Fontos átalakítás kezdődik – ezek a két település lesz az ország kapuja.
Mohácson és környékén jelentős fejlesztések várhatóak a közlekedés, városépítés és kulturális örökség megóvása érdekében a következő évek során. Ezt a hírt csütörtökön jelentette be az építési és közlekedési miniszter a festői Duna-parti városban.
Lázár János a Pávkovics Gábor (Fidesz-KDNP) mohácsi polgármester irányítása alatt zajló ÉKM-csúcs, Mohács néven ismert plenáris találkozót követően tartott városházi sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a kormányzat célja Mohács és környéke számára a következő időszak győztes szerepének megteremtése. E célkitűzés megvalósításához különösen kedvező lehetőségként tekint a 2026-os emlékév megszervezésére, amely a csata 500. évfordulójához kapcsolódik.
Ahogy említette, Mohács a 2028 nyarára tervezett új Duna-híddal, valamint a folyó két partján megépülő új közlekedési utakkal és a folyamatban lévő kereskedelmi kikötő üzemeltetésének megkezdésével logisztikai központtá és jelentős ipari központtá fejlődik majd néhány éven belül.
Közölte: a térség fejlesztése annak is köszönhető, hogy Magyarország stratégiai partnere, Szerbia is jelentős vasúti és közúti közlekedési beruházásokat hajt végre a Vajdaságban, a két ország megállapodott, hogy az egész Balkán számára Magyarország lesz az a kulcsország, amely biztosítja a csatlakozást Európa és az Európai Unió felé.
Kiemelte, hogy Röszkén zajlik az egyik legfontosabb határforgalom Európában, ezért a jövőben a forgalom kezelését három különböző szakaszra kívánják bontani. A tervek között szerepel a meglévő röszkei átkelő fejlesztése, egy új átkelő létesítése Tompánál, valamint a Hercegszántó átkelő korszerűsítése is, amelynek költségvetése 24 milliárd forint.
A Bácska-projekt keretében a mohácsi és bajai fejlesztések is kiemelkedő szerepet játszanak – hangsúlyozta a szakértő. Kiemelte, hogy "Mohács és Baja városa az ország kapujaként fog funkcionálni, mind a szó szoros, mind pedig átvitt értelmében a Balkán irányába."
Lázár János nyilatkozata szerint az elképzelések alapján az M6-os autópályát a hercegszántói határátlépési ponthoz fogják kapcsolni. Az első lépésként 2026-ig megvalósítják az M6-os autópálya és Mohács közötti szakasz építését, majd 2028 nyarára a négysávos mohácsi Duna-híd, valamint a Duna-híd és az 51-es főút közötti útszakasz újjáépítése is befejeződik, összesen 19 kilométeren. A 390 milliárd forintos projektet követően a Hercegszántó és Baja közötti négysávos összeköttetés következik.
A Mohács környéki közlekedési fejlesztésekre eddig már 60 milliárd forintot utaltak a kivitelezőknek, ami lehetővé tette a munkálatok megkezdését az M6-os autópálya és Mohács közötti szakaszon. A híd építéséhez szükséges telekkisajátítások is hamarosan elkezdődnek, így a projekt a tervek szerint halad tovább.
Bejelentették, hogy 2025-re várhatóan javulni fog a térség megközelíthetősége Horvátországból. Jövő nyárra új autópályás átkelő létesülhet, miután a horvát fél befejezi az M6-os autópálya határ melletti szakaszának átadását.
Tervezik az M6-ost Péccsel összekötő M60-as autópálya meghosszabbítását Szigetvárig. A jövőben célszerű volna Kaposvár és Szigetvár gyorsforgalmi úttal való összekapcsolása is - tette hozzá.
A tervek között szerepel, hogy a szekszárdi Duna-hidat, vagyis az M9-es útvonalat egy új, mintegy 50 kilométeres autópályával vagy gyorsforgalmi úttal kötik össze a tompai határátkelővel - tájékoztatott.
Mohács egy új kereskedelmi kikötő építésével logisztikai központtá alakítja át magát, és jelenleg folyamatban van a vasúti fejlesztések lehetőségeinek vizsgálata a Mohács és Bátaszék közötti árufuvarozás terén.
Az emlékév keretében megvalósuló beruházások kapcsán elmondta: 2026. augusztus 29-ig tízmilliárd forintból újítják fel a csata emlékhelyét. Ezen kívül kiépül az útvonal az M6-os autópálya és Mohács között, valamint a nagyharsányi síkon is megjelenik a 1687-es, törökök ellen aratott győzelmet idéző mohácsi csata emlékhelye. A város vezetése szeretné elérni, hogy a tervezett fejlesztésekhez kormányzati támogatásban részesüljön.
Lázár János bejelentette, hogy a kormány évi 210 millió forintos terhet vesz le a város válláról azzal, hogy 2025-től átvállalja a kompközlekedés költségeit a híd megépítéséig, valamint a határkikötő fenntartásának finanszírozását is biztosítja.
Pávkovics Gábor hangsúlyozta, hogy a Mohács térségében tervezett jelentős közlekedési fejlesztések nemcsak a helyi közlekedést javítják, hanem két különböző régió számára is kedvező hatásokat gyakorolnak. Ezek a fejlesztések lehetőséget teremtenek arra, hogy Mohács túllépjen jelenlegi mezőgazdasági szerepén, és egy komoly logisztikai, valamint ipari központtá fejlődjön.