Jogerős ítélet született: Varga Zs. András jogellenesen függesztette fel a kúriai tanács elnökét.

A Fővárosi Ítélőtábla Munkaügyi Kollégiuma döntése alapján érvénytelenítette a jogsértő kúriai elnöki intézkedést, mivel az elnöknek nem állt rendelkezésére megfelelő hatáskör a döntés meghozatalához.

A Fővárosi Ítélőtábla Munkaügyi Kollégiuma ma hozta nyilvánosságra döntését egy munkaügyi eljárás során, amelyet Kovács András kúriai bíró indított a kúriai elnök intézkedésével szemben. Varga Zs. András, a kúriai elnök, két évre felfüggesztette Kovács Andrást a bírói tanács vezetői pozíciójából. Az ítélet jogerős, és megsemmisítette a jogsértő elnöki intézkedést, mivel az elnöknek nem volt megfelelő hatásköre a döntés meghozatalához - tájékoztat a Magyar Helsinki Bizottság, amely jogi képviseletet biztosít a kúriai bírónak.

Az Emberi Jogi Egyesület hangsúlyozza, hogy 2024 őszén a Kúria elnöke több eljárást indított a kúriai tanácselnök bíróval szemben, miután Kovács András tanácsát, amely kényes politikai ügyekben is ítélkezett, az ügyelosztási rend módosítása ürügyén feloszlatták. A közleményben kifejtett álláspont szerint Kovács joggal érezte, hogy bírói kötelessége felhívni a figyelmet azokra a visszásságokra, amelyeket tapasztalt. A szakmai véleményét egy tanulmányban kívánta megfogalmazni, amelyben kritikát fogalmazott meg a Kúria ügyelosztási rendjének elfogadása és alkalmazása kapcsán.

A Kúria elnöke kezdetben megakadályozta a tanulmány publikálását, majd ezt követően Kovács ellen több párhuzamos jogi eljárás indult. Elsőként...

integritássértés miatt jártak el ellene,

majd fegyelmi intézkedéssel is büntették.

Novemberben aztán két évre felfüggesztették a tanácselnöki posztjáról is.

"Az utolsó alkalom, amikor a legmagasabb rangú magyar bírói testület hasonló helyzetbe került, az 1980-as évek elejére datálható. Ekkor Szilbereky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke hozta meg a döntést. Akkoriban a pártállami rendszerben a hatalom egysége szolgált az alkotmányos alapelvként, szemben a hatalommegosztás és a bírói függetlenség elvével" - emeli ki az egyesület.

A Helsinki Bizottság hangsúlyozza, hogy a vitatott felfüggesztés mögött valójában egyértelmű cél húzódik meg: megakadályozni, hogy Kovács András egy adott ügyben hozott döntése és a kapcsolódó nyilvános tudományos publikációja érvényesülhessen az ítélkezési gyakorlatban. Az ellene felhozott vádak, amelyek a különböző eljárások során merültek fel, valójában a bírói függetlenség védelmét szolgáló véleménynyilvánítás szabadságának lényegéhez tartoznak. A bírói függetlenséget, valamint a felek törvényes bíróhoz és tisztességes eljáráshoz való jogát érintő kérdésekben megfogalmazott, tényekkel alátámasztott nyilvános szakmai kritika és döntési lehetőség elengedhetetlen.

A Fővárosi Bíróság március közepén hozta meg az elsőfokú ítéletét, amelyet a Kúria elnöke fellebbezett meg.

Pert nyert a bíró, akit indoklás nélkül felfüggesztett két évre a tanácselnöki pozíciójából a Kúria elnöke

A Fővárosi Ítélőtábla legfrissebb döntésében lényegét tekintve az elsőfokú bíróság érveihez hasonló indoklással jutott el ugyanarra a következtetésre. Ez a jogerős ítélet azonban még határozottabb állásfoglalást jelent a bírói függetlenség védelmében, mint a korábbi határozatok.

- A mai döntést Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság jogi képviselője, egyedülálló módon értékelte.

Ítélkező bírák és jogkereső polgárok számára egyaránt fontos, hogy a Kúria elnöke igazgatási jogkörben eljárva megteheti-e azt, hogy elmozdít egy olyan bírót, aki ellen sem fegyelmi vétséget, sem alkalmassági problémát nem tudott megállapítani. Az első fokú döntést ennek még látta esetleges elméleti lehetőségét, a másodfok azonban már ezt a részt is kihúzta az indoklásból - teszik hozzá.

Az emberi jogi egyesület tájékoztatásában azt írja, hogy a Kúria elnöke szerette volna azt is elérni, hogy a jogerős ítéletben már ne szerepeljen a következő bekezdés:

A Kúria Magyarország legmagasabb szintű bírói testülete, amelyet az elnök irányít; ő tölti be a legfőbb bírói szerepet. Az elnökkel szemben a társadalom tagjaihoz képest szigorúbb erkölcsi és jogi elvárások érvényesülnek. A társadalom és az igazságszolgáltatás részéről magas szintű normakövetést várnak el tőle, így a Kúria elnöke kiemelt felelősséggel bír. Feladata, hogy példamutató magatartásával képviselje az igazságszolgáltatás alapelveit és értékeit, nemcsak a bírák, hanem a szélesebb közvélemény felé is.

A jogerős ítélet értelmében ez a rész is megmaradt a döntés szerves részének.

Kovács András két évig tartó tanácselnöki felfüggesztésének vége egy fontos mérföldkő. Ezzel lehetőséget kap arra, hogy bírói tanácsot vezessen, amely kulcsfontosságú ügyekben hoz döntéseket, például a választások tisztaságának biztosításáról vagy a közigazgatási hatóságok határozatainak jogszerűségéről. A mai ítélet azt is jelzi, hogy egyetlen bírónak sem kell félnie attól, hogy a diszkrecionális jogkör gyakorlása miatt bármilyen hátrányos következmény érheti, még a Kúria elnökének részéről sem. Ez a helyzet megerősíti, hogy Magyarországon a jog mindenkit kötelez, még a legmagasabb rangú tisztségviselőket is - áll a Magyar Helsinki Bizottság nyilatkozatában.

Tagadja a Kúria elnöke, hogy a véleménye miatt tiltotta el a bírói függetlenséget féltő Kovács Andrást"A függetlenség a bírónak létszükséglet, mint a levegő" Laczó Adrienn: Nem tudom másképp mondani, ez zsarolás