"Ne próbálkozzon velem a börtön rémével!" - e szavakkal indította a hetet a parlament, ahol heves viták robbantak ki.

Hétfőn ismét összeült az Országgyűlés, ahol a képviselők számos fontos kérdést fognak megvitatni a hét folyamán. A napirend előtti felszólalások során kiemelt szerepet kaptak a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak ügyei, valamint Ukrajna uniós tagságának lehetősége.

Az Országgyűlés hétfői ülésén nem csupán az ellenzéki képviselők kitiltásáról és a rájuk kiszabott több mint 80 millió forintos büntetésről határoztak, hanem a politikai feszültségek már napirend előtt is érezhetőek voltak, amikor a képviselők összecsaptak egymással.

Szabó Tímea napirend előtti felszólalásában kijelentette: "Orbán Viktor és önök a Fideszben annyira rettegnek a jövő évi parlamenti választási bukástól, hogy a törvénytelenség és embertelenség olyan szintjére süllyedtek le, amit a 21. században európai párt nem látott, de a 20. században is inkább csak a '30-as években".

A Párbeszéd-Zöldek politikusa felsorolta: Orbán Viktor "a fél országot dehumanizálta" a poloskázással, Takács Péter államtitkár a Magyar Orvosi Kamarát ellenzéki kampánnyal vádolta, Bayer Zsolt listázta volna a Fidesztől független bírákat, Navracsics Tibor pedig a közalkalmazottak tiltakozását nevezte politikai akciónak.

Úgy tűnik, hogy mindenki, aki bírálja az önök kormányzati tevékenységét, azonnal hazaárulónak és külföldi ügynöknek van titulálva.

Teljesen megértjük, hogy mostanában feszültebb a hangulata. Az amerikai nagykövetségről érkező meghívók száma valóban csökkent, és a korábbi eligazítások, megbeszélések is ritkábbak lettek. Az is nyilvánvaló, hogy a jövő évi választások szempontjából az ön számára a helyzet meglehetősen kilátástalan, hiszen a Párbeszéd támogatottsága drasztikusan csökkent, és az óbaloldal is elvesztette korábbi bázisát. Ezek a tényezők érthetően frusztrációt okoznak, ami magyarázatot ad a mostani idegességére.

"Azt kiabálta, hogy egyéni országgyűlési képviselő. Igen, valóban van egy polgármester, aki már hónapok óta börtönben várja a sorsát. Az ön kampányfőnöke is hasonló sorsra jutott. Ez az önök Óbudája, ahol a DK-Szabó Tímea koalíció sajnos mélyrepülésbe kezdett. Az egyéni képviselői teljesítményére én nem lennék túl büszke" - tette hozzá az államtitkár Kiss László óbudai polgármesterre utalva.

A KDNP politikai képviselője kifejezte meglepetését, amikor azt tapasztalta, hogy egyesek a gyülekezési jogért demonstrálnak, miközben figyelmen kívül hagyják a vonatkozó jogszabályokat. Hangsúlyozta, hogy "csupán néhány száz ember" akadályozza a közlekedést több százezer másik számára.

Nacsa Lőrinc, a Tisza EP-képviselője, hangsúlyozta, hogy Kollár Kinga nyíltan elismerte: szándékosan szeretne kárt okozni Magyarországnak. Ebből következően sokan úgy vélik, hogy "nincs helye a közéletben annak, aki nyíltan a magyar emberek ellen kíván fellépni".

Toroczkai László azzal kezdte, hogy "kedves kormánypártok, az önök vezetői kiadták a jelszót, be kell fejezni a luxizást". "Ezt a luxusfelszámolást rögtön kezdhetik is olyanokkal, akikről eddig még nem sok szó esett" - üzente a Mi Hazánk elnöke.

Mikor kerül végre rács mögé Matolcsy György és a bűntársai, akik olyan hatalmas összegeket, több száz milliárd forintot tettek eltűnni a nemzeti bankból?

- kérdezte Toroczkai László, aki a "végrehajtómaffia-rendszerről" is beszélt, kijelentve, hogy Schadl György, a végrehajtói kar volt elnöke "luxuskörülmények között él".

Répássy Róbert válaszában hangsúlyozta, hogy a bírósági végrehajtás a bírósági eljárás szerves része. Kiemelte: "Amikor a végrehajtók intézkednek valakivel szemben, azt a bíróság rendelte el, nem a képviselők döntöttek róla." Az államtitkár emellett felhívta a figyelmet arra, hogy a végrehajtással szemben számos jogorvoslati lehetőség áll rendelkezésre.

Répássy Róbert hangsúlyozta, a kormány folyamatosan olyan javaslatokat vitt a parlament elé, amely az adósokat védte. Az eddigi utolsó döntésük az volt, hogy felemelték a végrehajtás alól mentes jövedelem összeghatárát.

A kormánypárti politikus, Toroczkai László által említett bírósági ügy kapcsán kifejtette, hogy az ügy jelenleg is aktív folyamatban van, ezért a törvényhozás nem jogosult beavatkozni.

Ami a közvéleményt felháborította, az kétségtelenül jogos okot adott az indulatokra, de végső soron a bíróság feladata eldönteni, hogy ki mennyi ideig marad letartóztatásban.

- nyilatkozta Répássy Róbert.

Bencze János arról beszélt napirend előtt, hogy a megjelent egy sajtóhír, amely szerint egy olyan javaslat van az Európai Bizottság előtt, amely alapján a tíz évnél idősebb gépjárműveket évente kellene műszaki vizsgáztatni. A jobbikos politikus arról érdeklődött, hogy támogatja-e a kormány ezt az elképzelést.

Ágh Péter válaszában hangsúlyozta, hogy a tervezet még a bizottság számára sem tekinthető véglegesnek, hiszen az első egyeztetések már megkezdődtek. Az eddigi tapasztalatok fényében valószínű, hogy a kezdeti elképzelésekhez képest enyhébb szabályozás fog körvonalazódni. Az államtitkár kiemelte, hogy Magyarország aktívan részt vehet a végső szabályok kialakításában, és a kormány elkötelezett amellett, hogy megvédje az ország érdekeit.

Tóth Bertalan a napirend előtti felszólalásában kifejtette, hogy...

Képzelj el egy silány színielőadást, ahol a szereplők tehetségtelenek, és a történet inkább komédia, mint dráma. Pont ilyen a Fidesz legújabb produkciója, amely az utóbbi hetekben a Magyar Nemzeti Bank alapítványainál eltűnt százmilliárdokat próbálja megmagyarázni.

Az MSZP politikai képviselője kifejezte véleményét, miszerint a kormánypárti tagok "olyan módon beszélnek az alapítványokkal kapcsolatos szabálytalanságokról, mintha nem ők maguk segítettek volna létrehozni ezt a helyzetet. Most pedig egy gyalázatos színjátékot játszanak, miközben az elkövetők és bűntársaik a saját bűncselekményeiken döbbennek meg." Tóth Bertalan ezt a helyzetet "a világ legnagyobb és legcinikusabb bankrablásának" minősíti.

Fónagy János válaszában világosan kifejtette:

A jegybank autonóm működése kiemelkedő jelentőséggel bír, hiszen függetlensége nem csupán hazai, hanem nemzetközi normák alapján is garantált. Az elmúlt 35 év során a kormány számára nem volt semmilyen felelősség az intézmény működésével kapcsolatban. A jegybanki rendszer alapvető pillére éppen az a tény, hogy mentes a politikai befolyásolástól, így biztosítva a stabilitást és a pénzügyi rendszer integritását.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a jegybank ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi, amely korábbi tapasztalatai alapján már foglalkozott alapítványok átvilágításával is. Például 2018-ban minden rendben volt, és nem merült fel semmilyen probléma.

Varju László szintén az MNB-alapítványok ügyét vette górcső alá felszólalásában, és határozottan megjegyezte: "Annyi kárt okoztak ennek az országnak, amit már nem lehet csupán mellébeszéléssel eltüntetni. Azt gondoltam, hogy a bankrablók éj leple alatt, különféle eszközökkel felfegyverkezve támadják meg a pénzintézeteket. Magyarországon azonban a helyzet más volt: itt a legnagyobb bankrablás nem néhány órában, hanem egy évtizeden át zajlott, mindezt a tisztelt közönség figyelme mellett."

Csoportosan és módszeresen vonultak el a forintszázmilliárdok az MNB vagyonából. Az önök által végrehajtott gombnyomásos döntés tette lehetővé a bank kifosztását, amikor a jegybanktörvényt úgy alakították, hogy a veszteségeket a költségvetés állja, míg a nyereséget szabadon kezelhetik.

A Demokratikus Koalíció politikusa éles kritikával illette a kormánypárti képviselőket, kijelentve, hogy szükség van egy parlamenti vizsgálóbizottság létrehozására az ügy körüli részletek alapos feltárása érdekében.

Fónagy János válaszában kifejezte örömét, mondván: "Örömmel értesülök arról, hogy a magyar baloldalnak, bár tartalmilag talán nem, de hangerejét tekintve van egy megfelelő képviselője."

Azt tartják, hogy a parlamenti képviselők egyik leglényegesebb tulajdonsága a monotóniatűrés. Amikor az ellenzék folyamatosan megismétli mondandóját, nekünk is kitartóan ugyanazt a választ kell adni, függetlenül a környezeti változásoktól.

- emelte ki az államtitkár, aki ezt követően lényegében újra megfogalmazta korábbi válaszát a jegybank függetlenségével kapcsolatban. Fónagy János ezután kérdőre vonta Varju Lászlót, mondván: "ne próbálja meg engem börtönnel fenyegetni".

Simicskó István az Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatosan fejtette ki véleményét, hangsúlyozva, hogy a kormány által kezdeményezett véleménynyilvánító szavazás példaértékű lehet, mivel hasonló megközelítés máshol az Európai Unióban nem jellemző. A KDNP politikai képviselője kiemelte, hogy a felelős döntéshozatal elengedhetetlen, és bár megérti az ukrán nép helyzetét, fontos, hogy minden országnak teljesítenie kell a csatlakozáshoz szükséges előírásokat.

Az Európai Unió jelenlegi helyzete nem teszi lehetővé, hogy egy ekkora méretű és háborúval terhelt országot a vállára vegyen, hiszen számos kihívás és teher nehezedik rá.

Simicskó István hangsúlyozta, hogy Ukrajna csatlakozása következtében a Magyarország számára rendelkezésre álló uniós támogatások Ukrajnába irányulhatnak.

A kormánypárti képviselő egy uniós hiteltervről is beszélt, jelezve, hogy Ukrajna uniós tagsága "minden magyar háztartásnak több százezer forintjába kerülne". Simicskó István a mezőgazdasági és a munkaerőpiaci kockázatokra is emlékeztetett, sőt, szerinte még a 13. havi nyugdíj is veszélybe kerülhetne, ha ide költöznének ukránok, és egy régi szabályozás miatt igényelnék a nyugdíjat.

Zsigmond Barna Pál válaszában szintén kifejezte aggodalmait az ukrán uniós tagság kapcsán. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a kárpátaljai magyarság helyzete továbbra sem javult, holott Ukrajna kötelezettséget vállalt arra, hogy elősegíti a magyar közösség jólétét.

Halász János, a napirend előtti felszólalások utolsó szónoka, hangsúlyozta, hogy Ukrajna uniós csatlakozása "életbevágóan fontos kérdés", amely alapvetően befolyásolja a magyarok jövőjét. A kormánypárti képviselő véleménye szerint Ukrajna EU-tagságának sürgetése súlyos következményekkel járna Magyarország számára, és figyelmeztetett arra, hogy ezzel együtt a háborús helyzet is az Európai Unió részévé válna. Halász a biztonsági kockázatokra is felhívta a figyelmet, megjegyezve, hogy "a Tisza Párt vezette ellenzék nyíltan Ukrajna-párti", akik számára "Manfred Weber utasításai a mérvadóak, és nem a magyar érdekek". Ezzel szemben a Fidesz számára Magyarország érdekei állnak az első helyen.

Hidvéghi Balázs szerint ez az ügy

A magyar politikai tájképen egyértelműen kirajzolódik a törésvonal, amely a különböző érdekek mentén húzódik. A helyzet megértéséhez fontos figyelembe venni, hogy a politikai szereplők milyen alapelvekből és célokból kiindulva alakítják álláspontjaikat. A nemzeti gondolatot képviselő politikai erők, mint a Fidesz-KDNP, a hazai érdekek védelmét és a nemzeti szuverenitás megőrzését helyezik a középpontba. Számukra a kérdések megválaszolásakor a nemzeti szempontok dominálnak, és próbálják megmutatni, hogy a döntések a magyar emberek javát szolgálják. Ezzel szemben az ellenzéki pártok gyakran olyan külső elvárásoknak próbálnak megfelelni, amelyek nem mindig tükrözik a hazai közvélemény igényeit. Az ő politikai stratégiájuk gyakran a nemzetközi normákra és elvárásokra építkezik, ami néha eltávolítja őket a magyar társadalom valós problémáitól. Így a politikai diskurzusban nem csupán a nézeteltérések, hanem a motivációk is éles határvonalat képeznek.

Az államtitkár úgy látja, a Tisza Párt megjelenése csak a legújabb leágazása egy hosszú hagyománynak, a párt a brüsszeli elvárásokat kívánja Magyarországon megvalósítani.