Feldman Zsolt kiemeli, hogy a jelenlegi borászati innovációk alapvetően formálhatják a jövőbeli borászatot, és ezek a fejlesztések hosszú távú hatásokkal bírnak. Az új technológiák és módszerek bevezetése nem csupán a termelési folyamatokat, hanem a borok
Feldman Zsolt kiemelte, hogy a magyar borászat gazdag hagyományainak megőrzése elengedhetetlen, ugyanakkor fontos a körülmények változásaira való reagálás is. A termelők előtt komoly kihívás áll, mivel Európában az elmúlt évtizedben a borfogyasztás közel 25%-kal csökkent. A magyar szőlészek és borászok jelentős tudásra tettek szert, azonban a jövőbeni termékfejlesztéseik sikeressége érdekében figyelembe kell venniük a vásárlók folyamatosan változó igényeit – hívta fel a figyelmet.
Az államtitkár megállapítása szerint a vásárlói döntések sokkal összetettebbek, mint csupán az ár és a minőség. Számos tényező befolyásolja a választást, a csomagolás stílusától kezdve egészen az alkoholtartalomig. A borászat terén tevékenykedőknek, akik ültetvényt alapítanak és üzleti terveket készítenek, figyelembe kell venniük, hogy a jövő fogyasztói, a fiatal generációk számára a bor nem csupán ital, hanem a szórakozás és az élmények forrása. Az ezredfordulón született fiatalok egy gyorsan változó világban nőttek fel, amelyben a könnyed, friss borokat kedvelik, és hajlamosak azokat a termékeket választani, amelyek figyelemfelkeltő, színes csomagolásban érkeznek, és könnyen megnyithatók – tette hozzá.
Feldman Zsolt hangsúlyozta, hogy nem szabad ragaszkodni a húsz évvel ezelőtti gyakorlatokhoz; inkább a jövőbeli lehetőségekre kell összpontosítani. A cél az, hogy a következő két évtized igényeit figyelembe véve irányítsuk az innovációkat és alakítsuk ki a termékkínálatot. Kiemelte, hogy a tavasszal bevezetésre kerülő innovációs beruházási támogatás célja, hogy a folyamatosan változó fogyasztói elvárásokhoz igazodva olyan projekteket támogasson, melyek innovatív borászati termékek vagy új típusú csomagolóanyagok kifejlesztését célozzák meg.
A MATE rektora a rendezvény során hangsúlyozta, hogy az egyetem négy évvel ezelőtti reformja során egy modern, integrált struktúra váltotta fel a korábban meglévő, széttagolt rendszert. A változások a mezőgazdasági tudományok folyamatos fejlődéséhez igazodtak, lehetővé téve olyan intézmények kialakulását, amelyek képesek a piaci és társadalmi igényeknek is megfelelni. Az oktatás mind kereteiben, mind tartalmában megújult, ennek következtében a szőlő- és borágazat is korszerű fejlődési alapokra építhet. Gyuricza Csaba kiemelte, hogy a szakértői közösség tudása és tapasztalata jelentős támogatást nyújt a termelőknek, és a termékinnovációk terén is nélkülözhetetlen partner lehet. Különösen a piacképes borászati újítások közül emelte ki a narancsbort, a vegán borokat, valamint a csökkentett alkoholtartalmú és alkoholmentes borokat. Véleménye szerint a szellemi hátország modernizációja is hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországon a MATE legyen az egyetlen kutatóintézet, amely új termékeket tudott bevezetni a borászati piacon.
