Íme, hogyan ismerheti fel az ujjaival, ha a tüdeje problémákkal küzd:

A tüdőfibrózis kezdetben csupán finom jeleket mutat, de idővel a panaszok fokozódnak, és egyre súlyosabbá válnak.

A tüdőfibrózis az úgynevezett intersticiális tüdőbetegségek (ILD-k) csoportjába tartozó betegség, amely csoport több mint 200 különböző tüdőbetegséget foglal magába. Sajnos a tüdőfibrózis egy tartós és visszafordíthatatlan állapot, amely egyes betegeknél a kezelés ellenére is folyamatosan romolhat.

A betegség kezdeti szakaszában a tünetek gyakran észrevétlenek maradnak, vagy csak enyhe formában jelentkeznek. Ahogy a fibrózis előrehalad, a tünetek fokozatosan súlyosbodhatnak. Előfordulhat légzési nehézség és légszomj, amelyek egyre kifejezettebbé válhatnak. Emellett a száraz köhögés is megjelenhet, és a bőr kékes árnyalatot ölt, ami az oxigénhiányos állapotra figyelmeztet. Továbbá, a betegség hatására az étvágy csökkenhet, és a körmök alakja is megváltozhat, ellaposodhat, ezt a jelenséget "dobverőujjak" néven ismerjük.

A tüdőfibrózis során a tüdőszövetek hegesedése következtében az oxigénellátás jelentősen csökken. Ennek következményeként kialakulhatnak a "dobverőujjak", melyek jellegzetessége a kerekded, megduzzadt ujjbegyek és körmök. Az oxigénhiány, valamint az erek tágulása miatt fokozódik a véráramlás az ujjakban, ami duzzanatot és alakváltozást eredményez. E változások a tüdőfunkció súlyos romlásának egyik szembetűnő jelei, és komoly figyelmeztető jelzést adnak a betegség előrehaladottságáról.

A pontos diagnózis spirometriás méréssel, szaturáció méréssel (a vér oxigénszintjének értéke), a tüdő diffúziós kapacitásának (az oxigén és a széndioxid cseréjének képessége) mérésével, nagy felbontású CT vizsgálattal állítható fel - ez a folyamat kifejezetten időigényes. Sok esetben a betegség csak hosszú hónapok után kerül végül diagnosztizálásra.

A test sejtjeinek működéséhez elengedhetetlen az oxigén. Ez az életfontosságú gáz a tüdőn keresztül jut a véráramba, majd onnan a sejteket látja el. Amennyiben a tüdőszövet hegesedése és elvesztett rugalmassága miatt ez a folyamat megszakad, a tüdőfibrózissal küzdő egyén mindennapi tevékenységei, még a legegyszerűbb feladatok is, rendkívül megnehezedhetnek.

A száraz köhögés az egyik jellemző tünet, amely feltehetően a heges vagy gyulladt tüdőszövet húzódása, megnyúlása miatt alakul ki, és vált ki köhögést.

A légszomj pánikot és szorongást okozhat, mivel a beteg úgy érezheti, mintha megfulladna, s ez jelentősen befolyásolhatja, korlátozhatja aktivitását. A pánik és szorongás feloldására meditációt vagy más relaxációs terápiát szoktak javasolni.

Az ILD-ben szenvedő betegek számára a higiéniás szabályok betartása kiemelten fontos a különféle fertőzések megelőzése érdekében. A kézmosás alapos gyakorlása, a megfelelő távolságtartás és a maszk viselése zsúfolt helyeken alapvető lépések, amelyeket mindenképpen érdemes szem előtt tartani. Emellett nem szabad elfelejteni a kezeléshez használt eszközök, például inhalátorok, orrkanülök és oxigénkoncentrátorok levegőszűrőinek rendszeres fertőtlenítését és cseréjét sem. De milyen egyéb lépéseket tehet a beteg a saját életminőségének megőrzése érdekében? Fontos, hogy a betegek figyeljenek a megfelelő táplálkozásra, amely támogathatja immunrendszerük működését. A rendszeres, de kíméletes testmozgás is jótékony hatással bír, mivel segíti a légzőizmok erősítését és a tüdőkapacitás növelését. Emellett a stresszkezelés és a lelki egészség ápolása is elengedhetetlen; a relaxációs technikák, mint például a meditáció vagy a légzőgyakorlatok, hozzájárulhatnak a mentális jólét fenntartásához. A rendszeres orvosi ellenőrzések és a szakemberekkel való konzultáció szintén fontos, hogy a betegek naprakészen követhessék a betegségükkel kapcsolatos fejleményeket és a szükséges kezeléseket.

Az egyik legfontosabb tennivaló, amit a beteg tüdeje egészségéért megtehet, az a rendszeres mozgás beiktatása a mindennapokba. Ez a mozgás lehet egy néhány perces séta, amelynek az időtartamát fokozatosan lehet növelni, vagy egyszerűbb tornagyakorlatok. Fontos, hogy a testmozgás során a beteg ellenőrizze véroxigén-szintjét és lehetőleg egy segítő társaságában végezze a testmozgást. Olyan gyakorlatokat érdemes végezni, amelyek nem csak a tüdőre vannak jótékony hatással, de megmozgatják az izmokat, és a szívműködésre, a csontok egészségére is pozitívan hatnak. Ha szennyezett a levegő, vagy túlságosan meleg van, akkor inkább az otthoni testmozgás javasolt. Bármilyen szokatlan tünet, mellkasi fájdalom, szívdobogás, szédülés esetén ajánlott azonnal orvoshoz fordulni.

A helyes táplálkozás megteremtése a második legfontosabb feladat, hogy elkerüljük az alultápláltságot és a túlsúlyt. Különösen nehéz helyzetet teremt azonban, ha a betegség következményeként a légzési nehézségek megnehezítik az étkezést, így a beteg számára az étkezések komoly küzdelemmé válhatnak.

Ajánlott a napi étkezéseket a három fő étkezés helyett inkább 5-6 kisebb adagra bontani, mivel ez segít abban, hogy a gyomor ne telítődjön túlzottan, és így elegendő helyet biztosít a tüdő számára a szabad mozgásra. Emellett fontos, hogy a főétkezést a beteg korán végezze el, hogy elegendő energiát nyerjen a napi tevékenységekhez. Este hét óra után pedig célszerű elkerülni az étkezést. Az evés közbeni és utáni légszomj csökkenthető, vagy akár megelőzhető is, ha a beteg nyugodt, kényelmes testhelyzetben ülve étkezik, majd ezt követően egy ideig még ülve marad.

Elengedhetetlen, hogy az a beteg, aki kiegészítő oxigénre támaszkodik, étkezés során is viselje az orrkanült. Az étkezés és emésztés folyamata során a szervezet oxigénigénye megnő, így a megfelelő oxigénellátottság biztosítása érdekében ez a lépés kulcsfontosságú.

Alapvetően fontos élelmiszerek a tüdőfibrózisos betegek számára a különféle fehérjék, amelyek a szervezet építőelemei, a rostos élelmiszerek, amelyek az emésztést segítik, illetve a sok gyümölcs és zöldség. Kerülendőek viszont a zsíros ételek, az alkohol és a kávé.

A diétát és az adagok összeállítását mindenképpen egyeztesse kezelőorvosával vagy dietetikusával!