Idén a legalább 3 százalékot elérő pártok között közel 14,3 millió euró kerül elosztásra. A koalíció korábbi javaslata viszont jelentős módosításokat irányoz elő ebben a témában.
Az idei évben közel 14,3 millió eurónyi támogatáson osztoznak azok a politikai pártok, amelyek vagy bejutottak a parlamentbe, vagy maximum 2 százalékkal maradtak a belépési küszöb alatt, a pénzből való részesedés aránya azonban természetesen nem egyenlő, hanem a 2023-as választáson elért eredménytől függ.
A megállapodás értelmében a támogatásban nyolc párt és egy koalíció osztozik, a megjelölt összeg csupán az idei évre vonatkozik. A 2023-as választásokkal kezdődő négyéves időszakra összesen 92,87 millió euró áll rendelkezésre.
A legutóbbi paralmenti választás eredményeivel összhangban a legnagyobb összeget az ott első helyezést elérő Smer-SD kapja, ami nagyjából 3,6 millió eurót jelent. Robert Fico pártját követi a Progresszív Szlovákia (PS) 2,8 millió euróval, majd sorban következik a Hlas-SD 2,4 millió, a Szlovákia Mozgalom (Hnutie Slovensko) pártkoalíciója másfél millió, a KDH 1,1 millió, az SaS 1,04 millió, majd végül az éppen, hogy parlamentbe került SNS 935 ezer euróval - derül ki az Aktuality.sk tájékoztatásából.
Ezen kívül két olyan párt is létezik, amely nem ül a parlamentben, és amely az 5%-os parlamenti küszöb, valamint a 3%-os támogatási küszöb közé esik. A szélsőjobboldali Republika idén 460 ezer eurót, míg a Magyar Szövetség 424 ezer eurót kap, amely támogatást a Pénzügyminisztérium általában a nyári hónapokban oszt ki. Ez a pénz az állami költségvetésből származik, ezért a fenntartásával kapcsolatban komoly viták zajlanak.
A legfrissebb politikai diskurzusok egyik éles példája a Belügyminisztérium nemrégiben bejelentett javaslata, amely jelenleg tárcaközi egyeztetés alatt áll. Ez a terv azt célozza, hogy csupán azok a pártok részesülhessenek támogatásban, amelyek elérik az öt százalékos választási küszöböt. A szaktárca érvelése szerint ez a lépés ösztönözni fogja a politikai aktivitást a kisebb, ám valós politikai befolyással nem rendelkező pártok körében. Továbbá, a javaslat a gazdasági helyzet romlása esetén is módosítaná a támogatási rendszert: ha az államháztartási hiány a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát meghaladja, a támogatás összegét 30 százalékkal csökkentenék. Érdemes megjegyezni, hogy tavaly Szlovákiában a hiány 5,3 százalékon állt, és az idei előrejelzések szerint sem várható jelentős javulás.
A kormány által javasolt intézkedések kapcsán a Transparency International Slovakia (TIS) figyelmeztetett, hogy a tervezett változtatások csökkenthetik a választási kampányok átláthatóságát és tisztességességét. Ez a helyzet kedvezhet a "kétes finanszírozók" megjelenésének is. A TIS véleménye szerint a módosítások arra ösztönözhetik a kisebb politikai pártokat, hogy természetellenes és spekulatív koalíciókat alakítsanak ki. Rámutattak arra, hogy a legnagyobb és legnagyobb anyagi háttérrel rendelkező pártok, mint például a Smer, a Hlas vagy a PS, előnyben részesülnek, míg a többi politikai szereplő számára a kampányolás még nehezebb feladattá válik. A költségek fedezésére felvett hitelek kockázatai megnövekednek, és akár egyetlen rosszul sikerült kampányidőszak is elegendő lehet ahhoz, hogy egy kisebb párt gazdaságilag összeomoljon.
A TIS emellett kiemelte, hogy a támogatások államháztartási hiányhoz való kötése lényegében azt jelenti, hogy az ellenzéki és parlamenten kívüli pártok kénytelenek viselni a kormányok döntéseinek negatív következményeit. Ezzel összefüggésben rámutattak, hogy a 2002 óta elosztott 349 millió eurónak csupán a tizedét kapták meg azok a pártok, amelyek nincsenek jelen a parlamentben. Végül hangsúlyozták, hogy "a parlamenten kívüli, de jelentős pártok kulcsszerepet játszanak egy egészséges demokrácia működésében".
