Hogyan élhettek hajdanán hobbitok és sárkányemberek Ázsia titkos zugában? A legendák és mítoszok világában ezek a különös lények nem csupán a fantázia szüleményei, hanem a kultúrák összefonódásának lenyomatai is lehetnek. Képzeljük el, ahogy a kis termetű

Egy neves tudós titokban eltulajdonít egy nemrégiben felfedezett, rejtélyes csontvázat, mert képtelen elfogadni, hogy hobbitok valaha is léteztek. Ez a szürreális esemény akár egy kalandregény alapjául is szolgálhatna, pedig valós történetről van szó, amely remekül illusztrálja az emberi őstörténet kutatásának izgalmas rejtélyeit. Erről beszélgettünk Hajdu Tamás antropológussal, aki arra is rávilágított, hogy vajon létezhettek-e sárkányemberek a mai Kína területén egykoron.

Ázsia bolygónk legnagyobb kontinense, hatalmas területe pedig máig megannyi titkot rejt. Csak az ezredforduló óta több korábban ismeretlen emberfajt is leírtak ott talált leletek alapján, ami tökéletesen példázza, mennyire keveset is tudunk őseink történetéről. A régészek és antropológusok kitartó munkájának köszönhetően azonban évről évre egyre bővül az ismeretünk fajunk eredetének rejtélyeivel kapcsolatban, ezekről az eredményekről beszélgettünk Dr. Hajdu Tamással, az ELTE TTK Embertani Tanszék tanszékvezető docensével, aki azt is elmesélte nekünk, kik voltak a sárkányemberek és miért lopta el egy kutató a hobbitok csontjait.

A kontinens egyik legmegdöbbentőbb felfedezése 2003-ban zajlott le az indonéziai Flores szigetén, egy rejtélyes Liang Bua nevű barlang mélyén. Itt a régészek olyan kőeszközökre bukkantak, melyek egy különleges, szinte mesebeli történetet sejtettek, valamint rábukkantak egy szinte teljes emberi csontvázra is. Az elemzések alapján a maradványok egy körülbelül 30 éves nőé lehettek, aki egy, a tudomány számára eddig ismeretlen fajhoz tartozott. E titokzatos lényt később Floresi embernek (Homo floresiensis) nevezték el, ezzel új dimenziót nyitva az emberi evolúció történetében.

A későbbi kutatások során további egyedek fosszíliáit fedezték fel, amelyek mind arra utaltak, hogy ez a faj meglehetősen kis termetű volt, hiszen magasságuk körülbelül 110 centimétert tett ki. Ennek következtében elkerülhetetlenül a hobbit néven váltak ismertté, utalva a J.R.R. Tolkien által megálmodott, alacsony növésű lényekre a Gyűrűk Urában.

Ez a szigeti izolációnak, elzártságnak köszönhető. Számos faj létezett és létezik ma is, amelyek testmérete a szigeti környezethez alkalmazkodva jelentősen lecsökkent, ilyenek például a törpe vízilovak és az egykori törpe elefántok

- részletezte Hajdu Tamás a 24.hu-nak.

A hobbit apró testéhez meglehetősen kicsi agy is tartozott, térfogata 350-400 köbcentiméteres lehetett, vagyis körülbelül akkora, mint a csimpánzoké és az Australopithecusoké.

A leletek nyilvánosságra hozatala heves vitákat robbantott ki a szakértők körében. Egyesek azt állították, hogy a csontok valójában nem egy új fajhoz tartoznak, hanem egy betegségben szenvedő Homo sapiens maradványai. Ezzel szemben mások, bár nem kétségbe vonva a felfedezés jelentőségét, vitatták, hogy az újonnan megtalált faj a Homo nemzetséghez sorolható-e, vagy sem. Az eltérő nézetek feszültséget teremtettek a kutatók között, akik mindannyian a tudományos igazságot keresték.