Ezzel a munkalehetőséggel itthon is jelentős jövedelemre tehetsz szert: havi 950 ezer forintot is kereshetsz, és még diplomára sem lesz szükséged! - Pénzcentrum

2025-ben a hazai munkaerőpiacon továbbra is a gyártás, a logisztika és a műszaki szakmák lesznek a legnagyobb kihívásokkal teli területek. Miközben a cégek nehezen találnak villanyszerelőket, hegesztőket vagy gépésztechnikákat, addig az adminisztratív állások iránti kereslet nem csökken, sőt, itt továbbra is túljelentkezés tapasztalható. A hiányszakmák területén éles bérverseny bontakozik ki: egy tapasztalt villanyszerelő akár bruttó 950 ezer forintot is kereshet, míg a pályakezdő szakmunkások is a félmilliós bérszint fölött kezdhetik karrierjüket. Bár a cégek béremeléseket terveznek, sok esetben ezek nem felelnek meg a munkavállalói elvárásoknak, ami tovább növelheti a feszültséget a munkaerőpiacon. Eközben a vállalatok egyre inkább az oktatás, a tréningprogramok és a rugalmas foglalkoztatási formák irányába fordulnak, mint lehetséges megoldások a problémákra.

Az elmúlt években a munkaerőpiac folyamatos változáson ment keresztül, és a cégek számára egyre nagyobb kihívást jelent a megfelelő jelöltek megtalálása. A hiányszakmák kérdése különösen égető, hiszen bizonyos területeken a pozíciók betöltése komoly nehézségekbe ütközik. Hogy átfogó képet kapjunk, megkérdeztünk HR szakértőket és munkaerő-közvetítőket, köztük Dénes Rajmund Rolandot, a Humán Centrum Munkaerő-kölcsönző és Közvetítő Kft. ügyvezetőjét, valamint áttekintettük a Randstad legfrissebb, 2025-ös HR Trends kutatásának eredményeit.

A Humán Centrum tapasztalatai szerint jelenleg a gyártási és termelési szektor a munkaerőpiac egyik legkritikusabb területe. "A fizikai és szakmunkás pozíciók betöltése évek óta nehézséget jelent, miközben a klasszikusnak számító kékgalléros szakmák - például villanyszerelő, gépkezelő, karbantartó vagy gépésztechnikus - esetében is komoly szakemberhiány látható" - magyarázta Dénes Rajmund Roland. Hozzátette, hogy a fehérgalléros területeken is egyre nagyobb a probléma: a mérnöki, informatikai és adatelemző pozíciókra szinte folyamatos a kereslet, a kínálat azonban szűkös. A szakember szerint a nehezen betölthető állások mögött összetett okok húzódnak.

A demográfiai változások egyik legmeghatározóbb aspektusa, hogy folyamatosan csökken a munkaképes korú lakosság száma, miközben a társadalom egyre inkább elöregszik. Ezen kívül a magyar munkavállalók tudatossága is növekszik, ami azt jelenti, hogy egyre inkább mérlegelik a munkahelyi körülményeket. Sokak számára már nem vonzóak a kedvezőtlen feltételek, mint például a nehéz fizikai igénybevétellel járó munkák vagy a több műszakra osztott munkarend.

- fejtette ki. A fiatalabb generációk inkább szellemi vagy technológiai pályák iránt érdeklődnek, a külföldi munkavállalás pedig tovább szűkíti a hazai kínálatot. A következő 1-2 évre előretekintve Dénes Rajmund Roland úgy látja, hogy a legnagyobb hiány továbbra is a termeléshez, gyártáshoz és logisztikához köthető kékgalléros munkakörökben lesz.

A villanyszerelők, karbantartók, hegesztők, gépkezelők és targoncavezetők iránti igény manapság rendkívül magas, és a közeljövőben sem valószínű, hogy ez a tendencia változni fog.

– tette hozzá. Bár az automatizáció folyamatosan fejlődik, sok esetben inkább kiegészíti az emberi munkát, semmint helyettesítené azt. A munkaerőhiány következményeként a bérekben is egyértelműen megmutatkozik a kereslet növekedése. Az ügyvezető nyilatkozata szerint például egy pályakezdő karbantartó bruttó 590-740 ezer forintos fizetésre számíthat, ami jelentősen túllépi a fizikai munkakörök országos átlagát. A hegesztők akár bruttó 739 ezer forintot is kereshetnek az első hónapokban, míg a gépésztechnikusi pozíciók kezdőbérei 537-665 ezer forint között mozognak.

A tapasztalt szakemberek számára a jövedelmek még kedvezőbb képet mutatnak: egy villanyszerelő akár havi bruttó 950 ezer forintot is zsebre tehet.

A keresett szakmákban jól érzékelhető a munkaerőhiány miatti bérverseny. A 2025-ös adatok alapján például a karbantartók már pályakezdőként is bruttó 590-740 ezer forint közötti fizetésre számíthatnak, ami jelentősen meghaladja a fizikai munkakörök országos átlagát. Víz-, gáz-, fűtésszerelőként a kezdő bérek bruttó 467-691 ezer forint között alakulnak, míg egy targoncavezető esetében ez jellemzően bruttó 450-575 ezer forint közötti sávban mozog.

A hegesztők akár bruttó 493-739 ezer forintos kezdőbérre is számíthatnak, és gépésztechnikusi pozícióban is már az induló fizetések bruttó 537-665 ezer forint között mozognak. Esztergályosként bruttó 491-662 ezer forint, villanyszerelőként pedig bruttó 392-624 ezer forint közötti kezdő fizetés a jellemző. Az elektromos összeszerelők bére bruttó 405-515 ezer forint között alakul, míg szakácsként akár bruttó 483-701 ezer forint is elérhető már a pályakezdők számára. Vegyésztechnikusi pozícióban pedig bruttó 460-577 ezer forint közötti induló bérek jellemzőek. Ezek az adatok jól mutatják, hogy a bérverseny egyre élesebb a hiányszakmákban. A következő képen a legkeresettebb 2025 I. negyedéves kékgalléros szakmák listáját láthatjuk.

Ugyanakkor nem mindenhol nehéz a toborzás.

Általában az adminisztratív és irodai pozíciók, mint például a recepciós, irodai asszisztens vagy ügyfélszolgálati munkák terén, továbbra is jelentős túljelentkezést tapasztalhatunk, különösen a nagyobb városokban.

- hangsúlyozta a szakértő. Azok a vállalatok, amelyek rugalmas munkavégzési lehetőségeket, részmunkaidős pozíciókat vagy otthoni munkát kínálnak, kiemelkedő előnyben részesülnek, mivel ezek a megoldások számos ember számára vonzó alternatívát jelentenek.

A Randstad legfrissebb kutatása megerősíti a szakértők által megfogalmazott gondolatokat. A 2025-ös évre vonatkozóan a hazai cégek fele árbevétel-növekedésre számít, és a legkeresettebb munkavállalók között továbbra is a gyáripari dolgozók, mérnökök, értékesítők és IT-szakemberek szerepelnek. Ugyanakkor a toborzási folyamatok során egyre inkább problémát jelentenek az irreális bérigények, valamint a szükséges munkatapasztalat hiánya.

A felmérés eredményei azt mutatják, hogy noha a cégek 96%-a béremelést tervez, a konkrét emelési mérték gyakran nem felel meg a munkavállalók elvárásainak. Míg a munkaadók többsége 6-10%-os emelésre számít, a dolgozók közel fele legalább 20%-os növekedést tartana indokoltnak. Ez a jelentős eltérés hosszú távon feszültségeket generálhat a munkaerőpiacon.

2024 során végzett felmérés alapján a résztvevők 30%-a előrejelzett 11-15%-os béremelést. Ám a valóságban ez a szám meghaladta a várakozásokat: 35% emelte meg a fizetéseket ennyivel. Ezen kívül a cégek 4%-a még nagyobb, 16-20%-os emelést is meg tudott valósítani. A válaszadó vállalatok körülbelül fele pedig 6-10%-os bérnövelést eszközölt.

2025-ben a válaszadók 96%-a tervezi megemelni munkavállalóinak fizetését, azonban a csökkentő infláció mellett a munkaadók által tervezett béremelések dinaminkája jelentősen lassul. 15%-nál nagyobb fizetésemeléssel senki sem tervez: a cégek 61%-ánál 6-10%-os fizetésemelés van kilátásban, több mint negyedük 1-5%-os emeléssel tervez és idén már csupán 8% kíván eszközölni 11-15%-os emelést a tehetségek bevonzása és megtartása érdekében (többek között a FMCG szektor válaszadóinak 21%-a, az ipari gyártásban tevékenykedők 13%-a vagy az ingatlan / építőipari vállalatok 12%-a).

A felméréséből azonban kiderült, hogy ezek a mértékű béremelési tervek elmaradnak a munkavállalók várakozásaihoz képest, ők nagyobb léptékű fizetésemelést tartanak reálisnak a jelenlegi piaci helyzetben, az elvárásaik pedig egyre nőnek.

A munkavállalók közel fele (45%, ami tavalyhoz képest 20%-os növekedést jelent) 20%-ot meghaladó bérfejlesztést igényelne, azonban a válaszadó cégek egyike sem készül ilyen mértékű emelésre.

Már 2024-ben is jelentősen csökkent a cégek által kínált home office napok száma, 2025-ben pedig ez a tendencia folytatódik. Bár a cégek 87%-a nem tervez változást, a 10%-uk a home office csökkentését tervezi. Tavalyhoz képest is tovább, 17%-ra nőtt azoknak a cégeknek az aránya, amelyek kizárják az otthoni munkavégzés lehetőségét. A legtöbben, a kutatásban részt vevők harmada 2 nap home office-t kínál, 4 napot szinte alig ajánlanak, 5 napot pedig már senki sem. Teljesen rugalmas a munkahelyek 12%-a.

Ennek a jelenségnek a mögött számos tényező húzódhat meg: a munkavállalók irodába való visszarendelése akár a lojalitás próbája is lehet, vagy a munkaerő létszámának optimalizálására szolgáló lépés. Emellett célt szolgálhat az üresen álló irodák kihasználása, az irodabérlés költségeinek visszanyerése, valamint a munkafolyamatok hatékonyságának fokozása is.

Figyelemre méltó tendencia figyelhető meg a vállalatok körében: a megoldások keresése során egyre inkább a fizetések emelése mellett az oktatásra és a tréningprogramokra is nagyobb hangsúlyt fektetnek. Egy friss felmérés szerint a válaszadók 75%-a úgy véli, hogy a képzés kulcsfontosságú lehet a produktivitás növelésében. Ugyanakkor a távmunka lehetőségei folyamatosan beszűkülnek: 2025-re a cégek 17%-a már teljesen megvonja a dolgozóktól a home office alternatíváját.

A kutatás kitért arra is, hogy a vállalatok körében nő a bizalom az AI iránt. Bár sokan tartanak attól, hogy csökkenti a munkahelyek számát, egyre több vezető látja inkább kiegészítő eszközként, különösen az adminisztrációs és HR-feladatok területén. Ez új kihívásokat és lehetőségeket egyaránt jelent a munkáltatók és a munkavállalók számára.

A tavalyi évhez képest nőtt az AI használatát támogatók aránya: a válaszadó cégek közül 28% (+9%) támogatja az AI használatát, valamint 31%-ra nőtt (+3%) azok száma is, akik nyitottak a használatára bizonyos területeken. Míg 2024-ben a válaszadók 46%-nak nem voltak világos elképzelései az AI használata kapcsán, mára számuk 10%-kal csökkent, ahogy azok száma is csökkent 5%-ra, akik nem látják annak jövőbeni használatát. A válaszadók még inkább az adminisztrációs feladatokban látják legjobban az AI használhatóságát, de sokan a marketing és reklám, a személyzeti és HR menedzsment, valamint menedzsment területén is fogják alkalmazni.

38% szerint az AI csökkenti fogja az állások számát (tavaly még pesszimistábbak voltak, 45% mondta ezt), de a vállalati vezetők 60%-uk úgy látja most, hogy az AI nem fogja befolyásolni a munkahelyek számát.

Összességében megállapítható, hogy 2025-re a munkaerőhiány főként a gyártási, logisztikai és műszaki szektorokban fog jelentkezni, miközben a fehérgalléros állások között az informatikai és adatelemző pozíciók válnak a legnagyobb kihívássá. A bérkülönbségek, a generációs preferenciák és a globalizációs hatások tovább árnyalják a helyzetet. Egy dolog viszont egyértelmű: a vállalatoknak rugalmas foglalkoztatási modellek, folyamatos képzési lehetőségek és hosszú távú munkáltatói értékajánlat kialakítása terén kell előrelépniük, ha sikerrel akarják megszólítani és megtartani a tehetségeket.