozzátartozik, hogy a Bánkitó civil szervezetként működtette az eseményt, így bejegyzésük szerint olyan kompromisszumra lenne szükség, amely szembe megy alapértékeikkel. "A civil és művészeti programok leépítése vagy a produkciók kiválasztásában kötött politikai, gazdasági kompromisszumok nem a mi világunk" - írják, majd gondolataikat így zárták: "Nem hagyhatjuk, hogy a magyar független kulturális élet elsorvasztása a regnáló kormány sikerprojektje legyen."

A Proton Színházban feszültséggel teli patthelyzet alakult ki, amely színpadi drámává vált. A szereplők közötti konfliktusok és ellentétek egyre inkább fokozódtak, miközben a nézők izgatottan figyelték a történéseket. Az érzelmek hullámzása és a váratlan fordulatok hozzájárultak ahhoz, hogy a helyzet szinte elviselhetetlenné váljon, miközben a karakterek saját határaikat próbálták feszegetni. Mindenki várta a megoldást, de a kibogozhatatlannak tűnő szálak csak tovább bonyolódtak. A színház varázsa és a dráma ereje ezúttal a patthelyzetben rejlett, amely mind a színészek, mind a nézők számára felejthetetlen élményt nyújtott.

Beszélgetésünk során Büki Dórával, a Proton Színház ügyvezető igazgatójával, az egyre csökkenő pályázati lehetőségekről, a szakma nyomásairól és a színház kritikus helyzetéről esett szó, amely jelenleg a csőd szélén egyensúlyozik.

Vitathatatlan a Proton Színház érdeme, amelyet a friss Nestroy-díj is jól mutat. Hogyan lehetséges mégis, hogy a csőd szélén áll az intézmény?

Amikor nap mint nap harcolunk azért, hogy a víz felett maradjunk, nehéz nem érezni, hogy amit teszünk, az vitathatatlanul fontos. Mint független színház, legfőképpen a működési támogatásra pályázunk, amelynek keretösszege az utóbbi években folyamatosan csökkent. 2024-re és 2025-re is nulla forint támogatást kaptunk. Ez egyre inkább azt az érzést erősíti bennünk, amit nemrégiben Mundruczó Kornéllal folytatott interjúnk során Para-Kovács Imre is megfogalmazott: ezzel gyakorlatilag azt üzenik, hogy már nincs szükség ránk.

Hogyan hat a szakmára az a tény, hogy bár létezik támogatás, az eddigi tendencia szerint évről évre csökken?

A működési pályázat elbírálása egy független kuratórium hatáskörébe tartozik, amelynek tagjai nem az állam által kijelöltek. A mi esetünkben tehát független színházi szakemberek döntöttek arról, hogy a támogatásunk nulla forintra csökkent. Idén tizenhárom független társulat került ilyen helyzetbe, ami a keretösszeg csökkenésével magyarázható, de a döntés következménye, hogy megosztja a független színházi szcénát, amely ezután már nem tud egységesen fellépni vagy összefogni. Ráadásul a pályázatok elutasításának listája már nem nyilvános, így nem látható, kik azok, akik még mindig próbálnak talpon maradni, és segítséget kérnek. Az elbírálás során különféle szempontok merülhettek fel, például a költségvetés nagysága, vagy a nagy díszletek és összetett technikai megoldások használata. Ennek ellenére, éppen a sajátos látványvilágunk révén sikerült képviselnünk a magyar kultúrát a világ legnevesebb színházaiban és fesztiváljain. A kurátorok célja, hogy a menthetőt mentsék, azonban ha a kisebb társulatokat nagyobb mértékben támogatják, a nagyobbak elvesztésével kockáztatják a színházi sokszínűséget.

Milyen alternatív irányok nyílhatnak meg a színház számára a fennmaradás érdekében?

Őszintén megvallva, a jövőm már nem tűnik túl rózsásnak. Független színházként mindig is küzdöttünk a bizonytalansággal és a kiszámíthatatlansággal, de 2023 óta a megszűnés szélén egyensúlyozunk. Úgy érzem, mindent megtettem, amit csak lehetett. Az alapvető havi költségeink, mint a raktárbérlés, a könyvelés és a telefonszámla, egyre inkább megoldhatatlannak tűnnek. Jelenleg csak június végéig tudok tervezni, de a nyár hátralévő részét hogyan fogjuk átvészelni, az rejtély számomra. Az biztos, hogy támogatás nélkül nem fog menni. Különösen furcsa ez a helyzet, hiszen már most két izgalmas meghívásunk is van: szeptemberben Pilzenbe, októberben pedig Stockholmba.

A 2020-as évben kötött megállapodás a színházak fenntartásáról lejárt, és most Budapest, valamint Pécs városa is a minisztérium válaszára várakozik.