A déli határon egyre erőteljesebbé válik a migrációs nyomás.
Bár a balkáni migrációs útvonalon általánosan csökkenő tendencia figyelhető meg, Magyarország déli határszakaszán egyre inkább felerősödik a migrációs nyomás. Erről beszélt szerdán a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna műsorában.
Bakondi György kifejtette, hogy a helyzet változásának hátterében az áll, hogy másfél évvel ezelőtt a magyar és a szerb rendőri hatóságok jelentős erőfeszítéseket tettek a határtérség tarthatatlan közbiztonsági helyzetének megszüntetése érdekében. Ennek következtében sikerült kiszorítaniuk az afgán embercsempészcsoportokat, akik tevékenységüket Bosznia-Hercegovinába helyezték át, ami alapvetően átalakította a fő migrációs útvonalat – tette hozzá.
A főbb irányvonal Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Szlovénia és Olaszország felé mutatott, ahol az utóbbi három ország intézkedései révén sikerült bizonyos mértékű fékezést elérni. Azonban a szerb rendőrségnél is zajlottak változások, ami azt eredményezte, hogy a magyar határnál újra felbukkantak az embercsempészcsoportok, amelyek többsége afgán, de más nemzetiségű tagokat is magában foglal. Ennek következményeként ismét felerősödtek a bandák közötti területszerzési harcok, amelyek fegyveres összecsapások formájában zajlanak - emelte ki.
A magyar határnál tapasztalható illegális bevándorlás számadatai figyelemre méltó növekedést mutatnak. A tájékoztatás szerint tavaly ugyanebben az időszakban 1530 határsértőt regisztráltak, míg idén már 6800 esetet jegyeztek fel. Bár ez az érték elmarad a 2015-ös jelentős hullámhoz képest, a magyar határ védelme azóta folyamatosan erősödött, ami a belső biztonság szempontjából is kedvező következményekkel jár.
Bakondi György kifejtette, hogy már az izraeli-iráni konfliktus kirobbanása előtt is egyértelmű növekedés volt megfigyelhető az Iránból Törökország felé irányuló migrációs áramlásban. Ennek hátterében az állt, hogy az Iránban élő afgánokat elkezdték visszaküldeni Afganisztánba. Azonban sokan a visszatoloncolás elkerülése érdekében inkább a török határon át Nyugat-Európa felé vették az irányt - tette hozzá.
Szerinte a háborús konfliktus következtében egy új és összetett helyzet állt elő, amely jelentősen megnövelte a terrorcselekmények előfordulásának kockázatát Európában. "Európában óriási számban tartózkodnak illegálisan érkezett, ismeretlen hátterű egyének, akik között sajnos a tapasztalatok szerint terroristák is megtalálhatók" - hangsúlyozta.
A főtanácsadó bejelentette, hogy jelentős átalakulás tapasztalható a nyugat-európai terrorcselekmények terén. Eddig az Iszlám Állam által irányított, csoportos és jól szervezett támadások voltak a jellemzőek, azonban mostanában egyre inkább egyéni elkövetők lépnek színre. Ezenkívül kiemelte, hogy az izraeli-iráni feszültségek új impulzusokat adhatnak a terrorista csoportoknak.
A főtanácsadó kijelentette, hogy a magyar kormány döntése értelmében fokozott biztonsági intézkedéseket vezetnek be Budapest leglátogatottabb területein, amelyeket megerősített rendőri jelenlét és a Terrorelhárítási Központ (TEK) közreműködése kísér. Emellett beszélt az Európai Unió migrációs paktumáról is, hangsúlyozva, hogy a magyar kormány nem látja indokoltan azt, hogy kockára tegye az állampolgárok biztonságát, és ezért nem kívánja befogadni a sok száz, vagy akár több ezer illegális migránst.
Bakondi György a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában is nyilatkozott, ahol hangsúlyozta, bár "Magyarország migrációs politikája 2015 óta garantálja azt", hogy nem élnek az országban olyan illegális bevándorlók, "akik esetleg szimpátiával, segítő szándékkal tekintenek" a terroristákra, indokoltnak látszott a fokozott biztonsági intézkedések bevezetése.
A főtanácsadó a rádióműsorban számos fontos témát érintett, többek között az izraeli-iráni konfliktus bonyolult helyzetét, az afgán közösség Iránból való visszatoloncolását, valamint a Törökország felé irányuló migrációs hullámot. Emellett rávilágított a migrációs útvonalak alakulásának dinamikájára is, ami különös figyelmet érdemel a jelenlegi geopolitikai helyzet tükrében.Bár a balkáni migrációs útvonalon általánosan csökkenő tendencia figyelhető meg, Magyarország déli határszakaszán egyre inkább felerősödik a migrációs nyomás. Erről beszélt szerdán a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna műsorában.
Bakondi György kifejtette, hogy a helyzet változásának hátterében az áll, hogy másfél évvel ezelőtt a magyar és a szerb rendőri hatóságok jelentős erőfeszítéseket tettek a határtérség tarthatatlan közbiztonsági helyzetének megszüntetése érdekében. Ennek következtében sikerült kiszorítaniuk az afgán embercsempészcsoportokat, akik tevékenységüket Bosznia-Hercegovinába helyezték át, ami alapvetően átalakította a fő migrációs útvonalat – tette hozzá.
A főbb irányvonal Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Szlovénia és Olaszország felé mutatott, ahol az utóbbi három ország intézkedései révén sikerült bizonyos mértékű fékezést elérni. Azonban a szerb rendőrségnél is zajlottak változások, ami azt eredményezte, hogy a magyar határnál újra felbukkantak az embercsempészcsoportok, amelyek többsége afgán, de más nemzetiségű tagokat is magában foglal. Ennek következményeként ismét felerősödtek a bandák közötti területszerzési harcok, amelyek fegyveres összecsapások formájában zajlanak - emelte ki.
A magyar határnál tapasztalható illegális bevándorlás számadatai figyelemre méltó növekedést mutatnak. A tájékoztatás szerint tavaly ugyanebben az időszakban 1530 határsértőt regisztráltak, míg idén már 6800 esetet jegyeztek fel. Bár ez az érték elmarad a 2015-ös jelentős hullámhoz képest, a magyar határ védelme azóta folyamatosan erősödött, ami a belső biztonság szempontjából is kedvező következményekkel jár.
Bakondi György kifejtette, hogy már az izraeli-iráni konfliktus kirobbanása előtt is egyértelmű növekedés volt megfigyelhető az Iránból Törökország felé irányuló migrációs áramlásban. Ennek hátterében az állt, hogy az Iránban élő afgánokat elkezdték visszaküldeni Afganisztánba. Azonban sokan a visszatoloncolás elkerülése érdekében inkább a török határon át Nyugat-Európa felé vették az irányt - tette hozzá.
Szerinte a háborús konfliktus következtében egy új és összetett helyzet állt elő, amely jelentősen megnövelte a terrorcselekmények előfordulásának kockázatát Európában. "Európában óriási számban tartózkodnak illegálisan érkezett, ismeretlen hátterű egyének, akik között sajnos a tapasztalatok szerint terroristák is megtalálhatók" - hangsúlyozta.
A főtanácsadó bejelentette, hogy jelentős átalakulás tapasztalható a nyugat-európai terrorcselekmények terén. Eddig az Iszlám Állam által irányított, csoportos és jól szervezett támadások voltak a jellemzőek, azonban mostanában egyre inkább egyéni elkövetők lépnek színre. Ezenkívül kiemelte, hogy az izraeli-iráni feszültségek új impulzusokat adhatnak a terrorista csoportoknak.
A főtanácsadó kijelentette, hogy a magyar kormány döntése értelmében fokozott biztonsági intézkedéseket vezetnek be Budapest leglátogatottabb területein, amelyeket megerősített rendőri jelenlét és a Terrorelhárítási Központ (TEK) közreműködése kísér. Emellett beszélt az Európai Unió migrációs paktumáról is, hangsúlyozva, hogy a magyar kormány nem látja indokoltan azt, hogy kockára tegye az állampolgárok biztonságát, és ezért nem kívánja befogadni a sok száz, vagy akár több ezer illegális migránst.
Bakondi György a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában is nyilatkozott, ahol hangsúlyozta, bár "Magyarország migrációs politikája 2015 óta garantálja azt", hogy nem élnek az országban olyan illegális bevándorlók, "akik esetleg szimpátiával, segítő szándékkal tekintenek" a terroristákra, indokoltnak látszott a fokozott biztonsági intézkedések bevezetése.
A főtanácsadó a rádióműsorban számos fontos témát érintett, többek között az izraeli-iráni konfliktus bonyolult helyzetét, az afgán közösség Iránból való visszatoloncolását, valamint a Törökország felé irányuló migrációs hullámot. Emellett rávilágított a migrációs útvonalak alakulásának dinamikájára is, ami különös figyelmet érdemel a jelenlegi geopolitikai helyzet tükrében.
