**Keresztényüldözés: Nigériában óránként egy életet oltanak ki a hitük miatt – A brit kormány átfogó vizsgálata tíz érintett országot elemzett** | Erdélyi Napló Nigériában a hitéért szenvedő keresztények helyzete drámai: minden egyes órában egy ember éle

Keresztényüldözés. Afrikában és Ázsiában a hívők számára egyre fokozódik a veszély, amely megpróbálja próbára tenni hitüket és elkötelezettségüket. A keresztény közösségek folyamatosan szembesülnek fenyegetésekkel és nehézségekkel, miközben megpróbálják megőrizni vallási meggyőződésüket. • Fotó: V4 Agency

A legfrissebb nigériai jelentések aggasztó képet festenek a keresztényüldözésről, amelynek során átlagosan óránként egy keresztény életét oltják ki iszlamista támadók. 2023 januárja és augusztus 10. között 7087 keresztény gyilkosságot regisztráltak, emellett több mint 7800 embert raboltak el. Az elkövetők többsége iszlamista fulani pásztorokból áll, akik a gyilkosságok körülbelül 87 százalékát elkövették. Ezen kívül a Boko Haram és az Iszlám Állam Nyugat-afrikai Tartománya is aktívan részt vesz a terrorcselekmények lebonyolításában – írja a V4 hírügynökség.

Benue állam a legkritikusabb helyzetben van, ahol a tragikus események következtében 1100 ember veszítette életét. A mészárlás különösen brutális formát öltött Yelwata településen – számol be a V4 hírügynökség által hivatkozott Apollo News híroldal.

Június 12-ről 13-ra virradó éjszaka szörnyű események zajlottak, amikor fulani pásztorok körülbelül 280 keresztényt gyilkoltak meg. A tragédia során sok áldozatot élve égettek el, miközben a tettesek az "Allahu akbar" kiáltásokkal kísérték tetteiket. Plateau államban az év eleje óta összesen 806 keresztény vesztette életét. Az ilyen brutális cselekmények mélyen megrázzák a közösséget, és felhívják a figyelmet a vallási feszültségekre és a konfliktusokra, amelyek sújtják a térséget.

A civil szervezet szerint 2015 óta 22 iszlamista terrorista szervezet működik Nigériában. Az egyik keresztény segélyszervezet szerint az ország lakosságának 46 százaléka keresztény, a muszlim lakosság aránya körülbelül ugyanakkora. Különösen aggasztó, hogy Kaduna államban a kormány 2024-ben nyomást gyakorolt a papokra, hogy ne beszéljenek többé nyilvánosan a gyilkosságokról és emberrablásokról, és ne forduljanak a médiához.

Nigéria napjainkban a keresztényüldözés globális középpontjává vált: segélyszervezetek adatai szerint 2022 októberétől 2023 szeptemberéig a világ keresztények ellen elkövetett gyilkosságainak 82%-a, valamint az emberrablások 84%-a itt történt. Ennek ellenére a nyugati média alig foglalkozik ezzel a súlyos problémával; ha mégis előkerül a téma, gyakran bagatellizálják a helyzet súlyosságát. Például a yelwata-i mészárlásról készült riportban egy német televízió az iszlamista háttér helyett a klímaváltozást emelte ki mint a tragédia fő okát, ezzel tovább torzítva a valóságot.

Világszerte a keresztényüldözés fokozódására az Egyesült Királyság vallás- és meggyőződés szabadságáért felelős különmegbízottja, David Smith figyelmeztetett, aki a V4 hírügynökség összefoglalója szerint Londonban úgy fogalmazott, hogy a kereszténység a világ egyes részein a fokozódó üldöztetés miatt a "kihalás" veszélyének van kitéve.

A brit kormány újraértékeli külpolitikai irányvonalát, és ennek keretében tíz országra összpontosít, hogy biztosítsa az emberi jogok védelmét.

- tudósít a The Christian Post. Smith kifejtette, hogy a kormány által végzett vizsgálat célja a vallási és meggyőződésbeli szabadság védelme, különös figyelmet fordítva azokra az országokra, ahol vallási kisebbségek, mint például a keresztények, a bahái közösség tagjai és az ahmadijja muszlimok súlyos elnyomással vagy erőszakkal kénytelenek szembenézni.

David Smith tíz országot nevezett meg, ahol az Egyesült Királyság vizsgálatot folytat: Vietnám, Algéria, India, Nigéria, Pakisztán, Kína, Szíria, Afganisztán, Irak, és egyetlen európai országként Ukrajna. Hozzátette, hogy az üldöztetés, amelyet mind a kormányok, mind a társadalmi csoportok elkövetnek, magában foglalhatja a rendőrségi zaklatást, a társadalmi kiközösítést, az indok nélküli fogva tartást, az állampolgárság megtagadását, a kínzást, az istentiszteleti helyek elleni támadásokat és akár a gyilkosságokat is.

A legfrissebb adatokra hivatkozva kiemelte, hogy világszerte 380 millió keresztényt üldöznek, és figyelmeztetett:

Smith az Egyesült Királyság külpolitikájának új irányvonalát "új fejezetként" jellemezte, hangsúlyozva, hogy a vallásszabadság szoros kapcsolatban áll más alapvető jogokkal, mint például a szólás-, a lelkiismeret- és a gyülekezési szabadság. Kifejtette, hogy a vallás- és meggyőződés szabadsága nem csupán a vallási hovatartozásról szól, hanem a társadalmak egészséges működésének alapvető pillére is. "A vallási intolerancia és az üldöztetés az instabilitás és a konfliktusok táptalaját képezheti" - mondta.

Idén júniusban tragikus esemény rázta meg a szíriai Dweilaab közösségét, amikor egy öngyilkos merénylő tűzharcot idézett elő, majd saját robbanószerkezetét detonálta a görög ortodox Szent Illés templomban. Az incidens következtében legalább 25 ember életét vesztette, és több mint 60-an sérültek meg, ami súlyos fájdalmat és gyászt hozott a helyi lakosság számára.

"Éppen a prédikációm közepén jártam, amikor váratlanul felcsendültek a lövések" - idézte fel Baselios atya, a Szent József templom papja, amely a Szent Illés templom szomszédságában helyezkedik el. "A következő pillanatban már csak a sikolyok hallatszottak. Mindenki ösztönösen a földre vetette magát. A félelem, ami eluralkodott rajtunk, szavakkal nehezen kifejezhető volt. Mindannyian sokkos állapotban, megbénítva álltunk a borzalom előtt. Az a pillanat, ami igazán tehetetlenné tett, az volt, amikor egy kisgyermek, akit elragadott a tragédia, odafutott hozzám, és könyörgően azt mondta: 'Kérlek, rejts el, Atya, nem akarok meghalni'" - mesélte a pap az Open Doors beszámolójában.

„Tedd különlegessé a mondandódat!” – kiáltotta egy fiatal, rémült keresztény nő, miközben a távolból hallatszó lövések és robbanások visszhangjától remegett. „Ez csak a kezdet, a vég már úton van” – tette hozzá egy másik nő, akinek szemeiben a félelem és a megértés keveredett.

A Szíria déli területein tapasztalható feszültség egyre inkább aggasztja a keresztény közösséget, akik már régóta szenvednek az üldöztetésektől. Az Aszad-rezsim 2024 decemberi bukása óta a keresztényellenes erőszak és mészárlások intenzitása drámaian megnövekedett, különösen a HTS iszlamista csoport által végrehajtott támadások révén. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (SOHR) által közzétett jelentések szerint ezek a brutális cselekmények legalább 1500 életet követeltek eddig, és a számok tovább emelkedhetnek, ami még súlyosabbá teszi a helyzetet.

A mészárlások mögött részben a bosszúvágy áll, hiszen a HTS harcosai az alavitákat a decemberben megbuktatott diktátor, Bassár el-Aszad követőiként azonosítják.

A Global Christian Relief (GCR) segélyszervezet szerint azonban a támadások célja már nemcsak az alaviták likvidálása, hanem a keresztény kisebbségek megfélemlítése és elpusztítása is. A kétezer éves közösségek léte veszélyben van, templomokat rongálnak, keresztényeket ölnek meg, és sokan menekülnek.