Ezek a baktériumok valóban jelen vannak a szervezetében, de ne aggódjon miattuk!
A bélben található baktériumok és egyéb mikrobák segítik az ételek emésztését, és támogathatják az immunrendszer, a szív és az agy egészségét.
Szervezetünk egy rendkívül gazdag és sokszínű ökoszisztémának ad otthont, tele baktériumokkal, vírusokkal és gombákkal, amelyeket együtt mikrobiomnak hívunk.
Egyes baktériumok káros hatással lehetnek egészségünkre, míg mások elengedhetetlen szerepet játszanak immunrendszerünk működésében, a szív egészségének megőrzésében, valamint a testsúly szabályozásában. Fontos tehát, hogy megértsük, milyen sokszínű és összetett a mikrobiomunk szerepe az általános jólétünk szempontjából.
A mikroorganizmusok, közismertebb nevükön mikrobák, a baktériumok, vírusok, gombák és egyéb, szabad szemmel nem látható élőlények gyűjtőneve. Ezek a kicsiny lények a testünkben, különösen a bélrendszerünkben és a bőrünk felszínén, szinte végtelen mennyiségben jelen vannak, számuk pedig trilliókra rúg. A bélmikrobiom, amely főként a vakbélben található, kiemelten fontos szerepet játszik az egészségünk fenntartásában. Érdekes módon, a szervezetünkben körülbelül 40 trillió baktériumsejt él, míg az emberi sejtek száma csupán 30 trillióra tehető. A bélmikrobiomunkban pedig akár 1000 különböző baktériumfaj is fellelhető, mindegyik saját, egyedi funkcióval bír. Míg sok mikroba jótékony hatással van egészségünkre, néhányuk betegségforrássá is válhat. Ezek a mikrobák összességükben akár 1-2 kg-ot is nyomhatnak, ami körülbelül megegyezik az agyunk súlyával. Együttműködésük révén lényegében egy plusz szervként funkcionálnak, és létfontosságú szerepük van a jólétünkhöz.
A bélmikrobiomok már születésünk pillanatában befolyásolják szervezetünket. Először akkor kerülünk kapcsolatba a mikrobiomokkal, amikor áthaladunk a szülőcsatornán. Kutatások arra utalnak, hogy a csecsemők már az anyaméhben érintkezhetnek bizonyos mikrobákkal. Fejlődésünk során, a bélmikrobiomunk diverzifikálódni kezd, ami azt jelenti, hogy sokféle mikrobafajt tartalmaz. A sokféle mikrobiom előnyös az egészségünknek.
Ahogy a mikrobiomunk egyre gazdagabbá válik, számos izgalmas módon formálja a testünket és a közérzetünket, többek között:
A csecsemők bélflórájában elsőként megjelenő baktérium a bifidobaktérium, amely kulcsszerepet játszik az anyatejben található jótékony cukrok lebontásában. Ezek a mikroszkopikus élőlények hozzájárulnak a baba egészségéhez, segítve a táplálék megfelelő emésztését és a bélrendszer fejlődését.
Néhány baktérium képes lebontani a rostokat, és ennek során rövid szénláncú zsírsavakat állítanak elő, amelyek kulcsszerepet játszanak a bélflóra egészségének megőrzésében. A rostok nem csupán az emésztést segítik, hanem hozzájárulhatnak a súlyszabályozáshoz, csökkenthetik a cukorbetegség, a szívbetegségek és bizonyos ráktípusok kialakulásának kockázatát is.
A bélmikrobiom kulcsszerepet játszik immunrendszerünk működésében. Képes kapcsolatba lépni az immunsejtekkel, ami lehetővé teszi számára, hogy befolyásolja szervezetünk reakcióját a fertőzésekre. Ez a komplex interakció segít a védekezés optimalizálásában, így a bélmikrobiom nem csupán a bél egészségéért felel, hanem az egész immunválaszunkat is formálja.
Friss kutatások arra utalnak, hogy a bélmikrobiom nem csupán az emésztésünkre van hatással, hanem jelentős befolyással bírhat a központi idegrendszer működésére is, amely a gondolkodásunkat és az agyi funkcióinkat irányítja.
A bélmikrobiom rendkívül sokszínű hatással bír a test alapvető működéseire és általános egészségi állapotunkra.
A bélrendszerünkben ezernyi különböző baktériumtípus él, amelyek közül sok jótékony hatással bír egészségünkre. Ugyanakkor a túlzottan jelenlévő káros mikroorganizmusok betegségekhez vezethetnek. Kutatások rámutattak, hogy az egypetéjű ikrek bélmikrobiomja jelentős eltéréseket mutathat, még akkor is, ha egyikük elhízott, míg a másik nem. Ez arra utal, hogy a mikrobiom sokszínűsége nem csupán genetikai tényezők következménye. Az ilyen tanulmányok azt sugallják, hogy a bélflóra egyensúlyának felborulása hozzájárulhat a súlygyarapodás kialakulásához. A probiotikumok kedvezően befolyásolják az egészséges mikrobiom működését, és potenciálisan a fogyásban is segíthetnek. Fontos azonban megjegyezni, hogy a kutatások szerint a probiotikumok fogyásra gyakorolt hatása viszonylag csekély: az emberek általában kevesebb mint 1 kg-ot képesek leadni a használatukkal.
A gyulladásos bélbetegség (IBD) a gyomor-bélrendszert érintő gyulladásos állapot, amelynek előfordulása világszerte aggasztó ütemben növekszik, különösen a nyugati és fejlődő országokban. A legfrissebb kutatások rávilágítottak arra, hogy a betegség hátterében genetikai tényezők, környezeti hatások, a bélmikrobák összetétele és az immunválaszok állnak, azonban az IBD pontos okai még mindig nem teljesen tisztázottak. A bélmikrobióta, vagyis a bélrendszerben élő mikroorganizmusok közössége, jelentős hatással bír a bél egészségére, és szerepet játszhat különböző bélbetegségek, például az irritábilis bél szindróma (IBS) és a gyulladásos bélbetegség kialakulásában. Az IBS-ben szenvedők gyakran tapasztalnak puffadást, görcsöket és hasi fájdalmat, melyek a bélflóra egyensúlyának felborulásával, azaz diszbiózissal hozhatók összefüggésbe. A mikrobák különböző gázokat és vegyi anyagokat termelnek, amelyek hozzájárulhatnak a bélpanaszokhoz. Ugyanakkor a bélmikrobiótában található bizonyos hasznos baktériumok, mint például a Bifidobaktériumok és Lactobacillusok, pozitívan befolyásolhatják a bél egészségét. Ezek a probiotikumok – amelyek megtalálhatók például a joghurtokban – segíthetnek a bélsejtek közötti rések zárásában, ezzel megelőzve a szivárgó bél szindrómát. Emellett gátolják a kórokozó baktériumok tapadását a bélfalon. Ráadásul a Bifidobaktériumot és Lactobacillust tartalmazó probiotikumok rendszeres fogyasztása hozzájárulhat az IBS tüneteinek enyhítéséhez is.
A bélmikrobiom akár a szív egészségét is képes befolyásolni.
Egy friss, 1500 fős megfigyelés alapján a bélmikrobiom jelentős hatással bír a "jó" HDL-koleszterin és a trigliceridek szintjének szabályozásában. Azonban a bélflóra egyes kóros fajai a trimetilamin-N-oxid (TMAO) termelésével hozzájárulhatnak a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához. A TMAO egy olyan anyag, amely elősegíti az artériák beszűkülését, ami szívrohamhoz vagy stroke-hoz vezethet. Néhány bélbaktérium képes a kolin és L-karnitin - melyek a vörös húsban és más állati eredetű élelmiszerekben találhatóak - TMAO-vá történő átalakítására, ezáltal növelve a szívbetegségek kockázatát. Ezzel szemben a bélmikrobiom egyes jótékony baktériumai, mint például a Lactobacillus törzsek, probiotikumként alkalmazva segíthetnek a koleszterinszint csökkentésében.
A bélmikrobiom segíthet a vércukorszint szabályozásában is, ami befolyásolhatja az 1-es és 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. Egy nemrégiben készült tanulmány 33 olyan csecsemőt vizsgált, akiknél genetikailag magas volt az 1-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázata. Azt találták, hogy a mikrobiom sokfélesége hirtelen csökkent az 1-es típusú cukorbetegség kialakulása előtt. Azt is megállapította, hogy számos egészségtelen baktériumfaj szintje megemelkedett közvetlenül az 1-es típusú cukorbetegség kialakulása előtt. Egy másik tanulmány megállapította, hogy még akkor is, ha az emberek pontosan ugyanazokat az ételeket fogyasztották, a vércukorszintjük nagymértékben eltérhetett. Ennek oka a beleikben lévő baktériumtípusok lehetnek.
A bélmikrobiom szerepe az agy egészségében egyre inkább a figyelem középpontjába kerül. A kutatások szerint bizonyos baktériumtípusok hozzájárulhatnak a neurotranszmitterek, például a szerotonin, előállításához, amely főként a bélben keletkezik és jelentős hatással bír a hangulatra. Emellett a bél és az agy között több millió idegsejt biztosít közvetlen kapcsolatot, ami lehetővé teszi, hogy a bélmikrobiom befolyásolja az agy működését az idegi jelek szabályozásán keresztül. Számos kutatás során megfigyelték, hogy a különböző pszichés problémákkal küzdő egyének bélflórája eltér az egészséges emberekétől, ami arra utal, hogy a bélmikrobiom összefüggésben állhat az agy állapotával. Továbbá, egyes tanulmányok kimutatták, hogy bizonyos probiotikumok képesek enyhíteni a depresszió és más mentális zavarok tüneteit, így új lehetőségeket nyitva meg a pszichés egészség javításában.
A bélmikrobiom optimalizálásának számtalan kreatív megoldása létezik.
Ez sokszínű mikrobiom kialakulásához vezethet, amely a bélrendszer egészségének egyik fontos jelzője. Különösképpen a hüvelyesek, babfélék és gyümölcsök gazdag rosttartalmuk révén hozzájárulhatnak az egészséges Bifidobaktériumok szaporodásához.
Az erjesztett élelmiszerek, mint például a joghurt, a savanyú káposzta és a kefir, igazi kincsek az egészség megőrzésében. Ezek az ízletes, probiotikumokban gazdag táplálékok különösen gazdagok Lactobacillus baktériumokban, amelyek segíthetnek csökkenteni a bélflórában található kórokozók számát. Az erjesztés folyamata nemcsak különleges ízélményt nyújt, hanem a bél egészségének támogatásával hozzájárul a jólétünkhöz is.
Bizonyos bizonyítékok azt mutatják, hogy a mesterséges édesítőszerek, mint például az aszpartám, növelik a vércukorszintet azáltal, hogy serkentik az egészségtelen baktériumok, például az Enterobacteriaceae növekedését a bélmikrobiomban.
A prebiotikumok olyan különleges rostok, amelyek elősegítik az egészséges bélbaktériumok szaporodását. Ezek az anyagok táplálják a jótékony mikroorganizmusokat, hozzájárulva ezzel a bélflóra egyensúlyának fenntartásához. Azok az ételek, amelyek gazdagok prebiotikumokban, többek között az ízletes articsóka, a zamatos banán, a friss spárga, a tápláló zab és az édes alma.
A szoptatás nagyon fontos a bélmikrobiom fejlődése szempontjából. A legalább hat hónapig szoptatott gyermekeknek több jótékony Bifidobaktériumuk van, mint azoknak, akiket cumisüvegből táplálnak.
A teljes kiőrlésű gabonafélék sok rostot és jótékony szénhidrátot, például béta-glükánt tartalmaznak, amelyek jótékonyan hatnak a testsúlyra, a rákkockázatra, a cukorbetegségre és más rendellenességekre.
A vegetáriánus étrend segíthet csökkenteni a betegségeket okozó baktériumok, például az E. coli, valamint a gyulladás és a koleszterinszint szintjét.
A polifenolok különleges növényi vegyületek, melyek gazdag forrásai a vörösbornak, a zöld teának, az étcsokoládénak, az olívaolajnak és a teljes kiőrlésű gabonaféléknek. Ezek a vegyületek fontos szerepet játszanak a mikrobiom működésében, mivel a bélflóra képes lebontani őket, ezáltal elősegítve az egészséges baktériumok szaporodását.
A probiotikumok olyan jótékony baktériumok, amelyek hozzájárulhatnak a bélflóra helyreállításához a diszbiózis következtében fellépő egyensúlyzavarok után. Ezek az élő mikroorganizmusok képesek "betelepíteni" a bélrendszerbe a szükséges, egészséges mikrobákat, így támogathatják a normális emésztési folyamatokat és erősíthetik a bél egészségét.
Az antibiotikumok számos rossz és jó baktériumot elpusztítanak a bélmikrobiomban, ami hozzájárulhat a súlygyarapodáshoz és az antibiotikum-rezisztenciához. Ezért csak akkor szedjen antibiotikumokat, ha orvosilag szükséges.
