"Teljesen elképzelhetetlennek tűnt, hogy csupán néhány tucat 17-19 éves fiatal képes lenne megbuktatni a kormányt."

Az Egységes Diákfront korábbi irányítói: Pirint Gergő, Strbka Anna és Gajzágó József - Fotó: Huszti István / Telex.

Pirint Gergő, Strbka Anna és Gajzágó József, az Egységes Diákfront korábbi vezetői és Az elárult generáció című dokumentumfilm főszereplői voltak a Telex hétfői élő műsorának vendégei. A beszélgetés során kitértek arra, hogy sokan irreális elvárásokkal fordultak feléjük a kormányváltás kapcsán, különösen amikor diáktüntetéseket szerveztek az oktatás átfogó reformjának érdekében.

Fábián Tamás először arról kérdezte a vendégeit, hogy a film bemutatása óta milyen reakciókat kaptak. Egységesen azt mondták, hogy nagyon megható volt a fogadtatása, sokan elismerésüket fejezték ki.

A 2022 márciusában kezdődő és a következő évre is áthúzódó diáktüntetés-sorozatról, illetve a mozgalmukról úgy tartják, hogy csinálhatták volna jobban, maradtak kiaknázatlan dolgok. Strabka Anna azt mondta, hogy belecsúsztak abba a hibába, hogy nem alakították ki a megfelelő szervezeti struktúrákat, és egyszerre akartak szervezetet fejleszteni és tüntetéseket szervezni, és emiatt sok felesleges kört futottak.

Strabka kifejtette, hogy ebben az időszakban dühöt érzett az ellenzék irányába, amely a 2022-es választások következtében széthullott és súlyos válságba került. Ekkor már tudták, hogy csak saját magukra támaszkodhatnak. Pirint Gergő úgy véli, hogy sikerült a pedagógusok helyzetét és az oktatási kérdéseket a politikai diskurzus középpontjában tartaniuk, ami hozzájárulhatott ahhoz, hogy 2023-ban béremelést kaptak a tanárok.

Gajzágó József kifejtette: „Az átlagos választópolgár úgy véli, hogy mi fogjuk leváltani ezt a rendszert, de ez valójában egy illúzió. Nehéz elhinni, hogy csupán néhány tucat, 17-19 éves diák képes lenne megbuktatni a kormányt.”

Strabka emlékezetében élénken él az a folyamatos kérdések sora, ami a környezetüktől érkezett: mikor válnak végre párttá, és mikor következik be a kormányváltás. Azonban ezek a remények soha nem öltöttek valóságos formát.

Pirint Gergő szerint csak szakpolitikával nem lehet sikereket elérni a NER-rel szemben, csak összpolitikailag.

Fábián Tamás a korábbi diákfrontos vezetők véleményét firtatta azzal kapcsolatban, hogy miért nem alakultak meg egységesen a pedagógus szervezetek, miért maradtak el a hatékony képviselet lehetőségei, és miért voltak csak kevesen az aktív tüntetők között.

"Bizonyos szempontból megértettük a tanáraink helyzetét, hiszen ők is nehéz és kockázatos szituációval néztek szembe. Ezt mi is kifejezhetjük, de ha csupán 10-15 százaléknyi sztrájkoló van, akkor ennek van egy határa. Nem voltam képes pontosan felmérni, mi áll a háttérben: a létbizonytalanság, vagy a különböző szervezetek közötti konfliktusok játszották-e a főszerepet az ügy alakulásában" - nyilatkozta Strabka Anna. Emlékeztetett arra, hogy több különböző irányú kezdeményezés is létezett, például a Pedagógusok Szakszervezete olyan népszavazási javaslatot terjesztett elő, amelyben az Egységes Diákfront is részt kívánt venni, de így már nem volt lehetőségük arra, hogy ezt megvalósítsák.

"Folyamatosan súrlódtunk egymással a legapróbb dolgok miatt, és ez világossá tette számomra, hogy igényeljük a demokratikusabb és átláthatóbb működést. Mégis, ha a saját aprócska konfliktusainkat sem tudjuk megoldani, hogyan várhatjuk el, hogy ez a rendszer működjön?" - fogalmazta meg.

Pirint Gergő megjegyezte, hogy rendkívül kiábrándító lehet, amikor a hatalom teljesen figyelmen kívül hagyja őket. Ennek következményeként előfordulhat, hogy idővel egyre kevesebben vesznek részt a tüntetéseken, noha korábban sok elkötelezett aktivista állt mellettük.

2022-ben az ellenzék teljesen szétesett, de mára a Tisza Párt komoly politikai kihívóvá válhat a Fidesz számára. Gajzágó véleménye szerint, ha akkor hasonló helyzet alakult volna ki, a kormány sokkal komolyabban vette volna az ellenzéki szempontokat, és a pedagógusok béremelését sem hagyták volna annyira váratni magára. Pirint úgy látja, hogy a rendszer logikája miatt a civilekre nem figyelnek kellőképpen, és amíg ez a helyzet fennáll, a civil mozgalmak és a szakszervezetek szerepe is drámaian csökkenni fog.

A beszélgetés végén szóba került az ellehetetlenítési törvény hatása a fiatalok körében. Strabka Anna megjegyezte, hogy a baráti társaságában sokan tisztában vannak a helyzettel, de egyre nehezebb számukra komolyan venni az aggasztó kijelentéseket, miszerint a putyini irányvonal felé haladunk, és hogy újabb határokat léptünk át. Anna elmondta, hogy már nem igazán lepődik meg az ilyen kijelentéseken, de mélyen elgondolkodtatja, és szomorúsággal tölti el a jövő miatt érzett félelem.

Pirint kifejtette, hogy körülbelül 20 ezer magyar diák tanulmányoz külföldi felsőoktatási intézményekben, és ennek 52 százaléka az ő állítása szerint a hazai rendszer hiányosságai miatt döntött így. A legtöbben Bécset választják, ami arra utal, hogy szívesen maradnának itthon, azonban nem nagyon van más lehetőségük. "Eddig a piaci mechanizmusok révén valósult meg az ellehetetlenítés, most pedig közjogi eszközökkel kívánnak szankcionálni olyan embereket, akik egyszerűen nem felelnek meg a hatalom elvárásainak" - utalt az új törvényjavaslatra.

Gajzágó József észrevette, hogy a Pride-törvény hatására egyre többen érdeklődnek a közügyek iránt, és a legújabb törvényjavaslat kapcsán is felerősödött a társadalmi párbeszéd.