Klímaváltozás: a málna háttérbe szorul, ám a kivi és a banán bőségesen megteremhet.

Egyes növényfajták termesztése teljesen megszűnhet, míg másoké elterjedhet Magyarországon a klímaváltozás hatására - mondta az InfoRádióban Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese.

Meteorológiai adatok és felmérések alapján a Kárpát-medencében 1901 óta körülbelül másfél fokkal nőtt a hőmérséklet. Az Agrárminisztérium miniszterhelyettese, Farkas Sándor az InfoRádióban kifejtette, hogy a július és augusztus hónapokban a hőségnapok száma a legmagasabb. A hőségnapok mellett egyre gyakoribbá válnak az intenzív aszályos időszakok is. Ráadásul a tavaszi fagyok elhúzódásával és a fagyveszélyes területek növekedésével is szembesülünk, ami mind arra utal, hogy a klíma alapvetően átalakulóban van.

A miniszterhelyettes hangsúlyozta, hogy bár számos lehetőség áll rendelkezésre, az agrárszektor teljes mértékben nem képes megakadályozni a természeti változások hatásait. Ugyanakkor a technológiák terén való alkalmazkodás elengedhetetlen. "Fontos, hogy újragondoljuk a különböző növényfajok szerepét és alkalmazását, valamint...

Vannak olyan növényfajok, amelyekről valószínűleg le kell mondanunk, mivel a hosszú távú előrejelzések azt mutatják, hogy a felmelegedés és a száraz időszakok a következő évtizedekben is velünk maradnak.

- hívta fel a figyelmet Farkas Sándor, hozzátéve, hogy a kihívások kezeléséhez a gazdák alkalmazkodóképességére is szükség lesz, amit a tárca a támogatáspolitikával tud segíteni.

Beszélt arról is, hogy az öntözési lehetőségek kiaknázásával nemcsak a mikroklímát és a talajnedvesség szintjét tudjuk optimalizálni, hanem a növények számára szükséges tápanyagok utánpótlását is hatékonyan megoldhatjuk. Az Agrárminisztérium ennek megfelelően az alapfokú szakképzés mellett a későbbi egyetemi és felsőfokú képzések során is arra helyezi a hangsúlyt, hogy a klímaváltozás által támasztott kihívásokra mindenki keresse meg, és integrálja saját gazdálkodási gyakorlatába a lehetséges fejlesztéseket.

A beszámolója alapján egyre több olyan növényfajta kerül nehéz helyzetbe, amelynek megtermelése komoly kihívásokkal jár. Például a málna nem képes elviselni a forró nappalokat, és ennek következtében fokozatosan eltűnik hazánk mezőgazdaságából. Emellett a kertészeti kultúrák területén is számos problémával kell szembenézni, míg a burgonyatermesztés is egyre inkább észak felé húzódik, elhagyva a hagyományos magyar termőterületeket.

Farkas Sándor kiemelte, hogy a Dél-Dunántúlon már léteznek kiviültetvények, ami meglehetősen szokatlan jelenség a Kárpát-medencében. Emellett nyáron egyre több magyar kertben találkozhatunk banánfákkal, míg a dísznövények között a pálmafélék is megjelentek, gazdagítva a hazai növényvilágot.