Ha figyelembe vesszük Lázárék érveit, akkor a kormánynak érdemes lenne elvetnie a gyülekezési törvény módosítását.

Ahogyan a nyári hónapokban, úgy most is a kormánypárti politikai szereplők próbálják megindokolni, hogyan is jöhetett létre ez a helyzet. Mindenki a saját stílusában és nézőpontjából közelíti meg a kérdést.

Lázár János nyáron, minden idők legnagyobb budapesti LMBTQ-felvonulása után azt nyilatkozta:

„A Pride létrejötte számunkra egyfajta csalódást jelent.”

Ezek után Siklóson kedden rákérdeztünk, kinek a kudarca az, hogy múlt szombaton Pécsen is megtartották a Pride-ot, annak ellenére, hogy a rendőrség - a Kúria áldásával - ott is betiltotta azt.

Lázár a beszélgetés elején egy érdekfeszítő megjegyzéssel indított, miszerint a pécsi Fidesz teljesítménye az, ami hozzájárult a kialakult helyzethez. Később azonban más megvilágításba helyezte a dolgot, és így fogalmazott:

"...akkor talán elkerülhető lett volna a kudarc, és az események más irányt vehettek volna, ha létezett volna egy olyan társadalmi mozgalom, amely a családot helyezte a középpontba, és felhívta a figyelmet a Pride ellentmondásaira. Úgy vélem, a Fidesznek vagy a hozzá kapcsolódó csoportoknak Pécsen - ahol egyébként voltak is próbálkozások - egy családbarát, gyerekközpontú kezdeményezést kellett volna szerveznie, ami éles ellentétben állt volna a Pride-dal. Nem csupán a jogi kérdések fontosak, hanem az is, hogy a közvélemény véleménye hogyan nyilvánul meg. Ha Budapesten megrendeztek volna egy 200 ezer fős, a Pride-dal szemben álló felvonulást demokratikus keretek között, az valószínűleg megfontolásra késztette volna a Pride szervezőit is. Véleményem szerint a Fidesznek társadalmi nyomást kellett volna gyakorolnia, és egy aktív társadalmi mozgalmat kellett volna létrehoznia, hogy hatékonyabban képviselhesse a családok érdekeit."

Lázár véleménye szerint a Pécs Pride megrendezése azt tükrözi, hogy "az állam nagyvonalú", és azt is, hogy "Magyarországon a gyülekezési jogot senki nem kívánja korlátozni". Hangsúlyozta, hogy Magyarország egy demokratikus ország, ahol a rendőrség és a közhatalom mindenkor garantálja a tüntetések demokratikus és törvényes lebonyolítását. Ezért itt mindig lehetőség van arra, hogy az emberek kifejezzék véleményüket, amennyiben betartják az együttélés szabályait. A rendőrség soha nem fogja akadályozni a tüntetéseket vagy felvonulásokat.

A figyelmes szemlélők számára valószínűleg már most is szembetűnő, hogy Lázár János 2025 októberében lényegesen kedvezőbb hangnemben nyilatkozik, mint ahogyan tette azt a 2025-ös júniusi időszakban, a Budapest Pride előtt. Akkoriban ugyanis a szavai még inkább óvatosak és tartózkodók voltak:

"Szerintem a törvény egyértelmű. Persze ez Magyarország, mindenki ismer mindenkit. Ezek a pride-osok jönnek, megy ez a nyekegés, nyákogás, nyálazás, meg befolyásolás, telefonálgatás, mindenki magyaráz összevissza, és mindenkinek megvan a maga barátja, ismerőse, haverja mindenhol a világban természetesen, és a kormány is tele van mindenféle nagyon jó szándékú emberekkel. Ennek ellenére hoztunk egy törvényt, amit végre kell hajtani. A hatóságoknak az a dolguk, hogy a jogot érvényesítsék. Ha meghoztuk a törvényt, akkor vegyük komolyan, vagy nem kellett volna meghozni. De magunkból hülyét - azzal, hogy hoztunk egy törvényt, amit nem hajtunk végre - semmiképpen ne csináljunk. Ez az én álláspontom, mert akkor még gyöngébbek leszünk, mint mielőtt belekezdtünk."

Felmerül a kérdés, hogy Lázár véleménye szerint vajon a kormány már másodszor is nevetségessé tette magát, hiszen a mögötte álló többség az Alaptörvényt és a gyülekezési törvényt kifejezetten a Pride rendezvények betiltása érdekében módosította. Mégis, alig néhány hónapon belül két, a maga nemében páratlan Pride felvonulás zajlott le az országban.