II. Lajos felesége, Habsburg Mária, férjének halála után soha nem lépett újra oltár elé.
Már kisfiúként lenyűgözte Trója mítosza Heinrich Schliemann-t, aki szívében hordozta a vágyat, hogy felfedezze a legendás várost.
Habsburg Mária, a szenvedélyes szív és a határozott akarat megtestesítője, a történelem lapjain talán kevesebb figyelmet kapott, mint amennyit megérdemelne. Művészetek iránti elkötelezettsége már fiatalon megmutatkozott, amikor Magyarországra érkezett, hogy boldog házasságát megkezdje. Azonban az oszmán hódítás tragikusan véget vetett ennek a szép kapcsolatnak. Mária, aki 25 éven át irányította Németalföldet, soha többé nem találta meg a boldogságot a házasságban, és egyedülállóságának súlya alatt élt tovább, elfeledett nagysága mellett.
Szerelem első látásra
1522-ben, amikor a Magyar Királyságot egyre inkább fenyegette az oszmán birodalom terjeszkedése, két fiatal állt az oltár elé. II. Lajos már hatodik éve uralkodott a magyar trónon, de feleségét nem választhatta meg szabadon, hiszen születése előtt eljegyezték a kasztíliai király lányával.
Mária, akit Őrült Johannaként ismerünk, és Szép Fülöp gyermeke, korai életét apja tragikus elvesztése és anyja mentális állapota árnyékolta be. I. Miksa, a német-római császár, vette át a gondoskodást felette, és ő irányította Mária házassági terveit. A cél világos volt: a frigy révén a Habsburgok számára biztosítani kívánta a magyar trónt. A fiatal Mária sógornője mellett nőtt fel, és már gyerekként is tudatosan készítették fel a királynéi szerepre. Amikor bátyja, a későbbi I. Ferdinánd, feleségül vette Jagelló Annát, Mária egy hajóra szállt, hogy megkezdje magyarországi kalandját.
Székely Bertalan mesterműve, amely a mohácsi csatát ábrázolja, lenyűgöző módon ötvözi a történelmi esemény drámaiságát a festészet nyelvével. A vásznon a csata zűrzavara és feszültsége szinte tapintható, a színek dinamikus játéka pedig életre kelti a pillanatot. Az alakok mozdulatai, az arckifejezések, valamint a háttérben zajló események mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a néző belemerüljön a történelem e sorsfordító eseményébe. Székely Bertalan nemcsak a katonai összecsapást örökítette meg, hanem a hősiességet és a tragédiát is, így a festmény nem csupán egy csata képét, hanem a magyar történelem egy fontos pillanatát is megjeleníti.
Gyermekként már összefonódott sorsuk, amikor először találkoztak leendő férjével, és azonnal lángra lobbant közöttük a szerelem. Leveleik tele vannak mély érzelmekkel, amelyek tanúbizonyságot tesznek odaadásukról, de a fiatal szerelmespár tudása és intellektusa sem elhanyagolható. Mindketten kiváló oktatásban részesültek, és komolyan vették a felkészülést a jövőbeli uralkodásra, amelyhez nemcsak érzelmi, hanem tudományos alapokat is szerettek volna biztosítani.
Bohém férj és komoly feleség - egy színes és szürke világ találkozása. Ő, a szabad szellem, aki a naplementékben és az éjszakai kalandokban találja meg boldogságát, míg ő, a céltudatos feleség, a stabilitás és a rend híve, aki a mindennapok kihívásait komolyan veszi. Két ellentétes pólus vonzza egymást, és egy különleges harmóniát teremt a mindennapokban. Mégis, ahogy az élet folyamán haladnak, meg kell tanulniuk, hogyan harmonizálják a különböző értékrendeket és életstílusokat, hogy együtt építhessék fel közös jövőjüket.
Lajos trónörökösként a világi élvezetek iránti vonzalma nem maradt titokban, és az ország kincstárának fokozatos kiürülése is ezt tükrözte. A fiatal herceg szívesen töltötte szabad idejét szórakozással, ám Mária érkezése mindent megváltoztatott. A fiatalasszony határozott elképzelésekkel érkezett, hogy miként erősíthetné meg a királyi hatalmat. Az oszmán birodalom egyre fokozódó fenyegetése – különösen I. Szulejmán 1521-es Nándorfehérvár elfoglalása – sürgette volna a határozott lépéseket, de a magyar urak ellenállása keresztülhúzta a terveket. Ebben a helyzetben a fiatal uralkodópár, Mária 17 és Lajos 16 éves korával, szintén szerepet játszhatott.
Habsburg Mária portréja egy lenyűgöző műalkotás, amely a történelmi jelentőségű Habsburg-dinasztia egyik kiemelkedő alakját örökíti meg. A festmény gazdag színekben és részletekben pompázik, amelyek tükrözik Mária eleganciáját és méltóságát. Arca finom vonásai és kifejező tekintete egyaránt a hatalom és a nőiesség tökéletes harmóniáját sugallja. A háttérben elhelyezett díszes motívumok tovább fokozzák a kompozíció grandiózus jellegét, miközben a művész mesteri technikája életre kelti a múltat. Ez a portré nem csupán egy arckép, hanem egy korszak szellemiségét és a Habsburgok hatalmát is megjeleníti.
Máriát a nagyratörő tervek mellett a különös új eszmék is lázba hozták, amelyek egy Ágoston-rendi szerzetestől indultak el. A reformáció első, magyarországi megjelenése az ő udvarához köthető.
Királyné helyett kormányzó
1526-ban I. Szulejmán hadjáratot indított Magyarország ellen, ami végzetes következményekkel járt. Az augusztus 29-én lezajlott mohácsi csatában az ország királyát, Máriát, a férjét veszítette el. A csata után a Budán tartózkodó királyné Pozsonyba menekült, mivel aggasztotta a hír, hogy az oszmán csapatok esetleg tovább vonulnak a főváros irányába. A mindössze 21 éves Mária az elkövetkező éveket Innsbruckban és Linzben töltötte, majd 1530-ban, Habsburg Margit halála után, V. Károly őt választotta Németalföld kormányzójává. E pozícióban Mária a művészetek elkötelezett támogatója lett, és 25 éven át irányította a gazdag tartományt. Irányítása alatt nemcsak a gazdasági kihívásokkal, hanem a vallási feszültségekkel is meg kellett küzdenie, hozzájárulva ezzel Németalföld fejlődéséhez.
Nem házasodott meg újra, élete végéig férjét gyászolta. 1555-ben lemondott helytartói címéről és Hispániába utazott, ahol utolsó éveit testvérei társaságában töltötte.
