A devizahiteles döntés komoly hullámokat verhet: íme a leglényegesebb válaszok, amelyek segíthetnek megérteni a helyzetet.

Kép forrása: Getty Images / dpa / Harald Tittel - Az Európai Unió Bíróságának impozáns épülete Luxembourg szívében.

Magyarországon jelentős változásokat hozhat az Európai Unió Bíróságának a múlt héten hozott precedens értékű döntése, amely szerint a devizahiteles szerződések érvénytelenné válhatnak. Az ítélet alapján az adósok csupán a felvett tőke visszafizetésére kötelezhetők, míg az árfolyamkülönbözet és a kamatok terhét a pénzintézeteknek kell viselniük. Ezzel kapcsolatban most részletesen körbejárjuk a legfontosabb felmerülő kérdéseket.

Az Európai Unió Bírósága 2025. április 30-án hozott döntése szerint egy magyar devizaalapú kölcsönszerződés érvénytelennek nyilvánítandó. Az indoklás szerint a pénzintézet nem biztosította az adós számára a megfelelő tájékoztatást az árfolyamkockázatokkal kapcsolatban.

Az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatás hiányosságai azt jelzik, hogy a bank nem nyújtott átfogó és világos információt a fogyasztónak. A forint és a deviza árfolyamának ingadozása jelentősen megnövelheti a törlesztőrészleteket, ami komoly pénzügyi terhet róhat az adósokra. Az Európai Bíróság állásfoglalása alapján az olyan kikötés, amely a teljes árfolyamkockázatot az adósra hárítja, tisztességtelennek minősül, amennyiben a bank a szerződéskötéskor nem ismertette világosan a kockázat jellegét. Ilyen esetekben a tisztességtelennek ítélt feltételt úgy kell kezelni, mintha az nem is szerepelne a szerződésben. Ha pedig a szerződés ezen kikötés nélkül nem teljesíthető, akkor az egész megállapodást érvénytelennek kell nyilvánítani.

Az ítélet lényege tehát az, hogy a devizahitel-szerződés semissé válik, ha a bank elmulasztotta megfelelően felhívni a figyelmet az árfolyamkockázatra. A bíróság döntése értelmében ilyen esetben az adósokra nem hárítható semmilyen, az árfolyamváltozásból eredő teher. Minden devizaárfolyam miatti többletköltséget utólag a banknak kell állnia, az adós pedig csak a felvett tőke összegéig felel.

A döntés jelentős precedens értékkel bír, mivel először fogalmazta meg egy uniós bíróság ennyire világosan, hogy a magyar devizahiteles szerződésekben az árfolyamkockázat tisztességtelen megosztása akár a szerződés teljes érvénytelenségét is eredményezheti.

Az ügy, amely az ítélet alapját képezte, egy magyar házaspár svájci frank alapú autólízing-szerződésének története, amelyet 2007-ben kötöttek. Évekkel később a pár jogi lépéseket tett a finanszírozó pénzintézmény ellen, mivel úgy érezték, hogy a szerződés feltételei nem voltak méltányosak. Különösen sérelmezték, hogy nem kaptak elegendő tájékoztatást arról, hogy a forint gyengülése milyen mértékű kockázatot hordozhat számukra.

A magyarországi első- és másodfokú bíróság részben helyt adott a felperesek érveinek, elismerve, hogy a tájékoztatás nem volt teljes körű, azonban a szerződést nem semmisítette meg teljesen.

Ahelyett, hogy radikális lépésekre szánták volna el magukat, egy köztes megoldást választottak: megtartották a lízingszerződést érvényben, ugyanakkor a követelés összegét úgy módosították, mintha az eredetileg forintban jött volna létre.

Az adósok azonban ezzel nem értettek egyet, mert ők a teljes érvénytelenséget és az összes befizetésük visszatérítését szerették volna elérni, ezért fellebbezés után a Kúria elé került az ügy. A Kúria 2023-ban úgy döntött, hogy előzetes döntéshozatali kérdéseket tesz fel az Európai Bíróságnak Luxembourgban, amely kapcsán született meg a mostani ítélet.

2010 után egyre nagyobb számban fordultak bírósághoz az adósok, akik a bankjaik ellen emeltek keresetet. Az érintettek arra hivatkoztak, hogy devizahiteles szerződéseik tisztességtelensége vagy érvénytelensége miatt keresnek jogorvoslatot. A perek során gyakran hangoztatták, hogy a pénzintézetek félrevezető tájékoztatást nyújtottak, vagy nem nyújtottak elegendő információt a lehetséges árfolyam-ingadozásokkal kapcsolatban. Az ügyfelek számára ez a helyzet komoly anyagi terheket rótt, amelynek következményeként sokan a bírósághoz fordultak igazuk érvényesítése érdekében.

A bíróságok eltérő megközelítéseket alkalmaztak az ügyek elbírálásakor: egyes esetekben az adósok, míg másutt a bankok javára születtek döntések. Ez a jogi bizonytalanság és a felhalmozódott perek sokasága arra figyelmeztet, hogy a helyzet egységes rendezésének szükségessége sürgetővé vált.

Első lépésként a Kúria 2014 júniusában jogegységi határozatot adott ki, amelynek célja a bíróságok gyakorlatának egységesítése volt. Ebben a határozatban a bírói testület kijelentette, hogy a devizaalapú kölcsön mint jogi konstrukció nem számít jogellenesnek, így a devizahitel-szerződések nem érvénytelenek csupán azért, mert devizában rögzítik a tartozást. Ugyanakkor a Kúria tisztességtelennek ítélte az úgynevezett árfolyamrés alkalmazását, amely során a bank a folyósítás és a törlesztés során eltérő árfolyamokat alkalmaz. Ezen kívül megállapította, hogy a bank egyoldalú kamatemelése csak szigorúan meghatározott feltételek mellett lehetséges.

A Kúria döntése arra is kitért, hogy az árfolyamkockázat alapesetben az adóst terheli. Ez alól csak akkor lehet kivételt tenni, ha a bank nem adott megfelelő tájékoztatást, és emiatt a fogyasztó számára nem volt érthető, hogy ezt a kockázatot teljes mértékben ő viseli.

Az Országgyűlés ezt követően 2014 nyarán és őszén meghozta az úgynevezett devizahiteles mentőcsomag törvényeket (DH1, DH2, DH3 törvények), amelyekben törvényileg rögzítették, hogy a korábban tisztességtelennek minősített árfolyamrés helyett a Magyar Nemzeti Bank hivatalos középárfolyamát kell alkalmazni minden szerződésben, továbbá előírták a bankoknak, hogy forintban számolják el a tartozásokat, és 2015 elején kötelezően átváltsák a devizahiteleket forinthitelekre egy meghatározott árfolyamon. Emellett a törvények kötelezték a bankokat, hogy számoljanak el az adósokkal és fizessék vissza az esetleges jogtalan túlfizetéseket (például az egyoldalú kamatemelések vagy az árfolyamrés miatti különbözeteket).

A törvények az Alkotmánybíróság elé kerültek, miután többen alkotmányossági panasszal keresték meg a testületet. Az Alkotmánybíróság több határozatában is megerősítette a devizahiteles törvények alkotmányos jellegét, és elutasította az ezek megsemmisítésére irányuló kérelmeket. Az Ab érvelése szerint a törvényalkotó beavatkozása indokolt volt a súlyos társadalmi válság következtében, és a jogszabályok hatékonyan biztosították az érdekeltek közötti megfelelő egyensúlyt.

A Kúriának és az alsóbb fokú bíróságoknak is át kellene értékelniük eddigi ítélkezési gyakorlatukat. A luxembourgi ítélet ugyanis egyértelművé tette, hogy nem tartható fenn az a korábbi megközelítés, amely a devizahitel-szerződéseket a tisztességtelen feltételek kihagyásával is életben tartotta. Ez gyakorlatilag azt jelentheti, hogy újra kell gondolni az összes korábbi döntést és jogegységi határozatot is ebben a tárgykörben.

A döntés következtében a 2014-2015-ös elszámolási és forintosítási törvények ütközésbe kerültek az uniós jogszabályokkal, ami akár törvénymódosítások szükségességét is felvetheti.

A parlamenti ellenzék már előterjesztett több javaslatot a devizahitelesek helyzetének rendezésére. A Demokratikus Koalíció közleménye szerint a párt egy devizakárpótlási törvényjavaslatot nyújt be, amely lehetőséget adna a devizahiteleseknek arra, hogy a hitelfelvételkor érvényes árfolyamon számolják el tartozásukat, a különbözetet pedig visszakaphatnák az adósok. Ezen kívül Jámbor András és Hadházy Ákos országgyűlési képviselők egy másik, független törvényjavaslatot is benyújtottak, amely kezdeményezi, hogy a magyar állam függessze fel az összes folyamatban lévő devizahiteles ügyet addig, amíg meg nem tisztázódik a jogértelmezés. Továbbá, javaslatot tettek egy olyan törvény megalkotására is, amely átülteti az Európai Bíróság döntésének elveit a magyar jogrendbe, és célul tűzi ki az érintett polgárok kompenzálását.

Az ítélet hatására sok devizahiteles adós kezdi meg vagy folytathatja a pereskedést a bankjával szemben, illetve a korábbi eljárásokat is újra le kell lefolytatni vagy felülvizsgálni. A 2007-es ügyben az adósokat képviselő ügyvéd, Marczingós László az ATV Egyenes Beszéd című műsorában arról beszélt, hogy több millió devizahitel-szerződést érinthet az EUB döntése. Azt azonban hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen a magyar állami szervek részéről a végrehajtás, felül kell írni az egész magyar bírói gyakorlatot.

Az OTP Bank a bíróság döntését úgy kommentálta lapunknak eljuttatott írásában, hogy "az Európai Unió Bírósága 2025. április 30-án közzétett előzetes döntéshozatali eljárásban hozott döntésének lehetséges hatásai az OTP Csoportot nem érintik érdemben. Az Európai Unió Bírósága jelen döntése ugyanis egy egyedi esethez kötődik és azon az előfeltevésen alapul, hogy a fogyasztói devizahitelt nyújtó adott pénzügyi vállalkozás árfolyam kockázatról szóló ügyfél-tájékoztatása tisztességtelen volt, és a devizahitel szerződés emiatt válik érvénytelenné (semmissé). Az OTP Bank devizahitel szerződéseiben az árfolyam kockázat feltárása tisztességes volt, ezt a bíróságok az erre irányuló fogyasztói perek elsöprő többségében (néhány egyedi, gyakorlati hibás esetet leszámítva) következetesen megállapították. Az OTP Bank devizahitel szerződései tehát kevés egyedi kivételtől eltekintve érvényesek és tisztességesek, így nem merül fel esetükben az érvénytelenségi kérdés, amelyre az Európai Unió Bírósága jelen előzetes döntése a Kúriának iránymutatást ad".

Minden devizahiteles számára érdemes lehet egy szakértő bevonásával átvizsgálni a saját szerződését, hogy kiderüljön, történt-e hiányos tájékoztatás az árfolyamkockázatról. Amennyiben ez igaznak bizonyul, az adós jogi lépéseket tehet a bank ellen, hogy megállapítsa a szerződés érvénytelenségét és visszaszerezze a befektetett pénzét. Azok, akik már jogi procedúrában állnak, jelezhetik a bíróság felé, hogy kérik az Európai Unió Bíróságának ítéletének figyelembevételét, és kifejezhetik szándékukat a szerződés semmisségének megállapítására.

Azok a devizahitelesek, akiknek a hitelük nem teljesítése miatt végrehajtási eljárás indult, lehetőséget kapnak arra, hogy kérjék a végrehajtás felfüggesztését. Ezt azzal indokolhatják, hogy az őket terhelő szerződés érvényessége kérdéses az Európai Bíróság (EUB) döntése alapján.

Marczingós László szerint minden devizahitel miatti végrehajtást fel kellene függeszteni most, amíg ki nem derül a szerződések sorsa a bíróságon.

Az ügyvéd arra biztatta az érintetteket, hogy aktívan lépjenek fel, tüntetéseken és levelek írásával próbáljanak nyomást gyakorolni a magyar hatóságokra, hogy érvényesítsék a jogerős ítéletet.