Csendes lépésekkel készül a kormány az óvodai élet szigorítására.
Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának legújabb módosító rendelete komoly kihívások elé állítja a pedagógusokat, hiszen csökkenti az ő autonómiájukat, és a gyerekkor védelmét is veszélyezteti. Az új jogszabály, amely várhatóan már idén szeptembertől életbe lép, kulcsfontosságú időszakra vonatkozik: a gyermekek óvodából iskolába való átmenetére, amely sok ezer kisgyermek életében meghatározó jelentőségű.
A salátának is beillő rendelet-tervezet február 14-én került a nyilvánosság elé. Az állampolgárok csupán egy hét állt rendelkezésükre, hogy véleményt nyilvánítsanak a társadalmi egyeztetés keretein belül. Kifogások bőséggel érkeztek, mind szakmai, mind szülői oldalról. Egy online petíció, amelyet már több mint kétezer ember írt alá, kifejezetten aggasztónak találja, hogy a kormányrendelet módosításához készült hatásvizsgálat csupán a honvédelmi ismeretek tantárgy szabályozásának változásaival foglalkozott, és ezt a témát indokolatlanul összekapcsolták az új óvodai alapprogrammal.
Meg kell jegyeznem, hogy a hatásvizsgálat elkészítésére csupán egy nap állt rendelkezésre, ami még egy ilyen jelentős dokumentum esetében, mint a Nemzeti Alaptanterv (NAT) óvodai verziója, meglehetősen szűkös időkeretnek számít. Még akkor is, ha valóban alaposan átgondolták volna azokat a szabályokat, amelyek gyökeresen befolyásolják az óvodás gyermekek életét (például a honvédelmi ismeretek részletes szabályozásával kapcsolatban). A hatások tekintetében pedig biztosan nem lesz hiány: a belügy...
Az óvodapedagógusok módszertani autonómiájának elvét eltávolítaná az alapprogramból, és a szakértők többsége által elutasított megközelítéssel átalakítaná az óvoda utolsó évét egy nulladik osztállyá.
A petíció kezdeményezői a cseppet sem elhanyagolható következmények miatt új, alapos hatástanulmány elkészítését sürgetik. Javasolják, hogy vonják be a Pedagógusok Szakszervezetét, az Óvodapedagógusok Országos Szakmai Egyesületét, gyermekpszichológusokat, az óvodák intézményvezetőit, a szülők érdekképviseleti szervezeteit és más szakembereket is, hogy a lehető legjobb megoldás születhessen meg.
A módosítás egyik legnagyobb vitatott pontja, hogy az iskolai felkészülés érdekében a gyerekeket homogén életkorú iskolaelőkészítő csoportokba kellene sorolni az utolsó óvodai évükben. Ez a gyakorlat csak akkor valósulhat meg, ha az óvodában legalább három csoport működik, és a létszámuk megfelel a nemzeti köznevelésről szóló törvényben rögzített minimumnak (13 fő). Más szavakkal, az iskolába készülő gyerekeket egy különösen érzékeny időszakban kellene elvonni a megszokott környezetükből. Az új csoport új barátokat és gyakran új óvodapedagógust is hoz magával, miközben ebben a fejlődési szakaszban a stabilitás kiemelkedően fontos.
Sok gyermek számára az első iskolai év kihívásokkal teli időszak, mely a óvoda és iskola közötti váltás nehézségeivel jár. Éppen ezért fontos, hogy ezt a folyamatot megfelelően előkészítsük, elkerülve a felesleges stressz fokozását. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus figyelmeztetett arra a Népszava cikkében, hogy ha az iskolai követelményeket már az óvodai környezetbe hozzuk, a gyerekek még inkább szembesülnek a kudarc lehetőségével, mivel olyan elvárásoknak kell megfelelniük, amelyekhez még nem állnak készen. A szakember szerint ez a megközelítés a gyermekek bántalmazásának egy formájával egyenértékű.
