Brüsszel új jövőképe: egy gazdák számára kedvező rendszer kialakulása várható, amely véget vet a területalapú támogatásoknak.

Szerda délelőtt a Biztosok Kollégiuma zöld lámpát adott a mezőgazdaság és élelmezés szempontjából kulcsfontosságú dokumentumnak, amely a jövőbeli támogatási rendszert hivatott irányítani. Az úgynevezett Vision, ahogyan a neve is sugallja, széleskörű célkitűzéseket fogalmaz meg, egyfajta jövőképet vázol fel arról, hogy az Európai Bizottság miként képzeli el a Közös Agrárpolitikát az elkövetkező ciklusban.

Hatottak a tüntetések?

A legutóbbi sajtótájékoztatón Raffaele Fitto, az Európai Bizottság alelnöke hangsúlyozta, hogy az utolsó néhány év rendkívül nehézségekkel teli volt mindenki számára. A mezőgazdasági szektor sajátos belső jellemzői miatt különösen érzékeny a különféle eseményekre és a piaci ingadozásokra, ami fokozott sebezhetőséget eredményezett. Ezt az érzést tovább felerősítették az Európát megrázó tüntetések, amelyek világossá tették, hogy sürgős párbeszédre és cselekvésre van szükség az Európai Bizottság részéről.

A vízió megalkotása során néhány egyszerű elvből indult ki a Bizottság. A gazdálkodás és az élelmezés stratégiai szektor az EU-ban, mint fogalmazott, "vitán felül áll az élelmiszerbiztonság és a szuverenitás fontossága". Kijelentette:

A klímavédelem terén a gazdák kulcsszereplők, hiszen tevékenységükkel hozzájárulnak a természeti erőforrások megóvásához. Aktívan használják a talajt és a vizet, miközben elősegítik a biodiverzitás fenntartását és az éghajlatváltozással szembeni ellenállóság kialakítását. Munkájuk nem csupán a mezőgazdaságra korlátozódik, hanem a környezetvédelem egyik alapkövévé is válik.

Mindezt szem előtt tartva, az Európai Bizottság célja az, hogy együttműködjön az agrárágazattal annak érdekében, hogy biztosítsa, hogy az versenyképes, ellenálló, vonzó maradjon a jövő nemzedékeinek, és még jövedelmező is legyen.

Helyi szinten sokkal jobban ismerik a helyzeteket és a szükségleteket.

Az alelnök hangsúlyozott néhány lényeges stratégiai tényezőt, amelyek a vízió középpontjában állnak, utalva arra, hogy ezek egyértelműen kifejezik a bizottság politikai szándékait.

Nincs egységes megoldás

A mai anyagunkkal világos üzenetet szeretnénk eljuttatni a gazdálkodók és élelmiszertermelők számára. Az agrárium és az élelmiszeripar kiemelt jelentőségű stratégiai szektor, amely kulcsszerepet játszik Európa jövőjében. Az élelmiszerszuverenitás, a versenyképesség és a fenntarthatóság nem csupán elvek, hanem a vidéki közösségek életképességének alapkövei is.

Christophe Hansen, az Európai Bizottság mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztosa a tájékoztatón kiemelte, hogy Európa elkötelezett amellett, hogy megvédje a mezőgazdasági szektort a tisztességtelen konkurenciával szemben. Rámutatott, hogy az anyag hangsúlyozza Európa gazdálkodásának sokszínűségét, ami egyúttal a kontinens egyik nagy erőssége. Ugyanakkor hozzátette, hogy ez a sokszínűség különböző kihívásokkal is jár, amelyek jelentősen eltérnek egymástól.

Az osztrák alapok gazdálkodási környezete és a ciprusi gazdák által tapasztalt kihívások között óriási eltérések vannak, így nem célszerű ezeket összemérni. Míg Ausztriában a gazdálkodás szigorú szabályozások és jól kiépített infrastruktúra keretein belül zajlik, Cipruson a helyi sajátosságok és a különböző klimatikus viszonyok alapvetően befolyásolják a mezőgazdasági tevékenységeket.

A biztos több fő prioritási területre koncentrált a jövőkép kapcsán. Ezek a következők:

Több fiatal számára igazságos és átlátható szabályok kialakítása.

Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy az uniós mezőgazdasági termelők csupán 12%-a fiatalabb 40 évnél. Egyes helyszíneken a helyzet még ennél is kedvezőtlenebb, így elengedhetetlen, hogy a fiatal generációk bevonására irányuló intézkedéseket hozzunk létre. Olyan politikai kereteket kell kidolgozni, amelyek serkentik a munkavállalást ezen a szektoron belül. A jövő nemzedékét vonzóbbá kell tenni, amihez nem csupán anyagi juttatások és beruházások szükségesek, hanem a megújulás előtt álló akadályokat is le kell bontani.

Fontos, hogy minden gazdálkodó és élelmiszeripari szereplő számára egyenlő versenyfeltételeket teremtsünk. Ez azt is magában foglalja, hogy az importált termékek előállítási normáit is ehhez a szinthez kell igazítani, különös figyelmet fordítva a peszticidek használatára.

A jelenlegi helyzet a polgárok szempontjából elfogadhatatlan. Az Unióban bizonyos növényvédőszereket tiltanak, miközben ugyanazzal a vegyszerrel kezelt növényeket importálunk. Ez a gyakorlat nem igazságos. Európa egészségvédelméről van szó: ha valamit az Unión belül tiltanak, akkor az Unión kívülről érkező hasonló termékek is potenciális kockázatot jelentenek.

A biopeszticidek szerepe kiemelkedő jelentőségű, amit az elmondottak is tükröznek: az utóbbi évtizedben számos hatóanyagot vontak ki a forgalomból, alternatív megoldások nélkül. Ezzel szemben a biopeszticidek olyan védelmi megoldásokat kínálnak, amelyek bár lehet, hogy nem olyan erőteljesek, de mégis hatékonyan működnek. Fontos lenne, hogy ezt a folyamatot felgyorsítsuk, hogy a gazdálkodóknak megfelelő eszközeik legyenek terményeik megóvására.

Egyszerűbb, de új módszer az elosztásra

Hozzátette: a versenyképesség egyik alapfeltétele a bürokrácia csökkentése és ez volt a másik nagy kérés a gazdálkodók részéről, akik tavaly pont ilyenkor vonultak az utcára. Könnyebb, agilisabb rendszerre van szükség, erre feltétlenül megoldást kell találni annak érdekében, hogy a szabályozási terhet csökkentsük, hogy a gazdálkodók a termelésre koncentrálhassanak és ne papírmunkával foglalatoskodjanak.

Ennek megvalósítása érdekében tavasszal egy különleges egyszerűsítési csomagot fogunk javasolni a KAP keretein belül.

A sajtótájékoztató zárásaként a biztos hangsúlyozta, hogy ebben a szakaszban még korai a költségvetési kérdésekről diskurálni. Ennek következtében nem tudott egyértelmű választ adni arra sem, hogy a Közös Agrárpolitika milyen mértékben részesedik majd az Európai Unió következő költségvetéséből.

A kérdésre adott válaszában hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság szándéka az, hogy a támogatásokat ne területi alapon, hanem a gazdasági egységek szintjén ossza ki.